Fizetési kedvezmények az adórendszerben (1. rész)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gyakran előforduló állapot, hogy valamely magánszemély vagy gazdasági társaság nem tudja megfizetni határidőre az esedékes adóját és ezért végrehajtható hátraléka keletkezik. Mit tehet ebben a helyzetben, van lehetősége arra, hogy méltányosság gyakorlását kérje az adóhatóságtól? Milyen feltételekkel engedélyezik a tartozás átütemezését vagy esetleges mérséklését? Hogyan kerülhető el a végrehajtás? Megannyi kérdés, melyekre a BDO Magyarország cikksorozatából kaphat választ.


Az adójogszabályok feladata általánosságban eligazítást nyújtani az adózás útvesztőiben, de egy fordított képpel élve nemcsak minden cseppben van benne a tenger, hanem a tenger is egyedi, kis cseppekből áll. Ezeket a cseppeket pedig nem feltétlenül a nagy egész tulajdonságai jellemezik. Hasonlóan működik az adózás is. Bekövetkezhetnek olyan élethelyzetek, amelyekre az általános rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, hanem szükséges az egyedi körülmények figyelembe vétele is. Az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) alapelvei között rögzíti, hogy az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.

Ilyenformán, ha az adós igazolja, hogy a fizetési kedvezmény gyakorlására okot adó körülmények esetében fennállnak, akkor az adóhatóság mindezt méltányolja, és részére fizetési kedvezményt engedélyez. Fizetési kedvezmény engedélyezhető az adózó által bevallott, de határidőre meg nem fizetett, valamint az adóhatóság által jogerős határozatban megállapított, de határidőre szintén nem rendezett tartozásra. Így a méltányosság gyakorlása független attól, hogy a hátralék adóbevalláson vagy adómegállapító határozaton alapul, illetve független attól is, hogy adott esetben miért került sor adómegállapításra, milyen jogszabályt sértett meg az adózó, stb.

Jelentőséggel csupán az bír, hogy a fizetési kedvezmény gyakorlásának feltételei fennállnak-e vagy sem. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy csak ténylegesen fennálló tartozás vonatkozásában kerülhet sor fizetési kedvezmény engedélyezésére. Így, ha a tartozást rendeződött, visszamenőleg már nem kérhető méltányosság gyakorlása (pl. mérséklés).

Milyen fizetési kedvezmény lehetőségek állnak rendelkezésre?

  1. Fizetési halasztás, amikor az esedékes adót egy meghatározott későbbi időpontban kell megfizetni.

  2. Részletfizetés, amikor az esedékes adót későbbi időpontokban és részletekben kell megfizetni.

  3. Adómérséklés vagy elengedés, amikor az esedékes adónak csak egy részét kell megfizetni

  4. Az előzőek kombinációja, pl. a tartozás egy részének az elengedése a másik részének részletekben történő megfizetése.

Hogyan indulhat az eljárás?

A közigazgatásban és így az adóeljárásban is hatósági eljárás kétféle módon kezdődhet: hivatalból vagy kérelemre. A fizetési kedvezményi eljárás csak kérelemre indulhat, hiszen az adós van azoknak a méltányolható személyi, gazdasági körülmények birtokában, melyek megalapozhatják a méltányosság gyakorlását és a fizetési kedvezmény engedélyezését. Szintén csak az adós előtt ismert, hogy milyen fizetési kedvezményt kezdeményez, adott esetben milyen ütemezésben tudja megfizetni a tartozását.

A kérelmet az elbírálásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatósághoz kell beterjeszteni. A kérelem papír alapon is előterjeszthető, azonban célszerűbb elektronikus úton az erre rendszeresített nyomtatványon (FAG01, FAM01) benyújtani. Természetesen az is megoldható, hogy az ügyfélkapus hozzáféréssel nem rendelkező adós az elektronikus úton kitöltött nyomtatványt kinyomtatja, és postai úton juttatja el az adóhatósághoz.

