Távirányítóval manipulálták a tachográfot
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyre gyakoribbak az összefüggések elemzésén alapuló adóellenőrzések: ilyenkor a revizorok egybevetik többek között a bizonylatokat, a helyszíni ellenőrzés adatait, a beszállítóktól nyert adatokat és a dolgozók vallomását. A cég honlapján szereplő adatokkal is vigyázni kell, és a vállalkozások ellenőrzése sokszor vagyonosodási vizsgálathoz vezet, amelyek során egyre kevesebb a kibúvó.
Sokszor írtam már arról, hogy az interneten fellehető információk nemcsak a betörők számára lehetnek értékesek, hanem az adóellenőrök is felhasználhatják őket a vizsgálatok során. A vállalkozás honlapján szereplő információk és az ellenőrzés folyamán megállapított céges gyakorlat közötti eltérések kiindulási pontját képezhetik a további keresésnek. Tudom, hogy a mai gazdálkodási körülmények között nagyon megfontolják a vállalkozások, hogy áldozzanak-e honlapjuk frissítésére, de a már régen nem létező munkatársak adatait törölni szükséges, és az árváltozást is át kell vezetni. Egy régi dolgozó esetében természetesen bizonyítani szükséges, hogy a kérdéses személy mikor dolgozott nálunk. (A munkaügyi iratok nem selejtezhetők.)
A világhálóra felkerülő adatok, információk bővülésével pedig az adóhatóság tovább erősíti a nyilvánosan elérhető adatoknak a kockázatelemzés során történő hasznosítását, amely különös jelentőséggel bír akkor, amikor a NAV kiválasztja azokat az internetes értékesítéssel foglalkozó vállalkozásokat, amelyeket ellenőrizni kíván.
Elemzik az összefüggéseket
Az ételek házhozszállításával foglalkozó vállalkozásnál jelentős tételt képez a csomagolóanyag (például a műanyag doboz). Beszerzésének költségei természetszerűleg elszámolhatók az adózás során. A nyugtaadási adatokból megállapítható, hogy egy meghatározott időszakban hány adag ételt szállítottak ki. A csomagolóanyag beszerzési számláiból – a selejtes darabokat is kalkulálva – meghatározható a fogyás, valamint helyszíni szemlével a meglévő készlet. Amennyiben indokolatlanul nagy eltérést találnak a csomagolóanyagok felhasználása és a kiszállított ételek darabszáma (árbevételben megjelenő mennyisége) között, akkor az adóellenőrök további vizsgálatokat folytatnak le a bevallott bevétel valódiságát illetően.
Az összefüggések elemzésén alapuló ellenőrzés előtérbe került a bevételek eltitkolásának feltárására vonatkozó adóellenőrzések során. A különböző bizonylatokon, iratokon, okmányokon szereplő, illetve egyéb forrásból származó információk elemző összehasonlítása, valamint az adatgyűjtésre alapozott megállapítások egyre tágabb teret nyernek az adóhatóság ellenőrzési eljárásában. Például az áru útját a termelőtől illetve gyártótól a végfelhasználóig kísérve, a termelési/kereskedelmi ciklusokra, termékpályákra specializáltan végzett adatgyűjtésre irányuló ellenőrzések hatékony eszközök a csalárd értékesítési láncolatok visszaszorításában. Az adóellenőrzések során az áru valódi útjára vonatkozóan nyert információk jelentős mértékben támogatják a számlázási láncolatba kizárólag az adóelőny realizálása érdekében beiktatott szereplők megtalálását.
A helyszíni ellenőrzés (üzletben, műhelyben, telephelyen, raktárban, mozgó árusítás helyszínén, stb.) fontos ismeretek megszerzését teszi lehetővé az ellenőrzött vállalkozásról.
Az összehasonlító eljárások alkalmazásával gyakran kerül előtérbe a beszerzési számlák és az értékesítés közötti összefüggés valóságtartalmának elemzése. A tényállás tisztázásához tartozik a beszerzési számlákat kiállító vállalkozások ún. kapcsolódó vizsgálata is. Ilyenkor összehasonlítják a beszállítónál szereplő értékesítési adatokat, számlákat, az ellenőrzött cég nyilvántartott beszerzési adataival. Ezzel összefüggésben vizsgálható az értékesítés és a beszerzés összhangja, figyelembe véve a ténylegesen meglévő készletet is.
