Felbomlik az euróövezet? Nem lehetetlen

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bizonytalanság, irányvesztés jellemezte időszak, és – ahogy Magyarország decemberi leminősítése is mutatja – számos, adóskockázati kihatású kihívás előtt áll az alapítása 50. évfordulóját ünneplő Európai Unió, áll a Moody´s Investors Service pénteken Londonban kiadott átfogó elemzésében, amely szerint az euróövezet felbomlása sem teljesen elképzelhetetlen, bár nem is valószínű.

A nemzetközti hitelminősítő átfogó évfordulós helyzetértékelése és előrejelzése szerint az uniót fenyegető legfőbb gazdasági kockázat a tagországok lakosságának elöregedése és az ezzel járó gazdasági, közfinanszírozási terhek.

A Moody´s szerint a rászorultsági ráta – a 14 év alatti és a 65 év feletti eltartandó népesség aránya a két korosztályi határ közötti, potenciálisan gazdaságilag aktív lakossághoz mérve – 1950-ben 52 volt, 40 százaléknyi gyermekkorúval és 12 százaléknyi időskorúval. A ráta most 46, viszont ezen belül már egyenlő – 23-23 százalék – a gyerekek és az idősek aránya Európában, 2050-re pedig 73 lesz a rászorultsági ráta, amelyen belül 27 százaléknyi potenciálisan aktív gazdasági szereplőnek kell eltartania 25 százaléknyi gyermekkorút és 48 százaléknyi időst.

Ahogy az idős korosztály aránya növekszik, úgy válik ez a generáció sokkal befolyásosabbá politikailag is, ami nehezebbé teszi a reformokat. Ebből egyik lehetséges megoldásként az is következhet, hogy a kormányok még további eladósodás formájában áthárítják a terhet a jövő nemzedékekre, amelyek politikai súlya csökken.

Az elemzés szerint ebben a tekintetben a 2004-ben csatlakozott új tagállamok „sem hoztak sok friss vért”, sőt ebben az országcsoportban még inkább heveny probléma az elöregedés, mint a „régi” EU-ban. A Moody´s által idézett ENSZ-adatok szerint 2050-re Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Észtország lakossága várhatóan 15-18 százalék közötti mértékben csökken, de Bulgáriában például 34, Lettországban 27, Romániában 23 százalékos népességfogyás várható ugyanezen időszakban.

Az EU előtt álló másik fő kihívás a politikai döntéshozatali hatékonyság eróziója. A szereplők nagy száma az alkufolyamatot bonyolultabbá, ugyanakkor kevésbé eredményessé tette. Emellett sok EU-tagállamra – különösen, bár nem kizárólag, az új tagországokra – a nagy fokú belpolitikai széttöredezettség jellemző, ami rontja az adott ország kormányának tárgyalási pozícióját az uniós tárgyalóasztalnál, áll a Moody´s elemzésében.

A hitelminősítő szerint az EU előtt álló további gazdasági-pénzügyi kihívás az, hogy a tagországoknak kezd elegük lenni a reformokból és a bővítésekből. A „bővítési fáradtság” volt az egyik oka annak, hogy a franciák és a hollandok elutasították az uniós alkotmánytervezetet.

A Moody´s elemzése szerint mindez súlyos mértékben kikezdte a további bővítések kilátását. A lelkesedés most már általános hiánya mellett keletkezett még egy akadály: a francia alkotmány 2005-ben végrehajtott módosítása alapján Horvátország felvétele után minden további EU-bővítésről népszavazáson kell dönteni Franciaországban, és ez, amennyire ma megítélhető, Törökország csatlakozását valószínűtlenné teszi, áll a hitelminősítő pénteki londoni elemzésében.

Franciaországban és Németországban az átlagos feldolgozóipari órabér 30 euró, miközben Magyarországon és Csehországban 6, Lengyelországban 4,80, Szlovákiában, 4,60, Romániában 2, Bulgáriában 1,40 euró. Ennek egyik eredménye például az, hogy 2007-ben Szlovákiában több személyautót gyártanak egy lakosra számítva, mint bárhol máshol a világon, és ez okozza azt az érzést a régi tagállamokban, hogy a bővítés trójai falóként az unió határian belülre hozta be a globalizációt, áll a Moody´s elemzésében.

A cég szerint ebben a környezetben az uniós tagországok adóskockázati besorolásának iránya is bizonytalanná vált. Az EU több megfigyelő szerint adóskockázati szempontból „a történelem vége”, és a besorolások csak egy irányba mozoghatnak: felfelé. Ahogy azonban a magyar szuverén kötvényosztályzat „A1”-ről „A2”-re történt tavaly decemberi visszaminősítése is megmutatta, az EU-tagállamok adósi osztályzása nem egyirányú folyamat, áll a Moody´s elemzésében.

A hitelminősítő felteszi a kérdést, hogy e nyomások alatt mennyi esély lehet az euróövezet szétesésére. A cég ezt „nagyon valószínűtlennek” nevezi, hozzáteszi ugyanakkor, hogy egy ilyen politikai kalandordöntés nem is teljesen elképzelhetetlen. A Moody´s szerint több EU-tagállamban történtek már „korábban elképzelhetetlen” fejlemények, például az uniós alkotmány elvetése két alapító országban, vagy például a radikális pártok megjelenése.

Ebből következően „megfontolandó az elképzelhetetlen elképzelése”, akkor is, ha egyébként nem lenne bölcs dolog ennek esélyét rendkívül csekélynél magasabbra értékelni, áll a Moody´s pénteken, Londonban kiadott évfordulós elemzésében.

Forrás: PirvátBankár

---