Az év végéhez közeledve érdemes ezt az adózási kategóriát is végiggondolni: sok társaságnál olyan helyen is felbukkanhat adózási kötelezettség, ahol nem is számítanak rá.
A kamatkedvezményből származó jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvényünkben található meg a külön adózó jövedelmek között, ami nem véletlen, hiszen társaság-magánszemély viszonyáról van szó, azaz a társaság (kifizető) jövedelmet juttat a magánszemélynek.
Arról van szó, hogy a kifizető társaság egy magánszemélynek jövedelmet juttat „ ingyenesen”, kamat felszámítása nélkül, melyet a kifizető társaságnak le kell adóznia. A törvény előírásai szerint ha a kifizető társaság a „fennálló követelésre” nem fizettett a magánszeméllyel legalább az előző év december 31-én érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét vagy legalább a szokásos piaci kamatot, kamatkedvezményből származó jövedelmet juttat a magánszemélynek.
A törvény meghatározza, mely jövedelmeket nem kell figyelembe venni a kamatkedvezményből származó jövedelem kiszámításánál:
- vevőkövetelés, kártérítés, kötbér és más hasonló kötelezettség
- jegyzett de be nem fizetett tőke
- elszámolásra kiadott előleg 30 napot meg nem haladó része
- osztalékelőleg azon része, amely a kifizetését követő 1. jóváhagyott közbenső mérleg és eredménykimutatás elfogadásával osztalékká vált
- adó, adóelőleg, járulék, munkaviszonyból származó jövedelem elszámolás szokásszerű rendjéből adódó követelés – kivéve a megfizetett, de le nem vont adóelőlegre vonatkozóan, amelynek beszámítása az adóelőleg megfizetésének hónapját követő 6. hónap elteltével sem kerül sor
- munkáltató által a munkavállalónak juttatott lakáscélú hitel – ha a lakás nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigényt
- munkabérelőleg folyósítása legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett, mely nem haladja meg a folyósítás napján a minimálbér havi összegének 5-szörösét
- speciális szerveknél a családalapítási támogatás, toborzópénz
- állami tulajdon megvásárlásához hitelintézet útján nyújtott hitel
- jogszabályban meghatározott feltételek mellett nyújtott hitel, kölcsön, ahol a felszámítható kamat mértékét jogszabály határozza meg pl.. diákhitel
- áruvásárlási kölcsön
- pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó által a tevékenysége keretében nyilvánosan meghirdetett feltételek mellett nyújtott hitel esetében – nem a bankok munkavállalói számára!
- munkavállaló kártérítési felelőssége körébe tartozó hiánnyal összefüggésben fennálló követelése
- munkáltató által a munkavállalónak végtörlesztéshez adott kamatmentes kölcsön
Ahol előfordul a könyvelésben ez a típusú jövedelem:
- a társaság nevére át nem iratott közművek számlája
- tulajdonosok által felvett készpénz
- számla nélküli kifizetés a vállalkozásból
- hibás szállítói számlákra kifizetett összegek
- 30 napot meghaladó előleg folyósítása
- követelések munkavállalókkal szemben elhagyott számlák miatt
Felhívnánk a figyelmet az alábbi tételekre:
- állami tulajdon megvásárlásához hitelintézet útján nyújtott hitel
- osztalékelőleg azon része, amely a kifizetését követő első jóváhagyott közbenső mérleg és eredménykimutatás elfogadásával osztalékká vált- azaz, ha nem válik osztalékká adóköteles
Az adót az adóév utolsó napján kell megállapítani és bevallani. Az adó mértéke a kamatkülönbség 1,19-szeres alapjára számítva 16 százalék, plusz 27 százalék egészségügyi hozzájárulás.
Ezen túl felhívnánk a figyelmet arra is, hogy a fordított esetre, azaz amikor magánszemély juttat a társaságnak leadózott jövedelemből kölcsönt, és ezért a társaság kamatot fizet, szintén adókötelezettséget keletkezik a magánszemélynél.
A cikk szerzője Kneitner Lea okleveles adószakértő, a Tilea Tanácsadó Kft. szakértője.
Kapcsolódó cikkek:
Adófizetés és azonnali fizetési rendszer
2020. február 28.
2020. március 2-től indul az azonnali fizetési rendszer, amely a vállalati utalásokra, az adóhatóság felé indított átutalásokra is vonatkozik. Fontos, hogy az azonnali fizetés csak a magyar, forintszámlákra lesz érvényes, a más devizanemben vezetett számlákat a változás nem érinti.
A NAV idén is ellenőrzi az építkezéseket Pest megyében
2020. február 28.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Pest megyei munkatársai idén is ellenőrzik a megyében zajló építkezéseket, amelyeken gyakran találnak feketén foglalkoztatott munkavállalókat - közölte a NAV pénteken.
AB: diszkriminatív volt az illetéktörvény
2020. február 28.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az illetékekről szóló törvény 79. § (2) bekezdésének 2012. december 31. napjáig hatályos „a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza” tagmondata alaptörvényellenes volt.
Az adóreform és az azóta eltelt időszak – társasági adó – 1.
2020. február 28.
Az 1987-ben indult adóreform jelentős eleme volt a piacgazdasági körülményeknek megfelelő profitadó bevezetése. Az adóreform indulásakor ennek feltételei még nem voltak meg, ezért átmeneti, helyettesítő szabályozásra volt szükség.
Emelkedett az adókedvezmény összege súlyos egészségromlás esetén
2020. február 27.
2020-ban ez az adókedvezmény emelkedett a minimálbér emelkedéséhez kapcsolódva. A kedvezmény ez évben a 161.000 forintos minimálbér öt százaléka, azaz 8.050 forint havonta, 96.600 forint éves szinten.