És most mi lesz az idénymunkásokkal?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kiszámíthatatlan az alkalmi munkavállalói könyv helyébe lépő egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény, illetve a kapcsolódó végrehajtási rendeletek hatása.

Akadnak olyan agrárfoglalkoztatók, akik szerint az új rendszer egyértelműen csak a bírságolásról és a büntetés behajtásáról szól, és ezért, mivel a munkaügyi és agrártárca illetékeseinek bevonásával tartott egyeztetésen sem sikerült büntetési moratóriumot kiharcolniuk az összes nyitott kérdés tisztásáig, többek szerint az új jogszabály elsődleges hatása az lesz, hogy a következő hetekben visszaesik az ágazatban az idénymunkások foglalkoztatása – számol be a Napi Gazdaság [1]. Ez mindkét fél számára a legrosszabb eshetőség, hiszen a gyümölcsösökben és a kertészetekben most van a tavaszi munkák dandárja, elmaradásuk terméskieséshez vezethet, míg a munkavállalók közül sokak számára hónapok óta az idénymunka az első kereseti lehetőség.

Ugyan a számos visszaélés miatt megszüntetett alkalmi munkavállalói könyves rendszert felváltó új jogszabály több mint egy évig készült – és elfogadása óta is eltelt három hónap -, a végrehajtási rendeletek csak az utolsó pillanatokban születtek meg. Ezek esetenként ráadásul csak tovább fokozták a munkáltatók körében a változások miatt egyébként is fennálló bizonytalanságot. Az eredendően a feketegazdaság és a feketemunka visszaszorítása érdekében átalakított rendszer csak néhány ponton egyszerűsödött, és összességében véve a jövőben is kijátszható lesz – főleg abban az időszakban, amíg lezajlik a jelenléti ívek szigorú számadású bizonylatával kapcsolatos kérdések tisztázása, illetve a nyomtatványok elérhetőek lesznek a munkaadók számára is. Addig a végrehajtási rendeletek (még ha a törvény nem is) lehetővé teszik, hogy a munkaadó a törvényben felsorolt adatokat saját készítésű jelenléti íven vezesse. Márpedig hiába készül két példányban a jelenléti ív, ha végül – elveszett ívekre hivatkozva – kevesebb munkaórát vall be a munkáltató.

Az új rendszerben a mezőgazdasági idénymunka mellett külön növénytermesztési idénymunkát is megkülönböztetett a jogalkotó, speciális szabályokkal. Épp ezekre hivatkozva állítja Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének főtitkára, hogy a növénytermesztőknek egyelőre nincs okuk az aggodalomra, mivel ha 30 napig foglalkoztatják az idénymunkásokat, az első hivatalos bejelentésre a foglalkoztatottak számáról, adatairól és a fizetendő járulékok mértékéről csak májusban kell sort keríteni, addig is elegendő a jelenléti ív vezetése. Addig még több vitás kérdés tisztázódhat. Szerződni is csak akkor kell, ha azt a dolgozó kéri.

A munkakezdés előtti bejelentésre csak az öt napnál rövidebb idénymunka esetén van szükség. Az idénymunkások bejelentése és foglalkoztatása várhatóan inkább a korábban saját alkalmazottal nem bíró – és a munka törvénykönyvének idevágó részleteivel kapcsolatos szabályokat nem ismerő – őstermelők számára okozhat problémát a főtitkár szerint. A szervezet a napokban juttatja el tagjaihoz az új törvény alkalmazásáról készített tájékoztatót a tagjaihoz.

Az kétségtelen, hogy nem lett lényegesen egyszerűbb az adminisztráció a munkaadók számára: jelenleg 19 adatot kell minden foglalkoztatott esetében rögzíteni és továbbítani az adóhatóságnak, holott pár regisztrációs számmal sokkal egyszerűbben is meg lehetett volna a problémát oldani – mondja Lux Róbert, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Többször javasolták a Spanyolországban alkalmazott kártyás rendszer bevezetését – itt lényegében egy, az adatait rögzítő mágnescsíkos kártyát húz le munkakezdéskor és végzéskor az idénymunkás, ezzel igazolva, hogy hol és mennyit dolgozott – ez a javaslat azonban nem került be a törvénybe.

A MOSZ szerint is túlbonyolított az adminisztráció: hiába a fölajánlott telefonos bejelentési lehetőség, túl sok adatot kellene pontosan a rögzítőre mondani, és a 185-ös számon egy alkalommal csak három dolgozó adatait fogadják. Egy többtucatnyi idénymunkást mozgató betakarításkor ez komoly időveszteséget jelenthet. Megfelelő adatbázisok és a dolgozót, munkáltatót azonosító számok bediktálásának már lenne értelme, és így betartható lenne a hatóságok számára is a közigazgatási eljárásról szóló törvény – mondta Horváth. A foglalkoztatók sokallják a 30 százalékos közterhet is a korábbi 22 százalékkal szemben – tette hozzá a főtitkár.

A korábbi szabályok szerint kiadott alkalmi munkavállalói könyveket 2010. július 31-éig kell leadni, és a 2010. március 31-éig érvényes munkaviszonyok fennállásának igazolására továbbra is felhasználhatóak. A március 31-én fennálló AM könyves munkaviszonyra – annak megszűnéséig – az alkalmi munkavállalásról szóló törvény aznap még hatályos szabályait kell alkalmazni. Vagyis ha legkésőbb 2010. március 31-én egybefüggő öt napra kitölti a munkáltató az AM könyvet, akkor április 4-éig az így létesített jogviszonyra még a régi szabályok érvényesek.

Forrás: Index

---