Építőipari munkák és a fordított áfa (IV. rész)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk előző részében tisztáztuk, hogy az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja alapján csakis szolgáltatásnyújtás adózhat fordítottan. További feltétel, hogy szolgáltatásnyújtások közül is csak azok tartozhatnak fordított áfa alá, amelyek tartalmilag építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkát valósítanak meg.

Építési-szerelési és egyéb szerelési munka

Az Áfa tv. nem definiálja, hogy mi minősül építési-szerelési illetve egyéb szerelési munkának. Az adóhatósági álláspont szerint e szavak köznapi értelméből kell kiindulni. Ebből következően idetartoznak mindazok a munkák, amelyek az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükségesek, amelyek kifejezetten az ingatlan készre építésére irányulnak. Így például valamennyi törvényi feltétel fennállása esetén fordítottan adózik a festés, burkolás, kőműves munka, földmunka, s tekintve, hogy az egyéb szerelési munka fogalmába a technológiai szerelési munka is beletartozik, fordított adózás alá tartozik a villanyszerelés, víz-, gázvezeték-szerelés, fűtésszerelés stb.

Az ingatlan belföldi tervezője viszont, jóllehet egyértelműen a beruházáshoz szükséges szolgáltatást nyújt, nem végez építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkát, ezért a tervezési szolgáltatását egyenes áfásan fogja kiszámlázni.

Más a helyzet akkor, ha a tervező külföldi adóalany, aki belföldön még regisztrációval sem rendelkezik. Ekkor a belföldi fordított adózás szabályai (Áfa tv. 142. §) nem alkalmazhatóak, de nemzetközi fordított adózásnak (Áfa tv. 140. §) helye lehet, ha a megrendelő belföldön nyilvántartásba vett adóalany.

Ha a tervezési szolgáltatást nem az építtető, hanem a generálkivitelező rendelte meg a tervezőtől, akkor, amennyiben a generálkivitelező saját értékesítése fordított áfás, a tervezést is fordított áfásan fogja továbbszámlázni a megbízója felé, függetlenül attól, hogy felé a tervező egyenes vagy fordított áfával számlázott. A generálkivitelezőnél ugyanis a tervezés a főszolgáltatáshoz járulékosan kapcsolódó elemként fog megjelenni, amely osztja a főszolgáltatás adójogi sorsát.

Ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló munka

A vállalkozó szolgáltatásának, túl azon, hogy építési-szerelési vagy egyéb szerelési jellegűnek kell lennie, ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – kell irányulnia ahhoz, hogy az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja szerint fordított adózás alá essen.

Azon építési-szerelési vagy egyéb szerelési jellegű munkákra, amelyek nem az ingatlan állapotának a felsorolás szerinti valamely változását célozzák, nem alkalmazható a fordított adózás. Míg tehát egy építési hatósági engedélyköteles beruházás során a villanyszerelés vagy a festés – az egyéb feltételek fennállása esetén – fordított áfa alá esik, ha ugyanazt a mesterembert a beruházás befejezését követően ugyanannak az ingatlannak a karbantartásához hívják villanyszerelési vagy festési munkák elvégzésére, erről már egyenes áfás számlát kell kibocsátania, hiszen ez a munka már nem az ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányul.

Már a beruházás során sem fognak fordított áfásan adózni azok a munkák, amelyek nem magára az ingatlanra irányulnak.

Azt, hogy mi minősül ingatlannak, 2017-től nem a magyar jogszabályi előírásokból kiindulva kell eldönteni, hanem a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott közösségi ingatlanfogalom alapján. Ebbe az alábbiak tartoznak bele:

  • a) a föld bármely meghatározott területe, akár a földfelszínen vagy a földfelszín alatt, amely tulajdonjog tárgyát képezheti és amely birtokba vehető;
  • b) bármely épület vagy építmény, amely tengerszint fölött vagy alatt a földhöz vagy a földbe rögzített, és amelyet nem lehet könnyen lebontani vagy elmozdítani;
  • c) az épület vagy építmény szerves részét alkotó bármely olyan alkotóelem, amelyet már beépítettek, és amely nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve, mint például az ajtók, ablakok, tetők, lépcsők és liftek;
  • d) az épületbe vagy építménybe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelem, felszerelés vagy gép, amely az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el.

A fentiekből következően ha például az építkezéshez szükséges állványok felállításával, összeszerelésével egy olyan vállalkozást bíznak meg, amely magában az ingatlan felépítésében nem vesz részt, az állványozási munka nem lesz fordított áfás, hiszen az állvány nem épül be az ingatlanba.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy építőipari gép kezelőszemélyzettel történő bérbeadása egyenes vagy fordított adózás alá tartozik. A hivatalos adóhatósági álláspont ezzel kapcsolatosan az, hogy az adózási mechanizmus attól függ, tartalmát tekintve mire irányul az ügylet.

Bérbeadás esetén a szerződés az adott építőipari gép (ideértve a toronydarut is) meghatározott időszakra történő rendelkezésre bocsátását célozza. Az ellenérték a gép (kezelőszemélyzettel történő) használatának díja, amit a bérlet időtartamára állapítanak meg, függetlenül attól, hogy ezen időszakban a gép végig használatban van, vagy az építkezés szünetelése miatt a bérbevevő az időszak egy részében vagy egészében nem használja. A kezelőszemélyzet biztosítása az építőipari gép megfelelő szakértelemmel történő mozgatását, továbbá a munkavédelmi előírások egyszerűbb teljesítését szolgálja. A kezelőszemélyzet számára utasítási joggal az építőipari gép bérbevevője rendelkezik, ő határozza meg, mikor, hol, milyen munkákra veszi igénybe a kezelőszemélyzetet a szerződésbe foglalt időszakon belül. Az ilyen jellegű ügyletek az áfa rendszerében bérbeadásként kezelendők, és az egyenes adózás szabályai vonatkoznak rájuk.

Más a helyzet akkor, ha az építőipari gép kezelőszemélyzettel történő bérbeadása tartalmilag egy konkrét munka elvégzésére irányul. Ez esetben az építőipari gép tulajdonosa nem a gép használatát engedi át ellenérték fejében, hanem az adott munka elvégzését (például kezelőszemélyzet által irányított kotrógéppel árok kiásását, vagy toronydaruval panelház összeállítását) vállalja a díjazás fejében. Ilyenkor, ha a vállalt munka megfelel az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt egyéb feltételeknek, fordított adózásnak van helye.

Ha pedig a felek szerződéses akarata elsődlegesen a munkaerő rendelkezésre bocsátására irányul, és csak ennek járulékaként történik meg a gépek bérbeadása, akkor a szolgáltatás az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja alapján tartozhat fordított adózás hatálya alá (amennyiben annak valamennyi jogszabályi feltétele fennáll).


Kapcsolódó cikkek

2024. március 18.

Még mindig sokan nem rendelkeznek adójuk 1+1 százalékáról

Március 15. után elérhetőek lesznek az előkészített adóbevallások. Felajánljuk az adónk 1+1%-át, vagy veszni hagyjuk? Az 1+1%-on túl mennyit és hogyan adományozunk évközben? A nők vagy a férfiak adományoznak inkább?

2024. március 18.

NAV-Figyelő, 11. hét: Elérhetők a 2023-as bevallás-tervezetek

A NAV közzétett az előző évekhez hasonlóan egy gyakori kérdések kiadványt az SZJA-bevallásokról, melyekben a magánszemélyek segítséget kaphatnak arról, hogy miként kell kitölteni a bevallást, valamint, hogy egyes jövedelmek miként adóznak.