Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az áru, a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő személyes áramlása – az Európai Unió működését szervesen befolyásoló négy alapszabadság, melyet mindannyian jól ismerünk. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Milyen feltételek mellett fektethetünk be, vagy vállalhatunk munkát az EU tagállamaiban? A tavaszi, a Közép-európai EU tagállamokat bemutató cikksorozatunk után most az észak-európai országokat vesszük górcső alá és bemutatjuk gazdasági helyzetüket, adózási rendszerüket, valamint a várható adójogszabály változásokat. Cikksorozatunk első részében az ezer tó országának, Finnországnak gazdasági hátterét és az adórendszerét mutatjuk be.
Makrogazdasági áttekintés
Finnország területe Magyarország területéhez viszonyítva több mint háromszor nagyobb, viszont lakossága alig több mint Magyarország lakosságának a fele.
Az ország történelmileg és jogpolitikailag a múltban nem játszott fontos szerepet, történelmét leginkább Svédország és Oroszország fennhatósága alakította. A cári Oroszországtól való 1917-es szabadulás óta azonban jelentős fejlődésen ment át az ország, melyet az alábbiakban mutatunk be részletesebben.
A finn gazdaság 1991-ben komoly válságon ment át, mely többek között az 1986-os, a pénzintézeteket érintő törvényváltozásoknak, és a fő kereskedelmi partnerekkel (Svédország, Oroszország) történő kereskedelmi kapcsolatok visszaesésének volt köszönhető.
Finnország 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, és elmondható, hogy mára gazdaságilag előkelő helyen áll. A gazdasági fejlődés azonban nem volt töretlen, a finn gazdaságra is jelentős hatással volt a 2008-as globális világgazdasági válság, illetve a finn gazdaság teljesítménye 2012-2014 között is csökkenést mutatott.
Jelenleg azonban már elmondható, hogy a finn növekedési ráta az egyike az OECD országokban tapasztalható legnagyobb növekedési rátáknak: Finnország a Világgazdasági Fórum által publikált Globális Versenyképességi Jelentés 2017-2018-as rangsora alapján a világ versenyképességi ranglistáján a tizedik1 helyet foglalja el. A gazdasági versenyképességi toplistákon Finnországot Norvégia (11. hely) és Dánia (12. hely) követi, melyeket cikksorozatunk következő részeiben mutatunk majd be.
Finnország egy főre eső GDP-je 45.709 USD, mely szintén kiemelkedő, a brit illetve francia GDP-nek feleltethető meg (a 2017. évi adatok alapján).
Előzetesen elmondható, hogy a fentiekben bemutatott kedvező gazdasági helyzet, valamint a csalogatónak tűnő életszínvonal és oktatás ellenére Finnország adózási rendszere már nem tekinthető olyan különlegesnek. Tehát nem az adózási rendszer determinálja a gazdasági növekedést, hanem az erős egészségügy és oktatás, és ez a két alap valamint a következőkben bemutatott gazdasági háttér biztosít kedvező talajt a növekedéshez.
A finn gazdaság húzóágazatát az erdőgazdálkodás, az elektronikai ipar, a fémfeldolgozás és a vegyipar adja. A fémiparral kapcsolatban elmondható, hogy az ország alapanyagokban nagyon gazdag, a területén megtalálható többek között vas, cink, nikkel, réz és urán is.
A fenti iparágak kapcsán továbbá fontos kiemelni, hogy ezen iparágaknak köszönhetően Finnország az egyik legnagyobb hajógyártóvá is vált.
Az elektronikai iparág területén világviszonylatban kiemelkedő a Nokia. Érdekesség, hogy a cég 1867-ben mint papíripari vállalat indult, majd 1967-ben több vállalat egyesülését követően váltottak át az elektronikára, melyet az egyik beolvadó vállalat hozott magával. A Nokia először hadiipari, a hajózásban is használatos rendszereket gyártott, majd ebből fejlődött ki az a Nokia melyet a mobiltelefonok révén ismerünk Finnországban a vállalat komoly stratégiai szerepet tölt be, a GDP-nek körülbelül egy tizedét egyedül a Nokia adja.
Bár a Nokiát leginkább a mobiltelefonok miatt ismerjük, fontos azonban megemlíteni, hogy ma már inkább az IT iparágban tölt be fontosabb szerepet: mind az oktatás mind pedig a hálózati szolgáltatások területén. A Nokia bevételének nagyobb részét már nem az elektronikai termékek eladása, hanem a hálózati rendszerek illetve eszközök értékesítése teszi ki.
Az IT iparágban továbbá fontos megemlíteni a Linux rendszert, melynek Finnország a hazája. A Linux, mint nyílt forráskódú program 1991-ben indult el és elég hányatott sorsot tudhat maga mögött. Mára azonban a Linux már egyértelműen piacvezető a nyílt forráskódú programok terén, olyannyira hogy már a nagy gyártók – akik először megpróbálták elpusztítani, majd mivel ez nem sikerült, később együttműködni vele – rendszereihez is tud csatlakozni.
Finnország legnagyobb vállalkozásai között megtalálható továbbá a felvonókat gyártó KONE, mely Finnország leggazdagabb családjának a tulajdonában levő családi vállalkozás.
Az adózási rendszer bemutatása
Az egyes, Finnországban hatályos adónemek részletes jellemzőit az alábbiakban mutatjuk be.
Általános forgalmi adó
Az általános forgalmi adó általános mértéke jelenleg 24%, továbbá két kedvezményes kulcsot is alkalmaznak 14%-os és 10%-os mértékben.
A 14%-os kedvezményes kulcs az alapvető élelmiszerek és takarmányok értékesítése valamint az éttermi szolgáltatások esetén alkalmazandó, míg a 10%-os áfa kulcsot a gyógyszerek, könyvek értékesítése és a kulturális, utas-szállítási és szállodaipari szolgáltatások nyújtása során alkalmazzák.
Társasági adó
A társasági adó nem tartozik Finnország fő vonzereje közé, mértéke 20%. Kedvező azonban, hogy Finnországban nincsenek helyi adók. Továbbá, a finn szállítmányozó vállalatok a társasági adó helyett egy kedvezőbb adózási formát is választhatnak, melynek esetében az adó alapja a társasági adóalap helyett a társaság által szállítmányozott nettó áru súly.
TV adó
A TV adót nem magánszemélyek, hanem társaságok fizetik, célja a nemzeti műsorszolgáltatás finanszírozása. Az adó alapja a társasági adó alapjával egyezik meg, mértéke 50.000 EUR adóalap felett 140 EUR és az 50.000 EUR feletti rész 0,35%-a. Az adó maximális mértéke 3000 EUR.
Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadó Finnországban többkulcsos, progresszíven növekvő mértékben 31,5%-os felső adókulccsal. 16.700 EUR éves jövedelem alatt nem kell személyi jövedelemadót fizetni, az ezen összeg feletti adómértékeket pedig az alábbi táblázat foglalja össze.
Éves adóköteles jövedelem (EUR) Adókulcs a sávban (%)
16.900 – 25.300 6,25
25.300 – 41.200 17,5
41.200 – 73.100 21,5
73.100 felett 31,5
Összegzés
Összességében elmondható, hogy Finnország az elmúlt 40-50 évben jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már EU tagállamként, az Észak-Európaitagállamok között kiemelkedő helyet foglal el, ezáltal is jó példát mutatva a többi tagállamnak.
A cikk szerzője Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője, adópartner, és Kiss Zsófia, a BDO Magyarország senior adótanácsadója. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.
