Felelős és felelőtlen versenyképesség: a magyar cégek kevéssé felelősek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon sokkal kevésbé igyekeznek felelősen működni a vállalatok, mint Nyugat-Európában vagy akár egyes új EU-tagországokban – derül ki abból a világranglistából, amelyet a londoni székhelyű AccountAbility nonprofit szervezet adott ki.

A szervezet 2001 óta kétévenként tesz közzé átfogó jelentést az egyes országok versenyképessége és a környezetvédelmi, illetve szociális tudatosságuk kapcsolatáról.

Az idei kiadvány arra figyelmeztet, hogy sok ország továbbra is alacsony szintű munkaügyi és munkavédelmi követelményekkel, illetve a természeti környezet gátlástalan pusztítása árán akar a fejlődés élvonalába kerülni. Az ilyen fejlődés hoszszabb távon fenntarthatatlan, mivel az éghajlati szélsőségek fokozódásához, az országok közötti és azokon belüli egyenlőtlenség kiéleződéséhez, súlyosbodó vízhiányhoz, kezelhetetlen migrációs folyamatokhoz, korrupcióhoz és növekvő gazdasági nacionalizmushoz vezet – figyelmeztetnek a szerzők.

Ezzel a gyakorlattal állítja szembe a londoni szervezet a felelős versenyképességet, amely a szociális és a környezeti normák magas szinten tartásán nyugszik, és emiatt hosszabb távon is fenntartható. A mai összkép – hangoztatja az AccountAbility jelentése – sürgetővé teszi egy globális szabályrendszer alkalmazását, hogy a felelős versenyképesség élcsoportjába tartozó államok magas szintjén menjen végbe a nivellálódás.

A felelős versenyképesség átfogó indexét az AccountAbility három összetevő alapján számította. Ezek között az élen áll a közhatalmi-politikai elkötelezettség mértéke, a második az üzleti szféra magatartása, a harmadik pedig a meglévő társadalmi környezet és ennek hatása. Mindhárom összetevő esetében hét részparamétert vizsgáltak a tanulmány szerzői. A lista első hat helyén Nagy-Britannia és a skandináv államok állnak. Németország csak a 11. helyre bizonyult méltónak, Ausztria a 16.-ra. A volt szocialista államok közül Észtország és Szlovénia áll viszonylag kedvező
helyen, a többiek zömmel a középmezőnyben találhatók.

Magyarország nemcsak ezeknél, hanem Csehországnál és Szlovákiánál is alacsonyabb pontszámot kapott. Horvát- és Lengyelország náluk is gyengébben szerepelt.

A kínai gazdasági csodát kísérő súlyos környezetrombolásról már hosszú ideje érkeznek ijesztő jelentések, biztató viszont, hogy Peking szemlátomást hathatós – esetenként az ipari termelés visszafogásával járó – intézkedésekre szánta el magát. Meglepő továbbá, hogy Ukrajna – a legszegényebb fejlődő államok társaságában – mindössze a 97. helyen áll az összesen vizsgált 108 ország sorában.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).