Felejtsük el az adócsökkentést


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Belátható időn belül radikális adócsökkentéssel Magyarországon nem lehet számolni, szögezte le a Die Presse csütörtöki számában Veres János pénzügyminiszter, aki szerint ennek megvalósíthatatlanságát mára a jobboldali konzervatív ellenzék is belátta.

A konzervatív osztrák napilap budapesti tudósítója, Peter Bognar által készített interjúban Veres elmondta: az idei évre jósolt, 2,2 százalékos gazdasági növekedés 1,5 százalékpontos lassulást jelent, de ez a kormány takarékossági intézkedéseinek kényszerű következménye.

Miért kullogunk?

Arra a kérdésre, hogyan történhetett, hogy a néhány éve még élenjáró Magyarország ma hátul kullog az új EU-tagok között, Veres azzal válaszolt: sok kelet-közép-európai országban azért gyorsabb a növekedés, mert ezek – például Szlovákia vagy Románia – azon a szinten állnak, ahol Magyarország tíz évvel ezelőtt, és ezekben az országokban a nagy befektetések és privatizációk csak az elmúlt években zajlottak le. Megjegyezte, hogy 2008-ra a kormány több mint 3 százalékos növekedést vár, 2009-ben és 2010-ben pedig a növekedés előreláthatólag ismét 4 százalék körül lesz.

Magyarország versenyképessége hosszú távon a pénzügyminiszter szerint egyrészt a magas államháztartási hiány csökkentésével, másrészt a kutatás előmozdításával és az infrastruktúra kiépítésével biztosítható. A kormány emellett nagy súlyt helyez a humán erőforrások fejlesztésére is – tette hozzá, utalva arra, hogy a magasan kvalifikált munkavállalók körében ugyanolyan alacsony a munkanélküliség, mint a nyugat-európai ipari országokban. Az alacsony képzettségű munkaerő munkapiaci integrációja céljából a kormány 2007 és 2013 között 640 milliárd forintot irányzott elő átképzési és szakképzési programokra – mondta.

A választási években felszökik

Az EU-ban legmagasabbnak számító, 10 százalék körüli magyar államháztartási deficitet Veres egyrészt azzal magyarázta, hogy választási években mindig felszökken a hiány, másrészt azzal, hogy 2000 óta a reálbérek és a nyugdíjak a GDP-növekedést meghaladó ütemben emelkedtek. A hiány egyik oka a Medgyessy-kormány által 2002-ben elhatározott jóléti intézkedéssorozat, az állami szektorban végrehajtott 50 százalékos béremelés volt, ami ugyan a kormány meggyőződése szerint igazságos lépés volt, de az ország gazdasági teljesítménye nem tette lehetővé. Végül a deficit Veres szerint arra is visszavezethető, hogy 2002 és 2006 között az állami bevételek a GDP 37,9 százalékáról 36,5 százalékára csökkentek, miközben növekedtek a kiadások.

A deficit csökkentése céljából a kormány mérsékelni akarja az állami kiadásokat és növelni a bevételeket, mondta Veres. Idén a bevételnövekedésnek a kiadáscsökkentéshez viszonyítva el kell érnie az egyharmad-kétharmad, 2008-ban és 2009-ben pedig az egyötöd-négyötöd arányt. Ez csakis az egészségügy, oktatásügy, a központi államigazgatás és a nyugdíjrendszer reformja révén érhető el. Ezenkívül a kormány felfelé fogja korrigálni a gáz- és gyógyszerárakat, a közösségi közlekedés tarifáit és a villanyáram árát, ami 700 milliárd forint bevételt hoz.

A kormány nagyon elővigyázatos

A maastrichti kritériumokat Magyarország a konvergenciaprogram szerint 2009-ben fogja teljesíteni. A jelenleg a GDP 67-68 százalékára rúgó államadósság, hangsúlyozta Veres, nem fog ugyan 60 százalék alá mérséklődni, de csökkenő irányzatot fog mutatni, ami az EU által még elfogadható – szögezte le.

A kormány nagyon elővigyázatos, és ezért nem tűz ki céldátumot az euró bevezetésére. A maastrichti kritériumok 2009-es elérése után még két évet a valutaunió előszobájában kell várakozni, ezért az eurót leghamarabb 2011-ben lehetne bevezetni Magyarországon – mondta a Die Presse-interjúban Veres János.

Forrás: Index



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hamisított órákra csapott le a NAV

Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.

2022. június 24.

Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?

A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.