Az év végéhez közeledve érdemes ezt az adózási kategóriát is végiggondolni: sok társaságnál olyan helyen is felbukkanhat adózási kötelezettség, ahol nem is számítanak rá.
A kamatkedvezményből származó jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvényünkben található meg a külön adózó jövedelmek között, ami nem véletlen, hiszen társaság-magánszemély viszonyáról van szó, azaz a társaság (kifizető) jövedelmet juttat a magánszemélynek.
Arról van szó, hogy a kifizető társaság egy magánszemélynek jövedelmet juttat „ ingyenesen”, kamat felszámítása nélkül, melyet a kifizető társaságnak le kell adóznia. A törvény előírásai szerint ha a kifizető társaság a „fennálló követelésre” nem fizettett a magánszeméllyel legalább az előző év december 31-én érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét vagy legalább a szokásos piaci kamatot, kamatkedvezményből származó jövedelmet juttat a magánszemélynek.
A törvény meghatározza, mely jövedelmeket nem kell figyelembe venni a kamatkedvezményből származó jövedelem kiszámításánál:
- vevőkövetelés, kártérítés, kötbér és más hasonló kötelezettség
- jegyzett de be nem fizetett tőke
- elszámolásra kiadott előleg 30 napot meg nem haladó része
- osztalékelőleg azon része, amely a kifizetését követő 1. jóváhagyott közbenső mérleg és eredménykimutatás elfogadásával osztalékká vált
- adó, adóelőleg, járulék, munkaviszonyból származó jövedelem elszámolás szokásszerű rendjéből adódó követelés – kivéve a megfizetett, de le nem vont adóelőlegre vonatkozóan, amelynek beszámítása az adóelőleg megfizetésének hónapját követő 6. hónap elteltével sem kerül sor
- munkáltató által a munkavállalónak juttatott lakáscélú hitel – ha a lakás nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigényt
- munkabérelőleg folyósítása legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett, mely nem haladja meg a folyósítás napján a minimálbér havi összegének 5-szörösét
- speciális szerveknél a családalapítási támogatás, toborzópénz
- állami tulajdon megvásárlásához hitelintézet útján nyújtott hitel
- jogszabályban meghatározott feltételek mellett nyújtott hitel, kölcsön, ahol a felszámítható kamat mértékét jogszabály határozza meg pl.. diákhitel
- áruvásárlási kölcsön
- pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó által a tevékenysége keretében nyilvánosan meghirdetett feltételek mellett nyújtott hitel esetében – nem a bankok munkavállalói számára!
- munkavállaló kártérítési felelőssége körébe tartozó hiánnyal összefüggésben fennálló követelése
- munkáltató által a munkavállalónak végtörlesztéshez adott kamatmentes kölcsön
Ahol előfordul a könyvelésben ez a típusú jövedelem:
- a társaság nevére át nem iratott közművek számlája
- tulajdonosok által felvett készpénz
- számla nélküli kifizetés a vállalkozásból
- hibás szállítói számlákra kifizetett összegek
- 30 napot meghaladó előleg folyósítása
- követelések munkavállalókkal szemben elhagyott számlák miatt
Felhívnánk a figyelmet az alábbi tételekre:
- állami tulajdon megvásárlásához hitelintézet útján nyújtott hitel
- osztalékelőleg azon része, amely a kifizetését követő első jóváhagyott közbenső mérleg és eredménykimutatás elfogadásával osztalékká vált- azaz, ha nem válik osztalékká adóköteles
Az adót az adóév utolsó napján kell megállapítani és bevallani. Az adó mértéke a kamatkülönbség 1,19-szeres alapjára számítva 16 százalék, plusz 27 százalék egészségügyi hozzájárulás.
Ezen túl felhívnánk a figyelmet arra is, hogy a fordított esetre, azaz amikor magánszemély juttat a társaságnak leadózott jövedelemből kölcsönt, és ezért a társaság kamatot fizet, szintén adókötelezettséget keletkezik a magánszemélynél.
A cikk szerzője Kneitner Lea okleveles adószakértő, a Tilea Tanácsadó Kft. szakértője.
Kapcsolódó cikkek:
NAV: változtak ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok
2019. február 15.
Január 1-je óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjat, jellemzően a közüzemi szolgáltatások díját - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.
Hogyan adóztak a rómaiak? – A képrombolások kora (11. rész)
2019. február 15.
A VIII. században III. Leon császár megvédte Európát a muszlim hódításoktól, mégis a képrombolások révén híresült el. A több mint egy évszázadon át tartó vallási őrület gyakran szolgált politikai célokat is a császárok és a pápák küzdelmében. A képek tiszteletét támogatók közül többeket szentté avattak e tevékenységükért, és nem utolsó sorban, de a képrombolások korából nőtt ki a jellegzetes ortodox ikonfestészet és mozaikművészet.
Közzétették a márciusban elszámolható üzemanyagárakat
2019. február 14.
A NAV közzétette honlapján a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolásban márciusban alkalmazható üzemanyagárakat.
Változások az ingatlan-bérbeadásban
2019. február 14.
Az ingatlan-bérbeadással kapcsolatos változásokra hívta fel a figyelmet honlapján a NAV.
A nyugdíjasok jövedelmei utáni közterhek 2018-ban és 2019-ben
2019. február 14.
A nyugdíjas magánszemélyek többféle lehetőség közül választhatnak, ha jövedelemre kívánnak szert tenni. Ezen kívül olyan jövedelmeket is szerezhetnek, amelyek nem az általuk végzett tevékenységből származnak. Az Adó szaklap írása áttekinti, hogy milyen közteherfizetési-kötelezettségeket kell teljesíteni a különböző jogcímeken szerzett jövedelmek után.