Értékpapír-jövedelmek adózása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magánszemélyek értékpapírból származó jövedelmének adóztatására vonatkozóan számos rendelkezés található a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.). Ezek közül személyi jövedelemadó bevallás elkészítésének közelgő határidejére is figyelemmel a nagyobb érdeklődésre számot tartó jövedelmek adózására vonatkozó szabályokat ismertetjük.

Az Szja tv. alkalmazásában értékpapírnak minősül minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés. [Szja tv. 3. § 34. pont]

Az szja kötelezettség független attól, hogy az értékpapírt a magánszemély a magyar kifizetőtől, vagy külföldi társaságtól kapja, sőt attól sem függ, hogy az értékpapírt, vagy az abból származó jövedelmet belföldre behozza-e a magánszemély, vagy külföldi értékpapírszámlán tartja.

A magyar adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyt mind a belföldről, mind a külföldről származó jövedelme után adókötelezettség terheli. Viszont, ha a magánszemély illetősége külföldi, esetleg a magyar illetőség év közben külföldire váltott, akkor a változás időpontját követően már csak a Magyarországról származó jövedelmeket kell bevallani.

A jövedelem típusának meghatározása attól függ, hogy a vagyoni érték – amelyben a magánszemély részesül – valamely jogviszonnyal összefüggésben kerül kifizetésre, vagy a magánszemély adózott jövedelméből vásárolt befektetések hozamának tekintendő.

Jogviszonyra tekintettel megszerzett jövedelemről akkor beszélünk, amikor a magánszemély munkáltatója, vagy a cégcsoportba tartozó – belföldi, vagy külföldi – társaság értékpapír formájában nyújt juttatást a tulajdonosi érdekeltség és a munkavállaló motivációjának megteremtése céljából. Ez a juttatás megvalósulhat az értékpapír ingyenes, vagy részben ellenérték fejében történő átruházásával, vagy értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési jog felajánlásával.

Az értékpapír után adókötelezettség a tulajdonjog megszerzésének napján keletkezik, vagy – ha ez egy korábbi időpont – akkor azon a napon, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette. Dematerializált értékpapír esetében az értékpapírszámlán való jóváírás napja, ha azonban az említett vagyoni értékkel összefüggésben a magánszemélyt sem a használat, a hasznok szedésének joga, sem a rendelkezési jog nem illeti meg, akkor a bevétel ezen jogok közül legalább egynek a megnyílásáig nem tekinthető megszerzettnek. [Szja tv. 9. §. (2) bekezdés b) pontja és Szja tv. 77/B. § (4) bekezdése]

Magyar foglalkoztatótól származó jövedelmek utáni adókötelezettség meghatározásakor a munkavállaló könnyebb helyzetben van, ugyanis az adókötelezettség megállapítása, levonása, bevallása és megfizetése a magyar cég közreműködésével történik. Ilyen esetben a munkáltató levonja a magánszemélyt terhelő Szja-t és egyéni járulékot – a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény értelmében – és megfizeti a 13 % Szocho-t.

Külföldi cég által bevezetett értékpapír programok esetében a külföldi cég nem minősül kifizetőnek, aminek következtében a munkavállalót terheli az adókötelezettség. Külföldről származó juttatásnál, amikor a juttató nem minősül a magánszemély foglalkoztatójának, akkor a felek közötti biztosítási jogviszony hiányában járulékkötelezettség nem keletkezik. Az Szja mellett azonban 13 % Szocho fizetésének kötelezettsége keletkezik, amelyet a bevétel 89%-ában meghatározott adóalap után kell megfizetni, feltéve, hogy a Szocho összegét a munkavállaló részére nem térítik meg.

Külföldről érkező jövedelmeknél fő szabályként elmondható, hogy az Szja-t és a Szocho-t a jövedelmet szerző magánszemélynek kell negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig megfizetnie. Azonban az Szja tv. lehetőséget ad arra, hogy a magyar munkáltató kifizetőként járjon el és levonhatja a magánszemélyt terhelő szja-t. Ez a szabály nem vonatkozik a magánszemélyt terhelő Szocho befizetésére, kivéve, ha a munkáltató magára vállalja a Szocho-val kapcsolatos kötelezettségeket.

