Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Vagyonadó. A legvagyonosabbak és a legjobban keresők adójának maximálásával igyekszik visszacsábítani Franciaországba a hatalmas közterhek miatt külföldön élő gazdag honfitársait az új francia államfő. Nicolas Sarkozy azonban eleddig nem tudta meggyőzni ezt a rendkívül mobil réteget, amelynek körében tovább él a kétely, hogy vajon tartósak lesznek-e a mostani könnyítések.
A gazdagok megsarcolását célzó vagyonadót – egy populista kampány kíséretében – az 1981-es hatalomra kerülése után röviddel vezette be Francois Mitterrand szocialista köztársasági elnök. Ellenlábasa – Jacques Chirac – kormányra kerülése idején, 1986-ban visszavonta a törvényt, sokak szerint azonban emiatt maradt alul két év múlva Mitterrand-nal szemben az elnökválasztáson. Az 1995-ös hatalomra kerülése idején Chirac már nem vonta vissza, sőt szigorította a vagyonadót, amely tavaly mintegy 3,7 milliárd eurót hozott a kincstárnak. A legutóbbi időkben alkalmazott rátája 0,5 százalék volt azok számára, akiknek a vagyonuk – az ingatlanukkal együtt – elérte a 760 ezer eurót, és 1,8 százalék azoknak, akiknek a birtokában legalább 15,8 millió eurós értéktömeg volt. Mindezt a személyi jövedelemadón felül kellett leróni, amely a maga 48,1 százalékos felső kulcsával az egyik legmagasabb a kontinensen. A rocksztár Johnny Hallyday például Svájcba települése előtt jövedelmének 72 százalékát fizette be a kincstárnak adó címén.
Sarkozy reformja szerint egy háztartásra maximum a befolyó jövedelmek 50 százalékának megfelelő adót lehet kiróni, függetlenül a meglévő vagyon értékétől. A jogszabályt július 28-án a felsőház is elfogadta, így az még az idén hatályba léphet.
Forrás: Világgazdaság
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
