Fehéredett az online szerencsejáték-piac


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Szerencsejáték Zrt.-nél zajlik a hazai virtuális fogadások és lottózások kétharmada – írja a Magyar Idők.


Egy friss szakmai felmérés szerint  idén már a Szerencsejáték Zrt.-nél, az állami tulajdonban lévő játékszervezőnél zajlik a hazai virtuális fogadások és lottózások kétharmada – olvasható a Magyar Idők cikkében. A vállalat tavaly 28 milliárdos forgalmat ért el e területen.

Mindehhez szükség volt arra is, hogy az adóhivatal az elmúlt két évben majdnem 350 illegális fogadóoldal működését akadályozza meg.

A Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi és játékszervezési igazgatóhelyettese, Koppány Gergely elmondta a lapnak: idehaza legális keretek között egyedül az állami cég kínálhat az interneten sportfogadást. Az utóbbi években azonban megszaporodtak a különféle internetes fogadóoldalakamelyek Magyarországon adót nem fizetnek, tevékenységüket pedig tiltja a jogszabály. A külföldi kötődésű oldalak ugyanakkor csalogatóak lehetnek, főként azért, mert az állami játékszervezőnél valamivel magasabb nyereményeket tudnak kínálni. A Szerencsejáték Zrt. 2013-ban jelent meg az online sportfogadási piacon, ezt, valamint az illegális konkurenciát is figyelembe véve az igazgatóhelyettes igen jónak nevezte a – kutatás szerint – mára elért 64 százalékos piaci részesedést.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

A piaci folyamatokban érdemi szerepet játszott az adóhatóság fellépése. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ugyanis nagyjából két éve rendelheti el az engedély nélkül működő fogadási honlapok ideiglenes, kilencvennapos blokkolását – írja a lap.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)