A Szocho adómentes átvállalására vonatkozó szabály az Szja tv. 7. § (1) bekezdés z) pontjánál olvasható. Ez alapján – a foglalkoztatóval fennálló, Tbj. szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra tekintettel, a foglalkoztató és a magánszemély egybehangzó nyilatkozata alapján – nem kell a magánszemély jövedelmének megállapításakor figyelembe venni a foglalkoztató által átvállalt (ideértve az utólagos megtérítést is) szociális hozzájárulási adó összegét, amit a magánszemélynek más által jutatott vagyoni értékkel összefüggésben fizetett meg. Ezen kedvező szabály érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat maradéktalanul a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja.

Nem minden értékpapír juttatás minősül jogviszonyra tekintettel megszerzett összevonás alá eső jövedelemnek.

Rendhagyó adózással találkozunk az elismert programokból származó jövedelmeknél, valamint az MRP és a KRMP szervezet által juttatott vagyoni értéknél, mivel ezekben az esetekben – a törvényben előírt feltételek teljesülésekor – a munkavállaló nem munkaviszonyból származó jövedelemben részesül, hanem a vagyoni érték adózására, a tőkejövedelmekre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Mindkét program előnye, hogy az adókötelezettség nem az értékpapír megszerzésekor, hanem annak elidegenítéskor keletkezik.

A tőkejövedelmek közé tartoznak az értékpapírok hozamai, (kivéve, ha a jövedelem úgynevezett adóparadicsomból – alacsony adókulcsú államból – érkezik, amely esetben az Szja tv. egyéb jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A befektetésekkel összefüggésben realizált hozamon belül megkülönböztetünk kamat, osztalék, vagy árfolyamnyereség jogcímen szerzett jövedelmeket. Kedvező adózás érvényesül az ellenőrzött tőkepiaci ügyletben-, vagy tartós befektetési számlán elhelyezett értékpapírokkal összefüggésben jóváírt hozamok után, csakúgy mint a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmeknél, mivel ezeknél a jövedelmeknél a nyereség és veszteség évek közötti elhatárolására is van lehetőség.

Az Szja általános mértéke 15%, ami alól kivételt jelent a TBSZ számlán elhelyezett értékpapírok hozama utáni adófizetési kötelezettség, mely három év után 10 %-ra, és öt évet követően nulla százalékra csökken.

A tőkejövedelmek után 13% szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. Azonban az adó összege a minimálbér összegének huszonnégyszeresében korlátozott. Az adót mindaddig meg kell fizetni, amíg a természetes személy összevonás alá eső (önálló, nem önálló és egyéb összevonás alá eső) jövedelmek és a tőkejövedelmek együttes összege a tárgyévben el nem éri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét, azaz 2023-ben a 5,568 millió forintot.

Ugyanakkor nem terheli Szocho fizetési kötelezettség a kamatjövedelmet, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmet, ide értve a kriptovalutából származó jövedelmet is, a TBSZ számlán tartott értékpapírok hozamát, továbbá az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozamát. Abban az esetben sem keletkezik Szocho adó fizetési kötelezettség, ha a jövedelem olyan országból származik, amely országgal van kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményünk és az egyezmény 15% adó levonását engedi a forrás országban. Ebben az esetben ugyanis a Szocho tv. Magyarországon adóztatható rész után ír elő kötelezettséget.

A külföldről származó jövedelem adójának megállapítása összetett feladat, mivel külföldi jövedelemigazolások alapján kell kiszámítani a külföldi pénznemben keletkezett bevételek és költségek összegét. A cikk folytatásában erről tudhat meg minden részletet.

A cikk szerzője Horváthné Szabó Beáta adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.

---