Fenyegetett kartellezők


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szűkül a kartellezők mozgástere. Az utóbbi időben született jogszabályok révén ugyanis egyre nő a fenyegetettségük.

Szűkül a kartellezők mozgástere. Az utóbbi időben született jogszabályok révén ugyanis egyre nő a fenyegetettségük, nagyobb a lebukás veszélye, mint bármikor – figyelmeztetnek a szakemberek. Az úgynevezett engedékenység tavaly nyár óta élő törvényi garanciája és az április elsejétől bevezetendő bejelentői díj egymást erősítve segítheti a titkos versenykorlátozó megállapodások felderítését.

Miközben az Egyesült Államokban vagy az Európai Unióban, az Európai Bizottság döntései nyomán mind nagyobb árat fizetnek jogsértő szövetkezéseikért a cégek, Magyarországon még nem tudatosult kellőképpen, milyen súlyos következményei lehetnek a kartellezésnek – nyilatkozott a Világgazdaságnak Máttyus Ádám, az Andrékó Kinstellar Ügyvédi Iroda ügyvédje. Utalt arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) korábban sem volt elnéző a jogsértőkkel szemben, tovább szigorít, és emelkedik a bírságok mértéke. Emellett a közbeszerzéssel összefüggő kartellek résztvevői öt éven át kizárhatók a közbeszerzési pályázatokból, a kartellt szervezők pedig büntetőjogi felelősségre is von-
hatók.

Az ügyvéd szerint áttörés várható a felderítésben, ennek nyomán a cégek szemléletében is. Az engedékenység lényege, hogy az a kartelltag, amelyik bizonyítékot szolgáltat a GVH-nak, és azzal együttműködve segít a szövetkezés felderítésében, részben vagy teljesen mentesül a bírság alól. Mostanáig elég kevesen éltek az engedékenység nyújtotta lehetőséggel. Ennek oka lehetett az is, hogy a „súgás”, illetve együttműködés jutalmát csak GVH-közlemény rögzítette, bár a versenyhatóság következetesen érvényesítette az abban foglaltakat. Tavaly nyár óta törvény garantálja a segédkezet nyújtó kartelltag mentesülését, ez növeli a bizalmat a jogintézmény iránt. Vélhetően többen kérnek majd engedékenységet, felismerve, hogy ezáltal hatalmas költségektől és felelősségre vonástól menekülhetnek meg – mondta Máttyus Ádám.

Az áprilistól adható informátori díj nem teremt konkurenciát az engedékenységnek, mint azt sokan gondolják, inkább támogathatja az elterjedését – vélekedett Barakonyi Zoltán ügyvéd a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda képviseletében.
A kartellezők, ha sejtik is, melyikük akar szabadulni a számára kényelmetlenné vált szövetkezéstől, többnyire kivárnak.

A kartell ugyanis elég erős kötelék, és tagjai nincsenek tisztában azzal, ki milyen súlyú információkat birtokol, úgymond melyekkel robbanthat. Ha azonban bármelyik tudomására jut, hogy egy „kívülálló” magánszemély – munkatárs vagy volt munkatárs – előtt sem ismeretlenek a titkos megállapodásra utaló vagy azt alátámasztó tények, adatok, akkor már nemigen hezitálhat, más választása aligha marad, mint mielőbb engedékenységet kérni.

Az árrögzítő, piacfelosztó kartellek hatékonyabb feltárása érdekében vezetik be az informátori díjat, amely a jogsértő cégekre kiszabott bírság egy százaléka, de legfeljebb 50 millió forint lehet. Azt a személyt illeti meg, aki nélkülözhetetlen írásos bizonyítékot szolgáltat a versenyhivatalnak a jogsértés megállapításához, vagy olyan, szintén nélkülözhetetlen információt nyújt, amelynek révén a kartellcsoport rajtaüthet a gyanúsítottakon. A díjat akkor kapja meg, ha a hivatal meghozta a cégeket elmarasztaló határozatát, és végzésben rendelkezett a kifizetésről.

Eddig az ilyen jellegű információknak az érintett munkavállalói körben nem volt értékük – mondta Barakonyi Zoltán. A tekintélyes jutalom reménye azonban igencsak érdekeltté teheti a kartellban egyébként nem érdekelt személyeket. A GVH-t nem érdekli, honnan származik a terhelő tény, adat, a törvény csak a szabálysértéssel vagy bűncselekménnyel megszerzett bizonyíték után zárja ki a díjazást. Az sem közömbös, hogy a versenytörvény és a Btk. is egyaránt hatékony védelmet biztosít a bejelentőnek. Más kérdés, hogy a gyakorlat speciálisan képzett szakembereket is igényel, hogy az informátor valóban biztonságban érezhesse magát. Az ügyvéd szerint a GVH erről kellően gondoskodik majd.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]