Figyeljünk a kamatkedvezményből származó jövedelemre

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az év végéhez közeledve érdemes ezt az adózási kategóriát is végiggondolni: sok társaságnál olyan helyen is felbukkanhat adózási kötelezettség, ahol nem is számítanak rá.

A kamatkedvezményből származó jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvényünkben található meg a külön adózó jövedelmek között, ami nem véletlen, hiszen társaság-magánszemély viszonyáról van szó, azaz a társaság (kifizető) jövedelmet juttat a magánszemélynek.

Arról van szó, hogy a kifizető társaság egy magánszemélynek jövedelmet juttat „ ingyenesen”, kamat felszámítása nélkül, melyet a kifizető társaságnak le kell adóznia. A törvény előírásai szerint ha a kifizető társaság a „fennálló követelésre” nem fizettett a magánszeméllyel legalább az előző év december 31-én érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét vagy legalább a szokásos piaci kamatot, kamatkedvezményből származó jövedelmet juttat a magánszemélynek.

A törvény meghatározza, mely jövedelmeket nem kell figyelembe venni a kamatkedvezményből származó jövedelem kiszámításánál:

• vevőkövetelés, kártérítés, kötbér és más hasonló kötelezettség
• jegyzett de be nem fizetett tőke
• elszámolásra kiadott előleg 30 napot meg nem haladó része
• osztalékelőleg azon része, amely a kifizetését követő 1. jóváhagyott közbenső mérleg és eredménykimutatás elfogadásával osztalékká vált
• adó, adóelőleg, járulék, munkaviszonyból származó jövedelem elszámolás szokásszerű rendjéből adódó követelés – kivéve a megfizetett, de le nem vont adóelőlegre vonatkozóan, amelynek beszámítása az adóelőleg megfizetésének hónapját követő 6. hónap elteltével sem kerül sor
• munkáltató által a munkavállalónak juttatott lakáscélú hitel – ha a lakás nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigényt
• munkabérelőleg folyósítása legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett, mely nem haladja meg a folyósítás napján a minimálbér havi összegének 5-szörösét
• speciális szerveknél a családalapítási támogatás, toborzópénz
• állami tulajdon megvásárlásához hitelintézet útján nyújtott hitel
• jogszabályban meghatározott feltételek mellett nyújtott hitel, kölcsön, ahol a felszámítható kamat mértékét jogszabály határozza meg pl.. diákhitel
• áruvásárlási kölcsön
• pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó által a tevékenysége keretében nyilvánosan meghirdetett feltételek mellett nyújtott hitel esetében – nem a bankok munkavállalói számára!
• munkavállaló kártérítési felelőssége körébe tartozó hiánnyal összefüggésben fennálló követelése
• munkáltató által a munkavállalónak végtörlesztéshez adott kamatmentes kölcsön

Ahol előfordul a könyvelésben ez a típusú jövedelem:

• a társaság nevére át nem iratott közművek számlája
• tulajdonosok által felvett készpénz
• számla nélküli kifizetés a vállalkozásból
• hibás szállítói számlákra kifizetett összegek
• 30 napot meghaladó előleg folyósítása
• követelések munkavállalókkal szemben elhagyott számlák miatt

Felhívnánk a figyelmet az alábbi tételekre:

• állami tulajdon megvásárlásához hitelintézet útján nyújtott hitel
• osztalékelőleg azon része, amely a kifizetését követő első jóváhagyott közbenső mérleg és eredménykimutatás elfogadásával osztalékká vált- azaz, ha nem válik osztalékká adóköteles

Az adót az adóév utolsó napján kell megállapítani és bevallani. Az adó mértéke a kamatkülönbség 1,19-szeres alapjára számítva 16 százalék, plusz 27 százalék egészségügyi hozzájárulás.

Ezen túl felhívnánk a figyelmet arra is, hogy a fordított esetre, azaz amikor magánszemély juttat a társaságnak leadózott jövedelemből kölcsönt, és ezért a társaság kamatot fizet, szintén adókötelezettséget keletkezik a magánszemélynél.

A cikk szerzője Kneitner Lea okleveles adószakértő, a Tilea Tanácsadó Kft. szakértője.

---