Ugyanakkor az Art. számos olyan adózói kört felsorol a 175.§ (9) bekezdésében, akik kizárólag elektronikus úton nyújthatják be a kérelmet. Ilyen például a munkáltatónak vagy kifizetőnek minősülő adózó; a nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, vagy a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálását kérő minősített adózó.

Mennyi az eljárás költsége?

Amennyiben magánszemély vagy egyéni vállalkozó adós a kérelem előterjesztője, akkor a fizetési kedvezményi eljárás illetékmentes. Gazdálkodó szervezet által kezdeményezett eljárás esetén a fizetendő illeték összege 10 000 forint.

Milyen tartozások esetén kerülhet sor az adótartozás mérséklésére vagy elengedésére?

Magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozó magánszemélyt is) esetében a szankciók (bírság és pótlék) mellett a tőketartozás mérséklésére vagy elengedésére is sor kerülhet. Ezzel szemben a jogi személyek és egyéb szervezetek esetében kizárólag a szankciós jellegű tartozásokat, tehát a bírságot és a pótlékot mérsékelheti vagy engedheti el az adóhatóság.

Milyen körülmények esetén kerülhet sor a magánszemély tartozásának mérséklésére vagy elengedésére?

Magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozó magánszemélyt is) adós esetében azt kell mérlegelnie az adóhatóságnak, hogy a tartozás megfizetése (egyösszegű vagy részletekben történő) súlyosan veszélyezteti-e az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését. A súlyos veszélyeztetettség vizsgálata során az adóhatóság az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni-pénzügyi, jövedelmi, szociális helyzetét veszi figyelembe. Így többek között a lakás fenntartásának költségeit (rezsiköltségek), a napi megélhetési költségeket (élelmezés), a lakást terhelő esetleges hitel törlesztő részletét és más egyéni körülményeket (pl. kollégiumban lakó gyermek tanulmányi költségei, ápolásra szoruló tartósan beteg hozzátartozó ellátásával ápolásával kapcsolatos kiadások, stb.) vizsgálja meg, illetőleg felméri, hogy a meglévő vagyontárgyak az átlagos életvitelhez nélkülözhetetlen vagy azt meghaladó körbe tartoznak-e. Súlyos veszélyeztetettség merül fel például, ha a tartozás megfizetése a lakhatás elvesztésével, a lakás fenntartásának vagy ápolásra szoruló családtag ápolásának megszűnésével járna.

Milyen körülmények esetén kerülhet sor a jogi személy, egyéb szervezet tartozásának mérséklésére vagy elengedésére?

Jogi személy és egyéb szervezet (szintén ideértve az egyéni vállalkozó magánszemélyt) esetében, ahogyan már utaltunk rá kizárólag csak a bírság és a késedelmi pótlék tartozás mérsékelhető vagy engedhető el kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén, különösen akkor, ha a tartozások megfizetése (egyösszegű vagy részletekben történő) az adós gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Hangsúlyozandó, hogy a törvényi rendelkezés értelmében, csak akkor kerülhet sor a bírság és a késedelmi pótlék tartozás elengedésére vagy mérséklésre, ha ettől a racionális gazdálkodás követelményei még helyreállíthatóak, és megfelelő üzleti prognózisokkal mindez alátámasztható.

Így ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, a tartozás elengedésétől vagy mérséklésétől nem várható az ésszerű gazdálkodás helyreállítása, a méltányosság nem gyakorolható. Következésképpen annak megállapítása, hogy a méltányosság gyakorlása következtében a szervezet tevékenységének ellehetetlenülése elkerülhető-e és a racionális gazdálkodás körülményei még visszaállíthatóak-e komoly gazdálkodási ismereteket és összetett elemzést igényel az adóhivatal részéről.

