Fellépés a különadóval szemben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem tartja elfogadhatónak a különadó október elsején hatályba lépő szabályait a legnagyobb ellenzéki párt három parlamenti képviselője, akik önálló indítványt terjesztettek elő az új adónem eltörlésére. Álláspontjuk szerint ugyanis az állam 2 millió bruttó összeg felett gyakorlatilag elkobozza azt a jövedelmet, amelyből a munkáját elvesztő munkavállaló meg tudna élni.

A javaslat indokolása szerint a Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a jogszabály megsértésével vagy megkerülésével kötött, illetve a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződés semmis. A közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében az ügyész keresetet indíthat a bíróság előtt, amely az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, vagyoni előnyt, amely a jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő félnek járna vissza. A jogrendszer tehát lehetővé teszi, hogy a társadalom rosszallását joggal kiváltó, igazságérzetét sértő kiugróan magas juttatásokkal szemben hatékonyan fel lehessen lépni. A Kormány ezért álláspontjuk szerint nem választhatja e helyett azt a megoldást, hogy válogatás nélkül, a munkában töltött időszakot is figyelmen kívül hagyva mindenkitől elveszi az elbocsátásakor neki törvény szerint járó juttatást. Úgy vélik, az október elsején hatályba lépő szabályok sem az Alkotmánnyal, sem a munkajogi szabályokkal nincsenek összhangban. A közelmúltban elfogadott, a közszférában foglalkoztatottakat rendkívül hátrányosan érintő szabályozás a felmentési időt lerövidítette, lehetővé tette az indokolás nélküli elbocsátást. A támadott törvény pedig azokat a dolgozókat is sújtja, akiknek a járandóságát törvény állapítja meg, azok mértéke nem képezi megegyezés tárgyát.

A különadó bevezetésével ugyanis az állam 2 millió bruttó összeg felett gyakorlatilag elkobozza a foglalkoztatottaknak azt a jövedelmét, tulajdonát, amelynek törvényes célja az, hogy a munkáját elvesztő munkavállaló meg tudjon élni. Attól is elveszik a juttatását, aki 20-30 éve dolgozik, és koránál fogva kisebb eséllyel talál újra munkát. Az adókötelezettség visszamenőleges hatályú alkalmazása pedig sérti a jogbiztonság alkotmányos követelményét. A már megszerzett juttatásokat utólag nem lehet jogi szabályozás útján elvonni, különösen nem akkor, ha a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésekor járó valamely jövedelem mértékét a kifizetéskor hatályos törvényi rendelkezés állapította meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.