Elvonások, szja-csökkentés 2010-ben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kemény fába vágja a fejszéjét az, aki a pénteken a T. Háznak benyújtott 2010-es költségvetési törvényjavaslatot veszi górcső alá. A számokon ugyanis több tényező hatása is érződik: a válság miatt csökkennek a költségvetési bevételek és ezekkel párhuzamosan a kiadások is, azonban a részben az idén, részben jövőre hatályba lépő adó- és járulékmódosítások hatása sem elhanyagolható.

Így első ránézésre merésznek tűnik, hogy a kormány a válság kellős közepén az idén várható 450 milliárd forint helyett jövőre közel 610 milliárdot vár társasági adóból. Köztudott ugyanakkor, hogy 2010-től megszűnik, pontosabban „beépül” a társasági adóba a társas vállalkozások különadója. A kormányzati remények azonban e téren még „második blikkre” is túl vérmesnek tűnnek. A törvényjavaslat indoklása szerint a társasági adónál az adómódosítások 2010-ben közel 170 milliárd forintnyi bevételnövekedést eredményeznek. Ez annyiból mindenképpen aggályos, hogy azóta, hogy a cégek már a 2008-as bevallások alapján róják le az adóelőlegüket, a költségvetésnek augusztusban immár második hónapja negatív bevétele keletkezett ebből az adónemből: a visszatérítések mértéke meghaladta a bevételekét, az előző hónapban a két adónem terén éppen húszmilliárd forinttal.

Az eredeti költségvetési előirányzatokhoz képest e két adónem esetében a teljesítés augusztus végén még alig haladta meg az egyharmados arányt. Bár igaz, e bevételek nagyobb része az év végén válik általában esedékessé, mégis árulkodó adat, hogy tavaly ugyanebben az időszakban a teljesítés a társasági adóban 45, a különadóban pedig 38 százalékon állt. Kérdés, ezek után reális-e a költségvetési javaslatban feltűnő bevételi cél.

A személyi jövedelemadó terén kevésbé aggályosak az előirányzatok, itt ugyanis eleve 130 milliárd forintnyi bevétel kiesésével számol a kabinet az szja-sávhatár megemelése miatt. És annak ellenére, hogy a kormányzati előrejelzés szerint a nemzetgazdasági szintű bér- és keresettömeg 2010-ben 1,4 százalékkal emelkedik, a bevételi várakozás a már említett 130 milliárdon túl további 50 milliárd forintnyi elmaradással számol a 2009-es előirányzathoz képest. Igaz, az idén várható bevételhez képest a csökkenés itt is csupán 35 milliárd forint körül jár. Az áfánál – az 5 százalékpontos emelésre tekintettel – mind a 2009-es előirányzathoz, mind a várható teljesüléshez képest jelentős bevételi többletet remél a pénzügyi tárca, kérdés, joggal-e.

Ami a költségvetés kiadási oldalát illeti: a közösségi közlekedés 40, valamint az önkormányzatok 120 milliárd forintos, már számtalanszor emlegetett megtakarítási kényszere mellett a fejezetek támogatására jövőre 140 milliárddal jut kevesebb. A lakossági energia támogatására 55 milliárddal szán kevesebbet a kormány: 80 milliárd helyett 25-öt, azt is az újonnan bevezetett Robin Hood-adóból. A lakástámogatásokat érintő szigorítások 48, míg a nyugdíjmódosítások 80 milliárdos megtakarításban öltöttek testet a költségvetési törvényjavaslatban. Az összes kiadás-csökkentés 2009-hez képest eléri a 448 milliárd forintot.

Minimális áfa távhőre?
A távhő jelenlegi 18 százalékos áfája 5 százalékra csökkenhet, ha a jövő évi költségvetés tervezetében meglévő pénzügyi kereteket a szavazás során tartani lehet, és így erre megfelelő tartalék marad – fogalmazott Oszkó Péter pénzügyminiszter pénteken azt megelőzően, hogy a büdzsé tervezetét átadta Szili Katalin házelnöknek. KR

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.