Felsőoktatási és állami kutatóhellyel közösen végzett kutatás-fejlesztés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Még mindig gyakori vélemény, hogy egyetemmel vagy állami kutatóhellyel közös kutatást végezni a nagyvállalatok kiváltsága. Ez azonban ma már nincs így, sőt, a kis- és középvállalkozások a társasági adóban adóalap-csökkentésre jogosultak az ilyen ügyletek kapcsán.
Egy közös kutatás-fejlesztési projekt mindkét résztvevő fél számára előnyös együttműködés lehet. A projekt során a vállalkozás piacismerete és a gyakorlati szakmai tudása találkozhat a kutatóhely elméleti tudásával, melyek együttesen magas szakmai színvonalú eredmény elérését teszik lehetővé. Járulékos, de a mai finanszírozási helyzetben fontos tényező, hogy az intézmény ezáltal bevételhez jut, amellyel pótolni tudja az állami finanszírozás folyamatosan csökkenő összegét. Mind a két fél érdeke lehet tehát egy, akár folyamatos együttműködés kialakítása.
A felsőoktatás sok esetben szervezetileg is felkészült ezekre a megbízásokra, olyan vállalkozásokat alapított, melyekben valamilyen hányadban az oktatási intézmény is tulajdonos. Ezeknek az ún. spin-off cégeknek a feladata az, hogy hidat képezzenek az oktatási intézmény és a versenyszféra között. Mindemellett gyakori az is, hogy a gazdasági társaság közvetlenül az intézménnyel köt szerződést egy adott fejlesztés megvalósítására.
Az innovációs törvény több szempont szerinti együttműködést nevesít. Megkülönbözteti, hogy a felek megosztják-e az elvégzendő feladatokat, vagy az egyik fél végzi teljes egészében a kutatómunkát. Kitér arra, hogy az eredmény hasznosításának joga megosztott-e, vagy csak az egyik fél szerez arra jogot. Ez a gyakorlatban azt hozza, hogy a fejlesztés lezárása után melyik félnek lesz joga az elkészült „eredményt” felhasználni, értékesíteni. A megállapodás széles körű együttműködésre teremt keretet. Van lehetőség és példa is a gazdasági társaság részéről alapkutatást, alkalmazott kutatást finanszírozni a végeredmény hasznosítása nélkül. Ezekben az esetekben nem keletkezik gazdaságilag hasznosítható eredmény, de az így megszerzett tudás alapja lehet egy későbbi kísérleti fejlesztésnek. A hasznosítási tevékenység nem csak profitcélú, üzleti felhasználású lehet, létrejöhet olyan közösségi célú felhasználás is, amelynek eredménye többek közt a lakosság életminőségének, illetve a közszolgáltatásoknak a javítása, vagy a természeti és épített környezet védelme. A hasznosítás kérdésében az általános gyakorlat inkább az, hogy a gazdasági társaság jut a jogokhoz, míg az intézmény és a programban résztvevő szakember minden jogot átad.
A közös hasznosítás kapcsán már az együttműködés elején, a szerződéskötéskor tisztázni érdemes a nyilvánosságra hozatal kérdését. A publikációk mennyisége hatással van a tudományos előmenetelre, emiatt a fejlesztésben résztvevő kutatóknak az az érdeke, hogy az eredmények minél nagyobb része nyilvánosságra hozható legyen. Ezzel szemben a gazdasági társaságoknak az üzleti titok védelme áll érdekükben, ami miatt egy pontosan megfogalmazott és minden ilyen jellegű vitás kérdést tisztázó szerződés kötése elengedhetetlen.
Egy kutatóhellyel közösen végzett K+F projekt esetén a megbízó vállalkozás adóalap-csökkentésre jogosult a társasági adóban. Ehhez a „de minimis” szabályainak kell megfelelni.
Abban az esetben azonban, ha a megbízó a kutatásban résztvevők saját vállalkozásával vagy olyan intézményi tulajdonú vállalkozással szerződik, amelyben az oktatási intézménynek 50%-nál kevesebb tulajdonrésze van, a szerződés nem felel meg az adótörvény előírásainak, vagyis ilyen esetben az oktatási intézménnyel közösen végzett K+F adóalap-csökkentés nem vehető igénybe. Az intézmény által kiszámlázott érték háromszorosát, de maximum 50 millió forint adóalap-csökkentést vehet igénybe a megrendelő kkv. Annak érdekében, hogy ugyanazon fejlesztésre többszörös igénybevétel ne történjen, az intézménynek nyilatkoznia kell arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybevételével teljesítette.
Az az adóösszeg, mely az adóalap-csökkentés alapján nem került kifizetésre, „de minimis” támogatásnak minősül. A gazdasági társaság három év alatt összesen 200.000 Eur támogatást vehet igénybe ilyen címen. Egyes adókedvezmények és pályázati támogatások adott hányada szintén „de minimis”-nek minősülhet, emiatt a pontos nyilvántartás nagyon fontos.
Felsőoktatási vagy állami kutatóhellyel való közös kutatás az adott területen kiugró eredménnyel járhat, amellett, hogy európai uniós támogatási pályázatban a projekt szakmai tartalmát is erősíti. Arról nem is beszélve, hogy az intézménynek kifizetett díjat utólag csökkentheti az adóalap-kedvezmény, ami így még versenyképesebbé teszi ezeket a kutatóhelyeket a piacon.
A felsőoktatásban sok terület tudása összegyűlik, mégis lényeges, hogy a vállalkozás által kutatni kívánt területen akar és tud-e fejlesztési munkát vállalni a megbízást fogadó szervezet. A legtöbb esetben konkrét témával foglalkoznak ezek a spin-off cégek vagy oktatási karok, ezért érdemes feltérképezni az intézmények nyújtotta lehetőségeket. Akár az is előfordulhat, hogy a vállalkozás problémáját már korábban megoldották, így kutatás helyett know-how vásárlással jut tudáshoz a vállalkozás. Ez gyakran olcsóbb, mint a fejlesztési megbízás.
A cikk szerzője Badak Zsuzsanna innovációs tanácsadó és Badak Béla okl. könyvvizsgáló, adószakértő (Innoa Services Kft.); mindketten a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatói.
