Felelős és felelőtlen versenyképesség: a magyar cégek kevéssé felelősek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon sokkal kevésbé igyekeznek felelősen működni a vállalatok, mint Nyugat-Európában vagy akár egyes új EU-tagországokban – derül ki abból a világranglistából, amelyet a londoni székhelyű AccountAbility nonprofit szervezet adott ki.

A szervezet 2001 óta kétévenként tesz közzé átfogó jelentést az egyes országok versenyképessége és a környezetvédelmi, illetve szociális tudatosságuk kapcsolatáról.

Az idei kiadvány arra figyelmeztet, hogy sok ország továbbra is alacsony szintű munkaügyi és munkavédelmi követelményekkel, illetve a természeti környezet gátlástalan pusztítása árán akar a fejlődés élvonalába kerülni. Az ilyen fejlődés hoszszabb távon fenntarthatatlan, mivel az éghajlati szélsőségek fokozódásához, az országok közötti és azokon belüli egyenlőtlenség kiéleződéséhez, súlyosbodó vízhiányhoz, kezelhetetlen migrációs folyamatokhoz, korrupcióhoz és növekvő gazdasági nacionalizmushoz vezet – figyelmeztetnek a szerzők.

Ezzel a gyakorlattal állítja szembe a londoni szervezet a felelős versenyképességet, amely a szociális és a környezeti normák magas szinten tartásán nyugszik, és emiatt hosszabb távon is fenntartható. A mai összkép – hangoztatja az AccountAbility jelentése – sürgetővé teszi egy globális szabályrendszer alkalmazását, hogy a felelős versenyképesség élcsoportjába tartozó államok magas szintjén menjen végbe a nivellálódás.

A felelős versenyképesség átfogó indexét az AccountAbility három összetevő alapján számította. Ezek között az élen áll a közhatalmi-politikai elkötelezettség mértéke, a második az üzleti szféra magatartása, a harmadik pedig a meglévő társadalmi környezet és ennek hatása. Mindhárom összetevő esetében hét részparamétert vizsgáltak a tanulmány szerzői. A lista első hat helyén Nagy-Britannia és a skandináv államok állnak. Németország csak a 11. helyre bizonyult méltónak, Ausztria a 16.-ra. A volt szocialista államok közül Észtország és Szlovénia áll viszonylag kedvező
helyen, a többiek zömmel a középmezőnyben találhatók.

Magyarország nemcsak ezeknél, hanem Csehországnál és Szlovákiánál is alacsonyabb pontszámot kapott. Horvát- és Lengyelország náluk is gyengébben szerepelt.

A kínai gazdasági csodát kísérő súlyos környezetrombolásról már hosszú ideje érkeznek ijesztő jelentések, biztató viszont, hogy Peking szemlátomást hathatós – esetenként az ipari termelés visszafogásával járó – intézkedésekre szánta el magát. Meglepő továbbá, hogy Ukrajna – a legszegényebb fejlődő államok társaságában – mindössze a 97. helyen áll az összesen vizsgált 108 ország sorában.

Forrás: Világgazdaság

---