Figyeljünk a kamatkedvezményből származó jövedelemre

Szerző: Ado Online
Dátum: 2012. november 6.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az év végéhez közeledve érdemes ezt az adózási kategóriát is végiggondolni: sok társaságnál olyan helyen is felbukkanhat adózási kötelezettség, ahol nem is számítanak rá.


A kamatkedvezményből származó jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvényünkben található meg a külön adózó jövedelmek között, ami nem véletlen, hiszen társaság-magánszemély viszonyáról van szó, azaz a társaság (kifizető) jövedelmet juttat a magánszemélynek.

Arról van szó, hogy a kifizető társaság egy magánszemélynek jövedelmet juttat „ ingyenesen”, kamat felszámítása nélkül, melyet a kifizető társaságnak le kell adóznia. A törvény előírásai szerint ha a kifizető társaság a „fennálló követelésre” nem fizettett a magánszeméllyel legalább az előző év december 31-én érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét vagy legalább a szokásos piaci kamatot, kamatkedvezményből származó jövedelmet juttat a magánszemélynek.

A törvény meghatározza, mely jövedelmeket nem kell figyelembe venni a kamatkedvezményből származó jövedelem kiszámításánál:

  • vevőkövetelés, kártérítés, kötbér és más hasonló kötelezettség
  • jegyzett de be nem fizetett tőke
  • elszámolásra kiadott előleg 30 napot meg nem haladó része
  • osztalékelőleg azon része, amely a kifizetését követő 1. jóváhagyott közbenső mérleg és eredménykimutatás elfogadásával osztalékká vált
  • adó, adóelőleg, járulék, munkaviszonyból származó jövedelem elszámolás szokásszerű rendjéből adódó követelés – kivéve a megfizetett, de le nem vont adóelőlegre vonatkozóan, amelynek beszámítása az adóelőleg megfizetésének hónapját követő 6. hónap elteltével sem kerül sor
  • munkáltató által a munkavállalónak juttatott lakáscélú hitel – ha a lakás nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigényt
  • munkabérelőleg folyósítása legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett, mely nem haladja meg a folyósítás napján a minimálbér havi összegének 5-szörösét
  • speciális szerveknél a családalapítási támogatás, toborzópénz
  • állami tulajdon megvásárlásához hitelintézet útján nyújtott hitel
  • jogszabályban meghatározott feltételek mellett nyújtott hitel, kölcsön, ahol a felszámítható kamat mértékét jogszabály határozza meg pl.. diákhitel
  • áruvásárlási kölcsön
  • pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó által a tevékenysége keretében nyilvánosan meghirdetett feltételek mellett nyújtott hitel esetében – nem a bankok munkavállalói számára!
  • munkavállaló kártérítési felelőssége körébe tartozó hiánnyal összefüggésben fennálló követelése
  • munkáltató által a munkavállalónak végtörlesztéshez adott kamatmentes kölcsön

Ahol előfordul a könyvelésben ez a típusú jövedelem:

  • a társaság nevére át nem iratott közművek számlája
  • tulajdonosok által felvett készpénz
  • számla nélküli kifizetés a vállalkozásból
  • hibás szállítói számlákra kifizetett összegek
  • 30 napot meghaladó előleg folyósítása
  • követelések munkavállalókkal szemben elhagyott számlák miatt

Felhívnánk a figyelmet az alábbi tételekre:

  • állami tulajdon megvásárlásához hitelintézet útján nyújtott hitel
  • osztalékelőleg azon része, amely a kifizetését követő első jóváhagyott közbenső mérleg és eredménykimutatás elfogadásával osztalékká vált- azaz, ha nem válik osztalékká adóköteles

Az adót az adóév utolsó napján kell megállapítani és bevallani. Az adó mértéke a kamatkülönbség 1,19-szeres alapjára számítva 16 százalék, plusz 27 százalék egészségügyi hozzájárulás.

Ezen túl felhívnánk a figyelmet arra is, hogy a fordított esetre, azaz amikor magánszemély juttat a társaságnak leadózott jövedelemből kölcsönt, és ezért a társaság kamatot fizet, szintén adókötelezettséget keletkezik a magánszemélynél.

A cikk szerzője Kneitner Lea okleveles adószakértő, a Tilea Tanácsadó Kft. szakértője.


Kapcsolódó cikkek:


Adófizetés és azonnali fizetési rendszer
2020. február 28.

Adófizetés és azonnali fizetési rendszer

2020. március 2-től indul az azonnali fizetési rendszer, amely a vállalati utalásokra, az adóhatóság felé indított átutalásokra is vonatkozik. Fontos, hogy az azonnali fizetés csak a magyar, forintszámlákra lesz érvényes, a más devizanemben vezetett számlákat a változás nem érinti.

AB: diszkriminatív volt az illetéktörvény
2020. február 28.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az illetékekről szóló törvény 79. § (2) bekezdésének 2012. december 31. napjáig hatályos „a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza” tagmondata alaptörvényellenes volt.