Elvérezhet a magyar áfa-visszaigénylés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Holnap hoz ítéletet az Európai Bíróság abban az ügyben, amely az áfatörvény visszaigénylésekkel kapcsolatos szabályait vizsgálta. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásban azt vizsgálta, megfelel-e az uniós irányelvnek az a magyar szabály, amely korlátozza a visszaigényléseket.

Alapesetben visszajár a pluszban befizetett áfa, ám ha a cég valamely beszerzése ellenértékét még nem fizette meg partnerének, az ezen ügylet keretében felszámítandó áfát nem kaphatja meg. Csak akkor lesz visszaigényelhető az összeg a következő elszámolási időszakban, ha a számlát kifizették − ha nem, újabb csúszás következik.

A bizottság szerint ez nincs összhangban az uniós irányelvvel. Egyrészt vég nélkül halasztható a visszaigénylés érvényesítése, másrészt a másik oldalról nézve a társaságoknak kötelezően be kell fizetniük az áfát az általuk nyújtott szolgáltatás, értékesítés után. Vagyis az áfát beszedi az állam, de visszaadni csak adott feltételek teljesülése mellett hajlandó.

Mindezzel a magyar jogszabály indokolatlan terhet hárít a vállalkozásokra, azok pénzügyi likviditását és profitabilitását csökkentve. Az ügyben május végén született meg a főtanácsnoki indítvány, amely szerint a magyar szabályozás nincs összhangban az irányelvvel. Jóllehet az indítvány nem köti a bíróságot, az esetek többségében ezzel egyetértő ítélet születik.

Ha a magyar szabályozást meg kell változtatni, az szakértői becslések szerint százmilliárd forint nagyságrendű likviditási rést üt a költségvetésen − más szemszögből viszont ennyivel javul a cégek likviditási helyzete.

Forrás: Napi Gazdaság

---