Az év végéhez közeledve érdemes ezt az adózási kategóriát is végiggondolni: sok társaságnál olyan helyen is felbukkanhat adózási kötelezettség, ahol nem is számítanak rá.
A kamatkedvezményből származó jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvényünkben található meg a külön adózó jövedelmek között, ami nem véletlen, hiszen társaság-magánszemély viszonyáról van szó, azaz a társaság (kifizető) jövedelmet juttat a magánszemélynek.
Arról van szó, hogy a kifizető társaság egy magánszemélynek jövedelmet juttat „ ingyenesen”, kamat felszámítása nélkül, melyet a kifizető társaságnak le kell adóznia. A törvény előírásai szerint ha a kifizető társaság a „fennálló követelésre” nem fizettett a magánszeméllyel legalább az előző év december 31-én érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét vagy legalább a szokásos piaci kamatot, kamatkedvezményből származó jövedelmet juttat a magánszemélynek.
A törvény meghatározza, mely jövedelmeket nem kell figyelembe venni a kamatkedvezményből származó jövedelem kiszámításánál:
- vevőkövetelés, kártérítés, kötbér és más hasonló kötelezettség
- jegyzett de be nem fizetett tőke
- elszámolásra kiadott előleg 30 napot meg nem haladó része
- osztalékelőleg azon része, amely a kifizetését követő 1. jóváhagyott közbenső mérleg és eredménykimutatás elfogadásával osztalékká vált
- adó, adóelőleg, járulék, munkaviszonyból származó jövedelem elszámolás szokásszerű rendjéből adódó követelés – kivéve a megfizetett, de le nem vont adóelőlegre vonatkozóan, amelynek beszámítása az adóelőleg megfizetésének hónapját követő 6. hónap elteltével sem kerül sor
- munkáltató által a munkavállalónak juttatott lakáscélú hitel – ha a lakás nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigényt
- munkabérelőleg folyósítása legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett, mely nem haladja meg a folyósítás napján a minimálbér havi összegének 5-szörösét
- speciális szerveknél a családalapítási támogatás, toborzópénz
- állami tulajdon megvásárlásához hitelintézet útján nyújtott hitel
- jogszabályban meghatározott feltételek mellett nyújtott hitel, kölcsön, ahol a felszámítható kamat mértékét jogszabály határozza meg pl.. diákhitel
- áruvásárlási kölcsön
- pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó által a tevékenysége keretében nyilvánosan meghirdetett feltételek mellett nyújtott hitel esetében – nem a bankok munkavállalói számára!
- munkavállaló kártérítési felelőssége körébe tartozó hiánnyal összefüggésben fennálló követelése
- munkáltató által a munkavállalónak végtörlesztéshez adott kamatmentes kölcsön
Ahol előfordul a könyvelésben ez a típusú jövedelem:
- a társaság nevére át nem iratott közművek számlája
- tulajdonosok által felvett készpénz
- számla nélküli kifizetés a vállalkozásból
- hibás szállítói számlákra kifizetett összegek
- 30 napot meghaladó előleg folyósítása
- követelések munkavállalókkal szemben elhagyott számlák miatt
Felhívnánk a figyelmet az alábbi tételekre:
- állami tulajdon megvásárlásához hitelintézet útján nyújtott hitel
- osztalékelőleg azon része, amely a kifizetését követő első jóváhagyott közbenső mérleg és eredménykimutatás elfogadásával osztalékká vált- azaz, ha nem válik osztalékká adóköteles
Az adót az adóév utolsó napján kell megállapítani és bevallani. Az adó mértéke a kamatkülönbség 1,19-szeres alapjára számítva 16 százalék, plusz 27 százalék egészségügyi hozzájárulás.
Ezen túl felhívnánk a figyelmet arra is, hogy a fordított esetre, azaz amikor magánszemély juttat a társaságnak leadózott jövedelemből kölcsönt, és ezért a társaság kamatot fizet, szintén adókötelezettséget keletkezik a magánszemélynél.
A cikk szerzője Kneitner Lea okleveles adószakértő, a Tilea Tanácsadó Kft. szakértője.
Kapcsolódó cikkek:
Magyarországról nevezték ki az EY közép-európai vezetőjét
2021. január 25.
Rencz Botond, az EY Magyarország vezérigazgatója irányítja a globális tanácsadócég nyolc országot magába foglaló közép-európai csoportját idén január elsejétől.
Havi hárommilliárd munkáltatói adóról mond le az állam
2021. január 25.
117 ezer turizmusban, szabadidő-ágazatban dolgozó munkájának megtartását segítette az adóelengedés tavaly novemberben – közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
NAV-figyelő, 3. hét: többek számára elérhető a behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés
2021. január 25.
Az új szabályok a 2015. december 31. után teljesített, behajthatatlan követeléssel érintett ügyleteket érintik. A bővülő elektronikus fizetési lehetőségekhez alkalmazkodnak a pénztárgépek is.
Hétezer milliárd forinttal nőtt tavaly a magyar államadósság
2021. január 22.
2020-ban 9 százalék körüli volt az államháztartási hiány, nagyobb részben e magas hiány miatt jelentősen, nagyjából hétezer milliárd forinttal nőtt a magyar államadósság, a korábbi évnél magasabb áfa-, szja és taobevételek mellett.
Adóparadicsomok feketelistája: szigorúbb lesz az EP
2021. január 22.
Az 587 szavazattal, 50 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint nem lenne szabad olyan országokat eltávolítani a feketelistáról, amelyek csak jelképesen változatják meg adózási rendszerüket.