Évente 7 ezer magyar kezd külföldi egyetemeken – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mesterképzésre jelentkező magyar diákok mintegy 7 százaléka külföldi egyetemet választ. BA vagy MA szintű egyetemi képzését a 2015–16-os tanévben 7,3 ezer magyar diák indította egy másik országban. Az InfoTandem infografikája.


Évente bő 7 ezerre tehető azon magyar tanulók száma, akik külföldi felsőoktatási intézményekben kezdik meg tanulmányaikat. Erre vonatkozóan hivatalos hazai felmérések nem készülnek ugyan, ám a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) a nemzetközi – főként az Eurostat által gyűjtött – statisztikák alapján igyekezett számba venni ezt a kört, s ennek nyomán a fenti nagyságrend adódott. Összesítő adatok egészen pontosan a 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben induló alap- és mesterképzések résztvevőiről vannak. A számok – 6803, 7460, illetve 7307 fő, a rövidtávú külföldi csereprogramok résztvevői nélkül – közvetlenül nem összehasonlíthatóak, mert nem teljesen azonos az adatszolgáltató országok köre. Annyi azonban látszik belőlük, hogy a diákok közt többségben vannak az alapképzésre (BA) jelentkezők: arányuk 60 százalék körüli. A több ezres mezőny elsőre soknak tűnhet, ám ha azt nézzük, hogy a KSH adatai szerint 2015-ben 216 ezerre rúgott a magyar BA hallgatók száma, akkor ehhez képest a külföldön próbálkozók 4,4 ezres köre elenyésző, alig 2 százalékos részarányt tesz ki. Nem így a mesterképzések (MA) résztvevőié, akiknél a 2,9 ezres létszámot a Magyarországon tanuló 39 ezerhez kell viszonyítani, amely már 7 százalék feletti súlynak felel meg.

Az adatok egyik olvasata, hogy évről évre meglehetősen sok magyar diák dönt a hazai felsőoktatás elhagyása mellett. Ugyanakkor – hívják fel a figyelmet a GVI szakemberei – a tanulmányok külföldi folytatása egyúttal a magyar diákok nemzetközi versenyképességének mércéjeként is vizsgálható, ha például összevetjük a számokat a másik három visegrádi ország eredményeivel. Az összehasonlítás terepéül a kutatók három népszerű célországot vizsgálták meg közelebbről: Ausztriát, Németországot és az Egyesült Királyságot.

E három ország közül a legtöbb magyar diák 2015-ben az osztrák állami egyetemeken vágott bele az alap- vagy mesterképzésbe, együttesen 579-en; tízéves távlatban a felfutás nagyon látványos, meghaladja a 400 százalékot. Csehországból ugyanekkor 234-en, Lengyelországból 312-en, Szlovákiából pedig 318-an jutottak be BA vagy MA szintű felsőfokú képzésekre. (Megjegyzendő, hogy úgynevezett osztatlan képzésen is jó páran startoltak ekkor: a statisztikákban 72 magyar, 50 cseh, 72 lengyel és 38 szlovák egyetemista szerepel ezen a soron.)

Az osztrákhoz hasonló létszámmal indultak a magyarok a brit egyetemeken is: tavaly 575-et vettek fel közülük (igaz, az Egyesült Királyságból csak a BA-szintről van adat). Ott a csehek és a szlovákok hasonló létszámot tudnak felmutatni, a lengyelek szereplése viszont kiugró: létszámuk a kétezret is meghaladja. A német egyetemekre 2015-ben 456 magyart vettek fel, itt tehát valamelyest alacsonyabb a létszám, ám az évtizedes bővülés ebben az országban a leglátványosabb, az 500 százalékot is jócskán túllépi.



Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 8.

Munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás az áfa rendszerében

A munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás helyes áfa-rendszerbeli kezeléséhez elengedhetetlen, hogy az ügyletben részt vevő felek tisztában legyenek a szolgáltatás alapját képező munkaerő-kölcsönzésre irányuló jogviszonnyal, majd a jogviszony minősítését követően a fordított adózás, valamint a – szolgáltatás jellegéből adódóan – az időszakos elszámolású ügyletek szabályaival. Megjegyzendő, hogy ugyan elméletileg a munkaerő-kölcsönzés tipikusan az átmeneti jellegű, ideiglenes munkaerő-igények kielégítésére szolgál, azonban számos esetben az adózók adóelkerülési törekvéseinek melegágyát is képezi. Az Adó szaklap cikke.

2022. augusztus 5.

Pékséget és hajókat is foglaltak a számlagyártól

A nyugat-dunántúli számlagyár reklám- és marketingcégek hálójában tüntetett el 860 millió forint áfát – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága.

2022. augusztus 4.

Csökkenthetők a kiszabott adóbírságok

Érdemes pontosan ismerni az adóhatóság által az eljárás során elkövetett tipikus hibákat és az összes – akár uniós – jogorvoslati lehetőséget – hívják fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogászai.