Esély az iparűzési adónak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem ellentétes az uniós előírásokkal a magyar iparűzési adó – állapította meg az Európai Bizottság. A testület véleményét az Európai Bíróság kérte ki a magyarországi adónemet érintő perekhez kért állásfoglaláshoz.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint nem ellentétes a magyar iparűzési adó az európai uniós jogrenddel – ezt a véleményt juttatta el a brüsszeli testület az Európai Bírósághoz. A luxemburgi székhelyű uniós bíróság azt követően fordult állásfoglalásért Brüsszelhez, hogy Magyarországról néhány cég megkeresése alapján két bíróság – a Zala Megyei, illetve a Legfelsőbb Bíróság – jogértelmezést kért a témában. A bizottság álláspontja szerint a magyar iparűzési adó nem forgalmi adó jellegű. Vagyis kivetése nem sérti azt az uniós szabályt, hogy egy tagállamban csak egyfajta forgalmi adót lehet kivetni, ami Magyarország esetében az áfa.

Az Európai Bizottság eddig nem foglalt hivatalosan állást az ügyben, csak különböző szakértői vélemények láttak napvilágot – mondta el érdeklődésünkre Kovács László az unió adó- és vámügyi felelős. A bizottság az irap néven ismert olasz adófajtáról hozott Európai Bírósági ítélet alapján alakította ki a véleményét.

A bíróság megállapította, hogy az irap azért nem forgalmi típusú adó, mert nem jelenik meg a termék árában, azt nem terhelik át a vevőre, valamint nem igényelhető vissza. A magyar iparűzési adó hasonló okok miatt nem minősül forgalmi típusú adónak – magyarázta Kovács László. A biztos korábban több alkalommal úgy foglalt állást, hogy az iparűzési adó nincs összhangban az Európai Unió követelményeivel. Véleménye szerint azonban az olasz adónem ügyében hozott bírósági döntés alapján nagyon valószínű, hogy az Európai Bíróság a bizottság állásfoglalásához hasonló döntést fog hozni.

Oszkó Péter, a pereskedő magyar cégeket is képviselő Deloitte tanácsadó cég adóosztályának vezető partnere szerint ugyanakkor az olasz iparűzési adóról szóló bírósági érvelés nem húzható rá egy az egyben a magyar iparűzési adóra. Így például nem igaz az, hogy az ipa nem terhelhető át a vevőre. Pontosan ki lehet számítani ugyanis, hogy mennyi az adott értékesítésre eső iparűzési adó. A szakértő véleménye szerint nem lehet megelőlegezni a bírósági döntést, mindenképpen egyedi eljárás várható.

Az Európai Bizottság álláspontját képviselő jogi szolgálat szerint azonban egyértelmű, hogy az iparűzési adó nem ellentétes az uniós előírásokkal, így nincs szükség tárgyalásra. Az Európai Bíróság viszont a brüsszeli bizottság mellett bekéri a Pénzügyminisztérium, valamint a pereskedő cégek véleményét is arról, szükségesnek tartják-e a tárgyalás lefolytatását. A Zalai Megyei Bíróságon kilenc cég, a Tesco Áruházak Rt., az OTP Bank Rt., az OTP Garancia Biztosító Rt., az Erste Bank Hungary Rt., a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Rt., a Kögáz Rt., az E.On IS Hungary Kft., az E.On Dédász Rt., valamint a Schneider Electric Hungária Rt. pereskedik.

Ha a pénzügyi tárca és az érintett cégek sem tartanák szükségesnek a tárgyalást, akkor a bíróság akár még a nyári ülésezési szünet előtt meghozhatja a döntést. Amennyiben bármelyik fél ragaszkodik az eljáráshoz, akkor idén várhatóan nem ér véget az ügy.

Két év alatt száznyolcvan fokos fordulatot vett a kormány az iparűzési adó megítélésében. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az ötéves adócsökkentési programról szóló, 2005. június 27-i napirend előtti felszólalásában még a következőket mondta: ˝Azt javaslom, hogy 2008. január 1-jétől az iparűzési adót a jelenlegi formájában szüntessük meg. Mert a jelenlegi iparűzési adó nem igazságos és nem szolgálja azt a gazdaságpolitikát, amelynek a fő célja, hogy a magasan hozzáadott értékű termelés legyen az, ami húzza Magyarország gazdaságát˝.

Tavaly júniusban az adótörvénycsomag záró rendelkezései közé bujtatott paragrafusban hatályon kívül helyezte a parlamenti többség azt a korábban elfogadott passzust, amely szerint 2007 végén megszűnt volna az adónem. Az indoklás szerint ˝az önkormányzatok alkotmányos védelmet élvező gazdálkodási biztonsága megköveteli, hogy a helyi iparűzési adó ne szűnjön meg 2008-tól˝.

Forrás: Világgazdaság



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hamisított órákra csapott le a NAV

Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.

2022. június 24.

Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?

A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.