Ha például egy vendéglátó vállalkozás ellenőrzéséről van szó, akkor a különböző nyilvántartások (pl.: anyaghányad nyilvántartás, kalkuláció, kiszabat, stb.) vagy mintavételezés alapján, esetleg valamely társhatóságot igénybe véve megállapítható a nyersanyag-felhasználás fajlagos egysége. Amennyiben az értékesítés mennyiségéhez képest kirívó a megállapított különbözet egy meghatározott időszakban, – és selejtezési jegyzőkönyveket sem tudnak bemutatni, – akkor további vizsgálatok elvégzése szükséges.
Ilyen esetben az az ellenőrök az alkalmazottakat is nyilatkozattételre kötelezhetik bizonyos kérdésekben:
Rodin szakmai konferenciák |
---|
További konferenciáinkról itt tájékozódhat. |
Több pénztárgép, keményebb vizsgálat
A pénztárgéppel dolgozó vállalkozások mindig számíthatnak helyszíni ellenőrzésre. Jellemző eljárás, hogy a vállalkozás számítógépén szereplő adatállományt lemásolják és összehasonlítják a pénztárgép adómemóriájával, valamint a könyvelés és a bevallások adataival.
Több pénztárgép alkalmazása esetén feltétlenül szükséges megállapítani azok eredetét, szabályos nyugtakibocsátását, karbantartását, kiíratását, valamint azt, hogy mindegyik gép adata belekerül-e a könyvelésbe és a bevallásokba.
Kik következnek?
A NAV tájékoztatója szerint, a 2013. évben ellenőrizendő főbb tevékenységi körök a szolgáltató szektorban a következők:
Az ipari ágazatban pedig:
vizsgálandó.
Vagyonosodási vizsgálat: nem lesz mentség
Végül említsük meg a vagyonosodási vizsgálatokat is, melyek gyakran összefüggnek a vállalkozás ellenőrzése kapcsán megismert adatokkal. Eljárás indulhat adócsalás-gyanús ügyletekkel érintett magánszemélyek esetében, vagy a csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárások alá került adózók vagyonával kapcsolatban, esetleg egy bejelentés alapján.
2013 júliusától az adóhatóság az eddiginél jóval könnyebben és gyorsabban juthat a pénzintézetek elektronikus megkeresésével a vizsgált magánszemélyekkel kapcsolatos bankadatok birtokába. Nehezítheti az adózók helyzetét, hogy ún. kötött bizonyítási rendszer lép életbe azokban az esetekben, amikor a magánszemély a vagyonosodásának forrásaként olyan fedezetet jelöl meg, amelyet 2006. szeptember 15. után szerzett. Ez lényegében azt jelenti, hogy az elévülési időn kívüli jövedelemszerzés forrásának, a szerzés tényének és időpontjának igazolásául csak közhiteles nyilvántartás, jogerős bírósági vagy hatósági határozat, illetve egyéb közokirat, bankszámlakivonat adatai szolgálhatnak.
Az a magánszemély tud a legtöbbet veszíteni egy vagyongyarapodási vizsgálat során, aki bízva a saját szabályos eljárásában egyedül és azonnal beleugrik a revizor kérdéseinek megválaszolásába. Írásbeli válaszadáshoz kell ragaszkodni a vizsgálat során és szakértőt igénybe venni! Ennek oka a vizsgálati módszerekben keresendő, melyet az adózó nem ismer. Nagyon sajátosan, pénzforgalmi szemléletben értelmezi az adóhatóság az általa készített vagyonmérleget, amire előzetesen fel kell készülni, hiszen pont a készpénzforgalom bizonyítható a legkevésbé.
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Amikor egy olyan ország áfa-rendszeréről szólunk, amelynek egyik legfontosabb bevételi forrása az idegenforgalom, akkor mindenféleképpen ki kell térni a külföldieknek járó adó-visszatérítés működésére.
Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!