Eltörölt különadók 2025-ben – honnan lesz forrás ezek pótlására?
A Niveus Consulting Group kommentárt jutott el az Adó Online-hoz a 2025-ös benyújtott költségvetésről.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2016. augusztus 1-től az „egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény módosította az adózás rendjéről szóló törvény előírásait is. Témánk szempontjából most az adótartozás megtérítésének van jelentősége, de csak a változások szempontjából.
Az Art. 35.§. 2. bekezdés d) pontjának módosításában egyszerűen nem látom a változás mibenlétét. Hacsak nem arról van szó, hogy a régi törvényszövegben „külön törvény” szerepelt, most pedig csak a törvény szó.
Az új szöveg szerint, ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló, a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét törvény írja elő.
Az adó megfizetéséért a Polgári Törvénykönyv szerint kezességet lehet vállalni, illetve az adótartozást más átvállalhatja, amelynek során az adóhatóság követelésének jogcíme nem változik meg. A kezesség vállalása és a tartozás átvállalása az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.
Az Art. ugyanezen paragrafusába új bekezdések kerültek. Eszerint az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a jogi személy tartozásaiért korlátozottan felelős, részesedését átruházó tag vagy részvényes – ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesét – a jogi személytől nem behajtható adótartozás átruházott részesedéssel arányos részének erejéig, ha
Az adóhatóság e feltételeket a részesedés eladásának időpontjára vonatkozóan vizsgálja.
A tagot (részvényest) az adótartozásért való helytállási kötelezettség nem terheli, vagyis mentesül, ha a tag (részvényes) igazolja, hogy
– a) a jogi személy a végrehajtható adótartozást az Art. 24/C. § (5) bekezdés a) pontban foglalt okokból nem tudta megfizetni a részesedés átruházásáig, vagy
– b) a részesedés átruházását megelőzően – a jogi személyre vonatkozó anyagi jogszabályban előírt módon –
Az adóhatóság a határozatot az adótartozás behajtása eredménytelenségének megállapításától számított 90 napos jogvesztő határidőn belül hozhatja meg. Ha a részesedés átruházása a határozat meghozatalára nyitva álló határidő letelte után jut az adóhatóság tudomására, akkor a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül az adóhatóság akkor is meghozhatja, ha a jogvesztő határidő már eltelt, vagy abból 30 napnál kevesebb van hátra.
Az új rendelkezéssel lényegében a nagy adótartozások miatt teljesítésre kötelezhető tulajdonosok, kezességvállaló személyek körének kiterjesztéséről van szó. Ne léphessen le egy cég tulajdonosa az adótartozás megfizetése elől, a tulajdonrészének eladásával!
Ugyanakkor nagyon fontosak a feltételek, mert nem minden esetre vonatkozik a helytállási kötelezettség az adótartozásért.
Az Art. 35.§-ának új 7-9. bekezdése a 2016. szeptember 1-jét követő részesedés átruházások esetén alkalmazandó (lásd a 218.§-t).
A Niveus Consulting Group kommentárt jutott el az Adó Online-hoz a 2025-ös benyújtott költségvetésről.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt tanácsolja a lakosságnak, hogy csak megbízható, ismert online áruházakból rendeljen; a túlságosan alacsony áron világmárkákat kínáló weboldalak nagy valószínűséggel hamis termékeket értékesítenek – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.
Magánszálláshely-szolgáltatást folytató adószámos magánszemély alkalmazhat-e értékcsökkenési leírást a kizárólag magánszálláshely-szolgáltatás céljára üzemeltetett épületére? Ha igen, akkor is elszámolhatja, ha csak magánszálláshely-szolgáltatást végez, ingatlan-bérbeadást pedig nem? Ilyen esetben vonatkozhat rá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. melléklet II. rész 2. pont k) alpontjában említett 3 százalékos értékcsökkenés? Vagy ezen kulcsot csak abban az esetben alkalmazhatja, ha egyszerre folytat szálláshely-szolgáltatást és vendéglátó tevékenységet? Alább az Adó szaklap válasza.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!