Évente 7 ezer magyar kezd külföldi egyetemeken – infografika

Szerző: Zsubori Ervin
Dátum: 2017. május 12.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mesterképzésre jelentkező magyar diákok mintegy 7 százaléka külföldi egyetemet választ. BA vagy MA szintű egyetemi képzését a 2015–16-os tanévben 7,3 ezer magyar diák indította egy másik országban. Az InfoTandem infografikája.


Évente bő 7 ezerre tehető azon magyar tanulók száma, akik külföldi felsőoktatási intézményekben kezdik meg tanulmányaikat. Erre vonatkozóan hivatalos hazai felmérések nem készülnek ugyan, ám a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) a nemzetközi – főként az Eurostat által gyűjtött – statisztikák alapján igyekezett számba venni ezt a kört, s ennek nyomán a fenti nagyságrend adódott. Összesítő adatok egészen pontosan a 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben induló alap- és mesterképzések résztvevőiről vannak. A számok – 6803, 7460, illetve 7307 fő, a rövidtávú külföldi csereprogramok résztvevői nélkül – közvetlenül nem összehasonlíthatóak, mert nem teljesen azonos az adatszolgáltató országok köre. Annyi azonban látszik belőlük, hogy a diákok közt többségben vannak az alapképzésre (BA) jelentkezők: arányuk 60 százalék körüli. A több ezres mezőny elsőre soknak tűnhet, ám ha azt nézzük, hogy a KSH adatai szerint 2015-ben 216 ezerre rúgott a magyar BA hallgatók száma, akkor ehhez képest a külföldön próbálkozók 4,4 ezres köre elenyésző, alig 2 százalékos részarányt tesz ki. Nem így a mesterképzések (MA) résztvevőié, akiknél a 2,9 ezres létszámot a Magyarországon tanuló 39 ezerhez kell viszonyítani, amely már 7 százalék feletti súlynak felel meg.

Az adatok egyik olvasata, hogy évről évre meglehetősen sok magyar diák dönt a hazai felsőoktatás elhagyása mellett. Ugyanakkor – hívják fel a figyelmet a GVI szakemberei – a tanulmányok külföldi folytatása egyúttal a magyar diákok nemzetközi versenyképességének mércéjeként is vizsgálható, ha például összevetjük a számokat a másik három visegrádi ország eredményeivel. Az összehasonlítás terepéül a kutatók három népszerű célországot vizsgálták meg közelebbről: Ausztriát, Németországot és az Egyesült Királyságot.

E három ország közül a legtöbb magyar diák 2015-ben az osztrák állami egyetemeken vágott bele az alap- vagy mesterképzésbe, együttesen 579-en; tízéves távlatban a felfutás nagyon látványos, meghaladja a 400 százalékot. Csehországból ugyanekkor 234-en, Lengyelországból 312-en, Szlovákiából pedig 318-an jutottak be BA vagy MA szintű felsőfokú képzésekre. (Megjegyzendő, hogy úgynevezett osztatlan képzésen is jó páran startoltak ekkor: a statisztikákban 72 magyar, 50 cseh, 72 lengyel és 38 szlovák egyetemista szerepel ezen a soron.)

Az osztrákhoz hasonló létszámmal indultak a magyarok a brit egyetemeken is: tavaly 575-et vettek fel közülük (igaz, az Egyesült Királyságból csak a BA-szintről van adat). Ott a csehek és a szlovákok hasonló létszámot tudnak felmutatni, a lengyelek szereplése viszont kiugró: létszámuk a kétezret is meghaladja. A német egyetemekre 2015-ben 456 magyart vettek fel, itt tehát valamelyest alacsonyabb a létszám, ám az évtizedes bővülés ebben az országban a leglátványosabb, az 500 százalékot is jócskán túllépi.


Kapcsolódó cikkek:


Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei
2019. október 18.

Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei

A vevői készlet egyszerűsítés egységes uniós szabályozása minden tagállamban azonos követelményeket állít fel az áfamentesség feltételeként, mind a vevőre, mind az eladóra, mind a készletekre vonatkozóan. Amennyiben ezeket az adatokat és paramétereket a két EU tagországban működő érintett cégek pontosan nyilvántartják, 2020. januártól egyszerűbb adóadminisztrációval dolgozhatnak.

Kis magyar pénztörténet – … és megszületik a forint (7. rész)
2019. október 18.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása, majd a koronát beváltó pengő bevezetése, az új nemzeti valuta stabilizálódása egy új felvirágzás ígéretét hordozta. Hogy mégsem így lett, azt ma már tudjuk.

Iparűzési adó: évtizedes gyakorlatot írt felül a Kúria
2019. október 17.

A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél - például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás - is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.