Fitneszbérleten is csámcsoghat az APEH


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pontgyűjtő hűségkártyák adatai mellett bármilyen más vásárlási információt is bekérhet az APEH, ha vagyonosodási vizsgálatot indít valaki ellen. Aki gyanúsan kevés bevallott jövedelemmel gyanúsan sokat költ, annak még a nevére írt fitneszbérlete is lenyomozható, bár az adóhatóság állítja, hogy az ilyen kis tételekkel nem foglalkozik. Mindenesetre tény, hogy ahol fizetéskor a nevünket is regisztrálják, ott a tranzakciót később nem titkolhatja el a kereskedő a keresgélő hatóság elől.

Nem csak a hűségpontgyűjtő kártyák forgalmáról, de például a repülőjegy-vásárlásokról, a telefonszámlákról, víz- és gázszámlákról vagy épp a névre szóló fitneszbérletre költött pénzről is bekérhet információkat az APEH, ha vizsgálatot indít valaki ellen – tudta meg az [origo]. Az üzleteknek minden olyan információt ki kell adniuk az adóhatóság számára, amely a vizsgált személy konkrét költekezéséről szól. Így tehát akárhányszor regisztrált ügyfélként fizetünk valahol, vagy akárhányszor elkérik és rögzítik a nevünket egy vásárlásnál, kiadásunk elvben az APEH által is lekérdezhető lesz.

A kereskedelmi láncok vásárlócsalogató pontgyűjtő kártyáiról csütörtökön írta meg a Magyar Nemzet, hogy elárulhatják a valódinál kisebb jövedelmet bevalló, a bevallottnál pedig jóval több pénzt költő vásárlókat. Vagyonosodási vizsgálat esetén ugyanis az APEH az érintett adózóval szerződéses kapcsolatban álló vagy állt személyektől is adatokat kérhet a vizsgált ember bevételével vagy kiadásaival kapcsolatban – közölte az [origo] kérdésére az APEH sajtóosztálya. De ugyanígy faggatózhat az APEH más típusú vizsgálatok, így például áfa vagy társasági adó kötelezettségének megállapításánál is.

Mindez elvileg nem ütközik sem az adatvédelmi törvénnyel, sem a vásárlóktól adatokat kérő és regisztrációra buzdító cégek adatvédelmi nyilatkozatával. Bár az adatvédelmi nyilatkozat szerint vásárlási adatainkat harmadik félnek nem adják ki, ha az eladó valóban korrektül tájékoztatja a vásárlót, azt is meg kell említenie, hogy a hatósági eljárás kivétel ez alól – magyarázta Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi programvezetője.

Nem néznek minden apróságot

Gera-Badics Rita, az APEH sajtóreferense szerint a lehetőség ellenére az adóhatóság mégsem gyakran él ezzel a joggal. ˝Ha valami nincs rendben, az sokkal hamarabb ki szokott derülni, nem kell elmenni az ilyen extrém vizsgálatokig˝ – magyarázta, hozzátéve, hogy pontgyűjtő kártyát például még sosem ellenőriztek.

Repülőjegy-vásárlásra, telefonszámlára ugyanez már nem mondható el: egy vagyonosodási vizsgálatnál ugyanis a nagyobb tételekre mindig rákérdeznek. Ha a vizsgált adózót például elegáns öltönyben vagy jól felszerelt lakásban találják, akkor arról is kifaggatják, hogy mennyit költött ruhára vagy épp lakberendezésre. ˝Minden esetben más módszereket alkalmazunk, az adott ügytől függ, hogy mit tartunk szükségesnek˝ – monda Gera-Badics Rita.

2007-ben közel 11 ezer vagyonosodási vizsgálatot végeztek, további 4 ezer még mindig folyamatban van. A lezárt vizsgálatok 68 százalékánál találtak valamilyen problémát, és több mint 42 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg. A vagyongyarapodási vizsgálatok várhatóan 2008-ban is folytatódnak – tudtuk meg az adóhivataltól.

Elkótyavetyélt adatok

Persze nem csak az APEH miatt lehet aggódni a cégeknek kiadott személyes adatainkért, hiszen a kereskedők is felhasználhatják saját céljaikra – figyelmeztetett Földes Ádám. ˝Én például egyáltalán nem használok pontgyűjtő kártyákat, mert adatvédelmi aggályaim vannak vele kapcsolatban˝ – mondta a jogvédő, aki szerint az emberek nagy része nem foglalkozik ezekkel a veszélyekkel. ˝Eladják a személyes adataikat, a vásárlási szokásaikról szóló információkat némi kedvezményért. Ezt tudni lehet, mégis mindenki belemegy önként és dalolva˝ – mondta a jogvédő.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Mit bizonyíthat a szakértő a bíróság előtt?

Az iparűzési adó alapjáról szóló perben szakértőt rendelt ki a hatóság; az eljárás során felmerült, mit is bizonyíthat a szakértő és mit nem. Érdekes jogesetet ismertetünk.