Felelősség az adótartozásért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2016. augusztus 1-től az „egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény módosította az adózás rendjéről szóló törvény előírásait is. Témánk szempontjából most az adótartozás megtérítésének van jelentősége, de csak a változások szempontjából.


Az Art. 35.§. 2. bekezdés d) pontjának módosításában egyszerűen nem látom a változás mibenlétét. Hacsak nem arról van szó, hogy a régi törvényszövegben „külön törvény” szerepelt, most pedig csak a törvény szó. 

Az új szöveg szerint, ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló, a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét törvény írja elő.

Az adó megfizetéséért a Polgári Törvénykönyv szerint kezességet lehet vállalni, illetve az adótartozást más átvállalhatja, amelynek során az adóhatóság követelésének jogcíme nem változik meg. A kezesség vállalása és a tartozás átvállalása az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. 

Az Art. ugyanezen paragrafusába új bekezdések kerültek. Eszerint az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a jogi személy tartozásaiért korlátozottan felelős, részesedését átruházó tag vagy részvényes – ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesét – a jogi személytől nem behajtható adótartozás átruházott részesedéssel arányos részének erejéig, ha

  • a) a tag (részvényes) a részesedésének átruházásakor a jogi személyben a szavazati jogok 25%-át elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezett, és
  • b) a részesedés átruházásakor a jogi személy – késedelmi pótlék és adóbírság nélküli és nettó módon számított – adótartozásának összege a jogi személy jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladja, feltéve, hogy a tag (részvényes) a b) pontban foglalt körülményről a részesedés átruházásakor tudott, vagy az arra vonatkozó információkról az adóhatóságtól tájékoztatást kérhetett volna.

Az adóhatóság e feltételeket a részesedés eladásának időpontjára vonatkozóan vizsgálja.

A tagot (részvényest) az adótartozásért való helytállási kötelezettség nem terheli, vagyis mentesül, ha a tag (részvényes) igazolja, hogy
a) a jogi személy a végrehajtható adótartozást az Art. 24/C. § (5) bekezdés a) pontban foglalt okokból nem tudta megfizetni a részesedés átruházásáig, vagy
b) a részesedés átruházását megelőzően – a jogi személyre vonatkozó anyagi jogszabályban előírt módon –

  • ba) sor került a legfőbb szerv kötelező összehívására és az előírt döntés meghozatalára,
  • bb) sor került a tőkevesztésre tekintettel kötelező átalakulásra vagy az átalakulás helyett hozható más döntés meghozatalára, vagy
  • bc) a jogi személy adótartozásának megfizetése, illetve a ba)–bb) alpont szerinti jogszabályi rendelkezések teljesítése érdekében a tag (részvényes) tagsági jogaival élve a tőle elvárható minden intézkedést megtett.

Az adóhatóság a határozatot az adótartozás behajtása eredménytelenségének megállapításától számított 90 napos jogvesztő határidőn belül hozhatja meg. Ha a részesedés átruházása a határozat meghozatalára nyitva álló határidő letelte után jut az adóhatóság tudomására, akkor a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül az adóhatóság akkor is meghozhatja, ha a jogvesztő határidő már eltelt, vagy abból 30 napnál kevesebb van hátra.

Az új rendelkezéssel lényegében a nagy adótartozások miatt teljesítésre kötelezhető tulajdonosok, kezességvállaló személyek körének kiterjesztéséről van szó. Ne léphessen le egy cég tulajdonosa az adótartozás megfizetése elől, a tulajdonrészének eladásával! 

Ugyanakkor nagyon fontosak a feltételek, mert nem minden esetre vonatkozik a helytállási kötelezettség az adótartozásért.

Az Art. 35.§-ának új 7-9. bekezdése a 2016. szeptember 1-jét követő részesedés átruházások esetén alkalmazandó (lásd a 218.§-t).


Kapcsolódó cikkek

2024. november 12.

NAV: a lakosság csak megbízható, ismert online áruházakból rendeljen

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt tanácsolja a lakosságnak, hogy csak megbízható, ismert online áruházakból rendeljen; a túlságosan alacsony áron világmárkákat kínáló weboldalak nagy valószínűséggel hamis termékeket értékesítenek – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.

2024. november 12.

A magánszálláshely-szolgáltató által elszámolható értékcsökkenési leírás

Magánszálláshely-szolgáltatást folytató adószámos magánszemély alkalmazhat-e értékcsökkenési leírást a kizárólag magánszálláshely-szolgáltatás céljára üzemeltetett épületére? Ha igen, akkor is elszámolhatja, ha csak magánszálláshely-szolgáltatást végez, ingatlan-bérbeadást pedig nem? Ilyen esetben vonatkozhat rá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. melléklet II. rész 2. pont k) alpontjában említett 3 százalékos értékcsökkenés? Vagy ezen kulcsot csak abban az esetben alkalmazhatja, ha egyszerre folytat szálláshely-szolgáltatást és vendéglátó tevékenységet? Alább az Adó szaklap válasza.