Eredményesen a felszámolási eljárásban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Adó szaklap háromrészes cikksorozata gyakorlati útmutatást kíván adni azok számára, akik felszámolási eljárásban szeretnének követelést érvényesíteni, vagy éppen fizetési nehézségekkel küzdő adósi pozícióban kívánnak eredményesen védekezni és eljárni. A cikksorozat 2010/16. számában megjelent első része a felszámolás kezdeményezésével foglalkozik.

A csődtörvény értelmében a felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A felszámolás ennek megfelelően három egymásra épülő és egy előzetes bíróságon kívüli szakaszra tagolható. Az előzetes bíróságon kívüli periódusban a törvény meghatározza, hogy ki kezdeményezheti az eljárást és ettől függően a kérelem tartalmi elemeit. Az első, viszonylag rövid bíróság előtti szakasz az adós fizetésképtelenségének a vizsgálata, mely vagy az eljárás megszüntetéséig, vagy a fizetésképtelenség megállapításáig tart. Ezt követi az időben legterjedelmesebb, a felszámoló által irányított, a bíróság által lényegében csak ellenőrzött, tényleges felszámolás periódusa, amelyet alapesetben az adós jogutód nélküli megszüntetésével járó, az eljárás befejezésére irányuló befejező bírósági szakasz követ.

Ennek megfelelően a cikk első része a fizetésképtelenség megállapítása és felszámolás elrendelése iránti kérelem elkészítésével és a bírósághoz való benyújtásával foglalkozik, a második részben a bíróság előtti fizetésképtelenség tényének vizsgálatát, a felek bizonyítási kötelezettségét, míg a harmadik részben a tényleges felszámolás periódusában a felek kötelezettségeit, és lehetőségeit tekinti át a szerző.

Hitelező által indított felszámolás
Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat – így az adós írásbeli felszólításának igazolását is – csatolni kell.

A kérelemben tehát a hitelező azt indítványozza, hogy a bíróság állapítsa meg az adós fizetésképtelenségét és rendelje el a felszámolását. Az eljárás ebben a formájában egy, a hitelezők kezében lévő bíróság előtti igényérvényesítési eszköz, melyet akár a peres eljárás vagy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem helyett kezdeményezhetnek. A hitelező az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságtól kérheti annak megállapítását, hogy az adós – a fennálló tartozásának meg nem fizetése miatt – fizetésképtelen, melynek következményeként az adóst vonja ki a gazdasági élet szereplői közül azáltal, hogy felszámolási eljárás keretében megszünteti.

Fontos tudni, hogy a fizetésképtelenség olyan helyzet, amikor az adós nem képes megfizetni hitelezőjének a lejárt tartozását. A bíróság az eljárás során éppen ezért nem azt vizsgálja, hogy az adós közgazdasági szempontból likvidnek számít-e, hanem azt, hogy a hitelező által megjelölt követelés jogalapjában helytálló-e, a hitelező az eljárás előtti szakaszban a jogszabály által megkívánt feltételek szerint járt-e el, és amennyiben fennálló tartozásról van szó, azt az adós miért nem fizette meg. Fizetésképtelenség megállapítható akár egy forintos tartozás miatt is, ha az adós nem tudja igazolni, hogy a tartozást megfizette, vagy, hogy a hitelező követelését határidőben vitatta.

Hitelezői kérelem fizetési felszólításra alapítottan
A felszámolási eljárást a hitelező egyebek között akkor indíthat, azaz a bíróság az adós fizetésképtelenségét a hitelező kérelmére akkor állapítja meg, ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette. (A törvény ezen felül más eseteket is meghatároz, amelyet a cikk ugyancsak részletesen ismertet.)

A felszámolás iránti kérelemben csak olyan összeg követelhető, amelynek megfizetésére a hitelező már felszólította az adóst, különben a kérelmet a bíróság érdemi vizsgálat nélkül el fogja utasítani. A fizetési felszólítással kapcsolatos szabályok 2007. július 7-től változtak. Ezen időpont után indult eljárásokban nem kell a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőző fizetési felszólítás formai és tartalmi kellékeiről szóló 15/2006. (IV. 7.) IM-rendeletben szabályozottaknak megfelelő fizetési felszólítást csatolni. Korábban kizárólag az IM-rendeletnek megfelelően kiállított fizetési felszólítást lehetett ugyanis felhasználni a bírósági eljárás során.

