Építőipari munkák és a fordított áfa (V. rész)


Sorozatunk mostani részében az engedélyktelesség témáját járjuk körbe. Szólunk építési hatósági engedélyről, építési tartalmú engedélyről és a fordított áfa kapcsolatáról.

Engedélykötelesség

Az építési szolgáltatások fordított adózásának kulcsfontosságú feltétele az, hogy a beruházásnak (az ingatlan létrehozatalának, bővítésének, átalakításának, egyéb megváltoztatásának)

  • építési hatósági engedély-kötelesnek,
  • építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy
  • egyszerű bejelentéshez kötöttnek

kell lennie.

Eredetileg csak az építési hatósági engedély-köteles munkák tartoztak az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá, az építésügyi előírások változásával azonban az építési hatósági tudomásulvételi eljárás, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött eljárás is bekerült a fordított adózást megalapozó eljárások közé.

Lényeges, hogy e feltételnek a beruházás, nem pedig az adott munka vonatkozásában kell teljesülnie. Ha tehát egy alvállalkozó egy építési hatósági engedély-köteles építkezésen végez munkát, az általa nyújtott szolgáltatás akkor is fordított áfás lesz, ha maga az adott munka egyébként nem engedélyköteles. (Természetesen a fordított adózás többi feltételének is teljesülnie kell.)

A használatbavételi engedély kiadását (a tudomásulvételi eljárás lefolytatását, egyszerű bejelentési eljárás során a hatósági igazolás kiadását) követően felmerült munkák már nem tartoznak fordított adózás alá, hiszen azok adójogi értelemben már nem az engedélyköteles (tudomásulvételi eljáráshoz, bejelentéshez kötött) beruházás részei.

Építési hatóság

Az adóhatóság következetesen képviselt álláspontja értelmében az Áfa tv. említett rendelkezésének alkalmazásában építési hatóságon nemcsak az ágazati jogszabályok által kifejezetten építésügyi hatóságként megnevezett hatóságot, hanem minden olyan hatóságot érteni kell, amelyik építési, bontási tartalmú engedély kiadására jogosult (illetve építési hatósági tudomásulvételi eljárást folytat le). Az általános építésügyi hatóság mellett így például a bányafelügyelet, a villamosenergia-ipari építésügyi hatóság, a hírközlési hatóság, a közlekedési hatóság és a vízjogi hatóság által kiadott engedély is minősülhet építési hatósági engedélynek az Áfa tv. rendszerében, feltéve, hogy annak tartalma ingatlan létrehozására (bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására, bontására) irányul.

Lényegében minden olyan ágazati jogszabály által előírt engedély a fordított adózást megalapozó építési hatósági engedélynek minősül – függetlenül az engedély elnevezésétől, valamint attól is, hogy az ágazati jogszabály az engedélyt kiadó hatóságot építésügyi hatóságnak nevezi-e –, amely tartalma szerint valamilyen ingatlan létrehozásához (bővítéséhez, átalakításához, egyéb megváltoztatásához, bontásához) szükséges.

Építési tartalmú engedély

Abból, hogy a fordított adózást az építési (bontási stb.) tartalmú engedély alapozza meg, egyes – a jelen cikk írója által is osztott – értelmezések szerint egyenesen következik, hogy az építési engedélyek körébe még adójogi értelemben sem tartoznak bele az ún. biztonságtechnikai engedélyek, például a katasztrófavédelmi hatóság által kiadott olyan engedély, ami nem az építési munka megkezdésének illetve folytatásának a feltétele, hanem az adott építési munkához biztonságtechnikai szempontból adott szakhatósági hozzájárulás.

Az, hogy egy adott engedély építési hatósági engedélynek tekinthető-e az áfa rendszerében, a következő szempontok vizsgálatával dönthető el: 

  • sor kerül-e határozat hozatalára, 
  • ha igen, az engedély előfeltétele-e a munka megkezdésének,
  • az engedélyt a hatáskörrel rendelkező szerv hatósági jogkörében eljárva adja-e ki, és
  • az engedély építési jellegű-e (ehhez az engedélyben hivatkozott jogszabályi rendelkezések adnak támpontot). 

