Fájni fog a kormány új csomagja


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amióta nyilvánvalóvá vált, hogy a Széll Kálmán-tervben, valamint a konvergencia programban vállalt egyensúlyjavító intézkedések nem lesznek elegendők, megindultak a találgatások arról, hogy milyen pótlólagos lépések végrehajtására kényszerülhet a kormány. Egyöntetű az a vélemény, hogy az eredeti célok teljesítése érdekében a költségvetés bevételi oldalához is hozzá kell nyúlni.

Ezért tehát valakinek biztosan fájni fog a miniszterelnök által a napokban kilátásba helyezett szeptemberi csomag: a szegényebbek egy magasabb áfakulccsal veszíthetnek, a gazdagabbaknak a szolidaritási adó fájhat, a dohánylobbi a cigaretta jövedéki adójának emelésével járhat rosszul és a vállalatok sem lehetnek nyugodtak.

Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatai alapján nemcsak a nyugdíjvagyonnal kitömött idei költségvetés miatt lehet okunk aggodalomra (veszélybe került a kormányzat 2%-os költségvetési többletre vonatkozó várakozása), hanem a jövő évi (kifeszítettnek mondható) 3% alatti hiánycél tartását is egyre több kérdőjel övezi.

A kormány – a hiánycél tartása érdekében – egyesek számára fájdalmas intézkedések bejelentésére készül már az ősszel. Jogosan merül fel ezért a kérdés: négy hónappal az év vége előtt, a 2012-es költségvetés tervezése közepette honnan tud gyorsan pénzt előteremteni a lyuk betöméséhez.

FORGALMI ADÓ: könnyű, de fájdalmas húzás

Kézenfekvő megoldásnak tűnhet a forgalmi típusú adók emelése, a politikusok előszeretettel nyúlnak hozzá ugyanis az áfakulcsok kényelmes változtatásához.

Az áfakulcs emelése emellett azért is logikus lépésnek tűnhet, mert a központi költségvetés forrásainak egynegyede származik áfabevételekből (évente 2300-2500 milliárd forint). Az általános forgalmi adó (legfelső, 25%-os kulcsának) emelése azonban több okból kifolyólag is korlátokba ütközhet. (A legmagasabb áfakulcs emelésére legutóbb 2009-ben volt példa, amikor a Bajnai-kormány 25%-ra emelte a kulcsot a korábbi 20%-ról és létrehozta a 18%-os kulcsot is emellett).

Egyrészt az Európai Unió áfa-irányelve szerint egy ország nem alkalmazhat négy áfakulcsot. Az sem túl biztató üzenet, hogy az Európai Unióban legmagasabb áfakulcsot (csak a svédeknél és a dánoknál van hasonlóan magas ráta az EU-ban) még tovább emelné a kormány. A 18%-os kedvezményes kulcs esetleges felemelése pedig politikailag lenne nehezen vállalható a kormánypárt számára.

A már szélnek eresztett Költségvetési Tanács titkárságának korábbi elemzése szerint egyébként az áfa egy százalékpontos emelésének statikus (viselkedési hatások nélküli azonnali) hatása 87 milliárd forintra tehető. Vagyis a kormány ezzel a gyorsan beszedhető adóemeléssel már majdnem be is tömi a költségvetésben rejlő 90-100 milliárd forintos lyukat. Ennek azonban ára van, nem is kicsi. Az áfa emelése ugyanis (a fogyasztás megdrágításán keresztül) visszaveti a fogyasztást és így a gazdasági növekedésre is negatívan hat. A legnagyobb fejtörést pedig az áfa emelésének kommunikálása okozhatná a megszorítások ellen küzdő kormányzat számára, miután a fogyasztási típusú adók emelése leginkább az (szja-változások miatt már eleve elégedetlen) alacsony jövedelemmel rendelkező réteget sújtja.

Az áfabevételek jövő évi alakulása kapcsán pedig fontos megjegyezni, hogy jelentős (több tíz milliárd forintnak megfelelő) kihívások nehezítik a tervezett áfabevételek teljesülését, miután a magyar áfaszabályozás korrigálása (az Európai Unió Bíróságának legutóbbi döntése miatt) megkönnyítheti az adócsalást.

A többi forgalmi típusú adóbevételről sem szabad megfeledkezni. Jobban „”eladható”” intézkedés lehetne például a cigaretta jövedéki adó emelése, ami a tervek szerint ősszel már eleve a kormány napirendjén szerepel. Ez az adóemelés azonban idén csak pár milliárd forintos többletbevételt eredményezne (jövőre pedig 20-40 milliárd forintos plusz forrást nyújtana) és forgalmi típusú adóként a dohány jövedéki adójának emelése is a fogyasztás visszaesésével járna. Vesztese természetesen ennek az intézkedésnek is lenne, az előző fordulóban sikeres dohánylobbinak fájhat az adóemelés.

Folytatás a portfolio.hu-n.

Forrás: portfolio.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.