Érkeznek a folyószámla-kivonatok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Értesítés. Augusztus végéig várhatóan 1 300 000 egyéni vállalkozónak és magánszemélynek küld folyószámla-kivonatot az állami adóhatóság, amely mintegy tízszázalékos növekedést jelent a tavalyi 1 177 000 után – tudtuk meg az APEH-ban.

Ez egyébként az ezen adózói körben nyilvántartott 6,7 millió magánszemély 20 százalékát jelenti. A küldemények számának jelentős növekedését két tényező okozza: egyrészt az idén január elsején végrehajtott illetékintegráció, másrészt pedig az, hogy még mindig sok a hibásan beadott elektronikus bevallásból származó rendezetlen folyószámla. (A gazdálkodó szervezeteknek küldött kivonatokról még nem tudtak információt adni az állami adóhatóságnál, azokat csak októberben postázzák.)

A magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak küldött küldemény 36 százaléka (467 ezer) lesz vastagabb az átlagosnál, mivel a pótlékfelszámításról szóló értesítőt is tartalmazza. Az ugyanakkor kedvező, hogy bár nem csökkent, de alig 2 százalékkal nőtt a pótlékszámítást tartalmazó értesítők száma. Az nagyon fontos, hogy az adózók az értesítőben közölt késedelmi pótlékot szeptember 17-éig megfizessék, feltéve persze, ha egyetértenek azzal.

A bankszámlanyitásra kötelezett adózóknak minden hátralékukat átutalással kell rendezni, csekken csak azok fizethetnek, akiknek nem kötelező a bankszámla nyitása. A további ügyintézés elkerülése érdekében az APEH szakemberei azt tanácsolják, hogy az adózó a befizetendő kötelezettségeit mindig a megfelelő adónemhez tartozó költségvetési bankszámlára teljesítse, hiszen csak ebben az esetben lesz rendezett a folyószámlája. Ha nem a megfelelő adónemre fizet, akkor az egyik adónemen túlfizetése, a másikon tartozása lesz, tehát később átvezetési kérelmet – 17. sz. nyomtatványt – kell benyújtania ahhoz, hogy rendezett legyen a folyószámlája. Ezt az átvezetést ugyanis az adóhatóság hivatalból nem teheti meg.

A folyószámla-kivonatnak, illetve a pótlékértesítőnek az idén sem változott a tartalma és formája. A kivonatok a 2006. január 1-je és a kivonat készítése közötti időszaki folyószámlaadatokat, míg a késedelmipótlék-értesítők a 2006. január 1-je és december 31-e közötti időszakra felszámított késedelmi pótlékot tartalmazzák. Az APEH-nál arra hívták fel az adózók figyelmét, hogy alaposan olvassák el az értesítőben található „tájékoztató” levelet, amelyben lényegében minden fontos információt megtalálnak. Többéves tapasztalataik szerint ugyanis az adózói kifogások jelentős részére nem kerülne sor, ha ezt megtennék az adózók. Az adóhatósági értesítő ugyanis részletesen tartalmazza az adatok egyeztetéséhez szükséges információkat, illetve azt is, hogy az egyes eltéréseket milyen módon lehet rendezni.
Ebből kiderül az is, hogy az adózó észrevételét hol, hogyan és mikor teheti meg. Mindezek figyelembevétele azért fontos az adózók számára, mert így egyszerűsíthető és lerövidíthető az ügyintézés.

A folyószámla-kivonatra érkező adózói észrevételek száma egyébként évek óta azonos szinten mozog: 2005-ben az összes küldemény 0,9, 2006-ban pedig 1,03 százalékát kifogásolták az adózók. A kifogásolók közül legtöbben azt nem értették, hogy miért számít fel az adóhatóság a tartozás keletkezése és az engedélyezett pótlékmentes fizetési könnyítés közötti időszakra késedelmi pótlékot. Többen kifogásolták azt is, hogy az ingatlaneladásból származó jövedelem utáni adókötelezettség meg nem fizetése esetén a jövedelem lakáscélú felhasználásáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig miért képez pótlékalapot.

Forrás: Világgazdaság



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hamisított órákra csapott le a NAV

Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.

2022. június 24.

Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?

A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.