Konkrét ügyben nehézséget okozott annak megítélése, hogy a tűzvédelmi berendezések kivitelezéséhez szükséges, a katasztrófavédelmi hatóság által kiadott létesítési engedély megalapozza-e a fordított adózás alkalmazását.

Határozat meghozatalára sor került, a rendszer kivitelezése a katasztrófavédelmi hatóság által kiadott létesítési engedély birtokában volt megkezdhető, a létesítési engedélyt pedig a katasztrófavédelmi hatóság hatósági jogkörében eljárva adta ki. Kérdés volt azonban, hogy az engedély építési jellegű-e.

A NAV – egyedi ügyben kiadott – tájékoztatása szerint ilyen esetben elsődlegesen az vizsgálandó, hogy a kiépítendő tűzoltórendszer az épülettel alkotórészi kapcsolatba kerül-e, mivel ennek hiányában eleve nem teljesül az a kritérium, hogy a munkának ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására kell irányulnia. Ez esetben az engedély jellege irreleváns. Ha viszont a tűzoltórendszer az épület alkotórészének tekinthető, akkor a fordított adózás alkalmazása szempontjából jelentőséggel bír az, hogy a létesítés engedély konkrét építési előírásokat, feltételeket tartalmaz-e.

Mivel az adott ügyben a létesítési engedély konkrét építési előírásokat, feltételeket nem tartalmazott, csak a tűzoltórendszer működésére vonatkozó – tűzvédelmi jellegű – követelményeket határozott meg, anélkül, hogy azok konkrét építészeti-műszaki megvalósításának módjáról rendelkezett volna, az adóhatóság az adott ügyben arra az álláspontra jutott, hogy a kérdéses engedély nem építési hatósági engedélynek, hanem egyéb, a fordított adózást meg nem alapozó engedélynek minősül.

Nyilatkozat az engedélykötelességről

Az Áfa tv. előírja, hogy a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának arról, hogy a beruházás építési hatósági engedély-köteles (építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz, egyszerű bejelentéshez kötött).

A törvény megfogalmazása alapján könnyen juthatnánk arra a következtetésre, hogy ez a nyilatkozat maga is a fordított adózás feltétele. Az adóhatóság következetesen képviselt álláspontja azonban ezzel kapcsolatosan az, hogy a nyilatkozat elmaradása, illetve a hibás nyilatkozat az ügylet áfa-rendszerbeli megítélését nem befolyásolja.

A nyilatkozat megkönnyítheti ugyan a szolgáltatásnyújtó számára annak eldöntését, hogy egyenes vagy fordított adózás vonatkozik az ügyletre, azonban ha a partner például hibásan nyilatkozott úgy, hogy az ügylet építési hatósági engedélyköteles, és a szolgáltatásnyújtó erre alapozva fordított áfás számlát állított ki, majd egy revízió kideríti, hogy a nyilatkozat valótlan tartalmú volt, adóhiány megállapítására kerülhet sor, ami adóbírság és késedelmi pótlék kiszabását vonhatja magával. Célszerű ezért a partner nyilatkozata mellé magát a határozatot is elkérni, mivel az abban szereplő jogszabályhelyek a fentebb leírtak szerint támpontot nyújtanak annak megítéléséhez, vajon valóban építési hatósági engedélyről van-e szó.

Másik oldalról, ha a partner nem adja ki a fordított adózásra vonatkozó nyilatkozatot, de a vállalkozó tudja, hogy a fordított adózás feltételei fennállnak – például mert birtokában van az építési hatósági engedély –, akkor önmagában amiatt, hogy az előzetes írásos nyilatkozattétel nem történt meg, még nem tekinthet el a fordított adózás alkalmazásától. Mindenképpen javasolt azonban felszólítani a partnert, hogy tegyen eleget a jogszabályban előírt kötelezettségének, és pótolja a nyilatkozatot.



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 23.

Mazars: szeptember 30-ig lehet visszaigényelni a külföldi áfát

Egy hetük maradt csupán az áfalevonásra jogosult hazai vállalkozásoknak arra, hogy benyújtsák a külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó visszatérítési kérelmeiket – hívja fel a hazai vállalkozások figyelmét a Mazars. A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat összefoglalójából kiderül: a szeptember 30-ai jogvesztő határidőig uniós és unión kívüli országokból is kérhetnek visszatérítést 2020-as vásárlásaik után a magyar áfaalanyok.