Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Amióta nyilvánvalóvá vált, hogy a Széll Kálmán-tervben, valamint a konvergencia programban vállalt egyensúlyjavító intézkedések nem lesznek elegendők, megindultak a találgatások arról, hogy milyen pótlólagos lépések végrehajtására kényszerülhet a kormány. Egyöntetű az a vélemény, hogy az eredeti célok teljesítése érdekében a költségvetés bevételi oldalához is hozzá kell nyúlni.
Ezért tehát valakinek biztosan fájni fog a miniszterelnök által a napokban kilátásba helyezett szeptemberi csomag: a szegényebbek egy magasabb áfakulccsal veszíthetnek, a gazdagabbaknak a szolidaritási adó fájhat, a dohánylobbi a cigaretta jövedéki adójának emelésével járhat rosszul és a vállalatok sem lehetnek nyugodtak.
Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatai alapján nemcsak a nyugdíjvagyonnal kitömött idei költségvetés miatt lehet okunk aggodalomra (veszélybe került a kormányzat 2%-os költségvetési többletre vonatkozó várakozása), hanem a jövő évi (kifeszítettnek mondható) 3% alatti hiánycél tartását is egyre több kérdőjel övezi.
A kormány – a hiánycél tartása érdekében – egyesek számára fájdalmas intézkedések bejelentésére készül már az ősszel. Jogosan merül fel ezért a kérdés: négy hónappal az év vége előtt, a 2012-es költségvetés tervezése közepette honnan tud gyorsan pénzt előteremteni a lyuk betöméséhez.
Kézenfekvő megoldásnak tűnhet a forgalmi típusú adók emelése, a politikusok előszeretettel nyúlnak hozzá ugyanis az áfakulcsok kényelmes változtatásához.
Az áfakulcs emelése emellett azért is logikus lépésnek tűnhet, mert a központi költségvetés forrásainak egynegyede származik áfabevételekből (évente 2300-2500 milliárd forint). Az általános forgalmi adó (legfelső, 25%-os kulcsának) emelése azonban több okból kifolyólag is korlátokba ütközhet. (A legmagasabb áfakulcs emelésére legutóbb 2009-ben volt példa, amikor a Bajnai-kormány 25%-ra emelte a kulcsot a korábbi 20%-ról és létrehozta a 18%-os kulcsot is emellett).
Egyrészt az Európai Unió áfa-irányelve szerint egy ország nem alkalmazhat négy áfakulcsot. Az sem túl biztató üzenet, hogy az Európai Unióban legmagasabb áfakulcsot (csak a svédeknél és a dánoknál van hasonlóan magas ráta az EU-ban) még tovább emelné a kormány. A 18%-os kedvezményes kulcs esetleges felemelése pedig politikailag lenne nehezen vállalható a kormánypárt számára.
A már szélnek eresztett Költségvetési Tanács titkárságának korábbi elemzése szerint egyébként az áfa egy százalékpontos emelésének statikus (viselkedési hatások nélküli azonnali) hatása 87 milliárd forintra tehető. Vagyis a kormány ezzel a gyorsan beszedhető adóemeléssel már majdnem be is tömi a költségvetésben rejlő 90-100 milliárd forintos lyukat. Ennek azonban ára van, nem is kicsi. Az áfa emelése ugyanis (a fogyasztás megdrágításán keresztül) visszaveti a fogyasztást és így a gazdasági növekedésre is negatívan hat. A legnagyobb fejtörést pedig az áfa emelésének kommunikálása okozhatná a megszorítások ellen küzdő kormányzat számára, miután a fogyasztási típusú adók emelése leginkább az (szja-változások miatt már eleve elégedetlen) alacsony jövedelemmel rendelkező réteget sújtja.
Az áfabevételek jövő évi alakulása kapcsán pedig fontos megjegyezni, hogy jelentős (több tíz milliárd forintnak megfelelő) kihívások nehezítik a tervezett áfabevételek teljesülését, miután a magyar áfaszabályozás korrigálása (az Európai Unió Bíróságának legutóbbi döntése miatt) megkönnyítheti az adócsalást.
A többi forgalmi típusú adóbevételről sem szabad megfeledkezni. Jobban „”eladható”” intézkedés lehetne például a cigaretta jövedéki adó emelése, ami a tervek szerint ősszel már eleve a kormány napirendjén szerepel. Ez az adóemelés azonban idén csak pár milliárd forintos többletbevételt eredményezne (jövőre pedig 20-40 milliárd forintos plusz forrást nyújtana) és forgalmi típusú adóként a dohány jövedéki adójának emelése is a fogyasztás visszaesésével járna. Vesztese természetesen ennek az intézkedésnek is lenne, az előző fordulóban sikeres dohánylobbinak fájhat az adóemelés.
Folytatás a portfolio.hu-n.
Forrás: portfolio.hu
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