A jelenlegi hatályos szabályok alapján a fizetési felszólításnak olyannak kell lennie, hogy az adós részére beazonosítható legyen a követelés. Ezért tartalmaznia kell az adós, valamint a hitelező nevét és címét, a hitelező képviselőjének nevét, a követelés – ezen belül a főkövetelés és járulékai (tőkekövetelés és kamatok) – összegét, mértékét és esedékességét, a tartozás jogcímét, ha a követelés engedményezés útján került a hitelező birtokába, az engedményező nevét és az engedményezés időpontját. Ha a hitelező jogi képviselő útján szólítja fel az adóst, érdemes a jogi képviselő részére adott meghatalmazást is csatolni, ezzel ugyanis kivédhető azon adósi védekezés, hogy a felszólítás nem a jogosulttól származott.

A fizetési felszólítás eredménytelenségére alapított kérelmet csak szerződésen alapuló követelés esetén lehet kezdeményezni, a tartozásnak elismertnek vagy nem vitatott-nak kell lennie, határozott teljesítési időnek kell lennie, a teljesítési határidőt követő 15 nap alatt sem történt teljesítés vagy vitatás, és az ezt követő fizetési felszólításra sem történt teljesítés.

A kérelemhez csatolni kell az általános kellékeken kívül az írásbeli szerződést, illetve minden olyan iratot, melyből a szóbeli szerződés létrejöttére lehet következtetni, a követelésről kiállított számlát, a fizetési felszólítást, a felszólítás átvételének igazolását, tartozás elismerése esetén pedig az adós erre vonatkozó nyilatkozatát.

Fontos kiemelni, hogy a nem vitatott vagy elismert tartozás a csődtörvény szerint azt jelenti, hogy a követelést az adós korábban a hitelező felé elismerte, illetve a követelést a hitelező felé nem vitatta. A követelést vitatni a jelenlegi hatályos szabályok alapján kizárólag írásban lehet, melynek megküldésére legkésőbb a fentebb említett fizetési felszólítás kézhezvételéig van lehetőség.

A fizetési felszólítás kézbesítésével kapcsolatos szabályok
Az eljárás folyamán a követelés fennállását, a fizetési felszólítás megtörténtét, az esetleges tartozáselismerést a hitelezőnek kell bizonyítania. A fizetési felszólítást tértivevényes küldeményként vagy ajánlottan kell az ellenérdekű félnek megküldeni. A kézbesítés megtörténtét a tértivevényen feltüntetett átvételi időponttal, vagy ajánlott küldemény esetén a postára adás tényét igazoló ajánlott szelvénnyel lehet igazolni.

A törvény megelégszik az iratok ajánlott küldeményként való feladásával, és erre az esetre a törvény egy kézbesítési vélelmet állított fel, mely szerint a feladástól számított ötödik munkanapon megérkezettnek kell tekinteni a küldeményt a címzetthez. Érdemes ezt a lehetőséget kihasználnia a hitelezőnek, mert ebben az esetben az adós nem hivatkozhat arra, hogy az irat nem jogosult átvevő részére lett kézbesítve. Figyelem, ha a postán küldött irat (fizetési felszólítás, vitatást tartalmazó levél, számla) nem kereste jelzéssel érkezik vissza a feladóhoz, a kézbesítés nem szabályos! A Pp. szerinti kézbesítési vélelem szabálya ugyanis csak a már megindult peres vagy nem peres eljárások esetén alkalmazható, és kizárólag ekkor vonja maga után a kézbesítési vélelem megállapítását.

Dr. Dénes Raymond cikksorozatának első része a fentieken túl részletesen ismerteti a hitelező által kezdeményezhető felszámolás további eseteit, hasznos gyakorlati tanácsokkal fűszerezve, foglalkozik továbbá az adós által megindított felszámolás szabályaival is.

---