Fiktív számlákkal csaltak el 220 milliót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ötvenhárom ember ellen javasol vádemelést a NAV költségvetési csalás miatt. 


A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) költségvetési csalás miatt vádemelést javasol ötvenhárom gyanúsított ellen, mert fiktív számlákkal 220 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek – közölte a szervezet közép-dunántúli regionális bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense.

Hideg-Göblyös Rita közölte: a tatabányai számlagyár által kiállított számlákat 35 cég használta fel. A vállalkozások képviselői közül 53 embert hallgattak ki gyanúsítottként. A nyomozás alatt a cégek 55 millió forintot visszafizettek a NAV-nak. Két társaság a fiktív számlákat munkahelyteremtő támogatás megszerzéséhez használta fel.

 

Az elcsalt pénz megtérülését lefoglalással és végrehajtással biztosították, nagy értékű gépkocsikat, lézerstancoló gépet és ingatlanokat vettek zár alá. A számlagyárat irányító férfitől nyolcmillió forint készpénzt, arany ékszereket, arany- és ezüst tömböket foglaltak le, zárolták ingatlanjait és gépjárműveit.

Az ügyben a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága költségvetési csalás és 75 rendbeli hamis magánokirat felhasználása miatt javasol vádemelést a tatabányai és a győri járási és nyomozó ügyészségnél.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)