Ennek során múltbéli üzleti iratokat, jövőbeni terveket, az ésszerű gazdálkodás helyreállítását biztosító egyéb rendelkezéseket is megvizsgálhat az adóhatóság mielőtt döntést hozna a méltányosság gyakorlásának kérdésében. Így elengedhetetlen a megfelelő adatszolgáltatás biztosítása és sor kerülhet hiánypótlásra is (pl. középtávú üzleti, reorganizációs terv, amellyel igazolható az ésszerű gazdálkodás helyreállíthatósága). A bírság vagy a késedelmi pótlék tartozás elengedésének vagy mérséklésének feltételéül szabhatja az adóhatóság az esetlegesen fennálló tőketartozás egészének vagy egy részének megfizetését.

Mely szabályokat kell alkalmazni az egyéni vállalkozókra?

Az előzőekből következik, hogy az egyéni vállalkozók speciális helyzetben vannak. Mint magánszemélyek is előterjeszthetnek mérséklési vagy elengedés iránti kérelmet, de gazdálkodóként is megtehetik mindezt. A kérelem a benne foglalt indokokra tekintettel bírálható el. Amennyiben az egyéni vállalkozó magánszemély a megélhetés súlyos veszélyetetettségére tekintettel kéri a méltányosság gyakorlását, akkor a magánszemélyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni rá, és ebben az esetben a szankciók mellett sor kerülhet a tőketartozás elengedésére vagy mérséklésére is. Abban az esetben pedig, ha a méltányossági kérelem indoka a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülés, akkor a gazdálkodókra vonatkozó rendelkezések vonatkoznak rá, így csupán a bírság és késedelmi pótlék mérséklése vagy elengedése kérelmezhető.

Milyen egyéb mérséklésre vagy elengedésre okot adó körülmények vannak az adórendszerben?

Az Art. tartozás mérséklésére vagy elengedésére vonatkozó rendelkezései mellett az Szja. törvény is tartalmaz egy adómérséklésre vagy elengedésre lehetőséget teremtő speciális tényállást.

A régebbi időszakban, ha a magánszemély ingatlant értékesített és a kapott ellenértéket ingatlan vásárlására fordította, mentesülhetett az eladást terhelő személyi jövedelemadó alól. Ezt a rendelkezést a jogalkotó 2008. január 1-től hatályon kívül helyezte, ugyanakkor meghatározott körülmények fennállása esetén biztosította az adóhatósági méltányosság gyakorlását. Ennek megfelelően az ingatlan értékesítése után az adó megfizetésére kötelezett magánszemély kérelmére és jövedelmi, vagyoni illetőleg szociális körülményeire valamint az ingatlan átruházásából származó jövedelem felhasználására tekintettel az adóhatóság az ingatlan átruházását terhelő személyi jövedelemadót mérsékelheti vagy elengedheti. A jövedelem felhasználásának preferált esete, ha az adó megfizetésére kötelezett, vagy közeli hozzátartozója, vele egy háztartásban élő élettársa vagy volt házastársa lakhatását biztosítja. Ilyen lakáscélú felhasználásnak minősül a belföldi lakás vétele vagy építése, meglévő belföldi lakás bővítése, idősotthoni férőhely megszerzése stb. A cél szerinti felhasználást megfelelő okiratokkal (pl. adásvételi vagy építési szerződés stb.) igazolni is szükséges.

Cikksorozatunk második részében a fizetési könnyítési eseteket (részletfizetés és fizetési halasztás) valamint a fizetési kedvezmény adóvégrehajtásra gyakorolt hatásait fogjuk elemezni.

A cikk szerzője dr. Petrányi Gábor, a BDO Magyarország senior tanácsadója és Siegler Zsófia tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere. 



Kapcsolódó cikkek

2022. május 18.

Áfa: állandó telephely kérdésköre

A nemzetközi ügyleteket tekintve teljesítési hely megállapítása során elkerülhetetlen annak vizsgálata, hogy a vállalatoknak hol van a gazdasági célú letelepedettségük, egy adott országban keletkezik-e telephelye, ugyanis ennek megléte vagy hiánya befolyásolhatja az ügylet adójogi megítélését, a székhely mellett. Általános forgalmi adót illetően gazdasági letelepedettség alatt a székhelyet és az állandó telephelyet kell érteni. Mind a két fogalom fontos egyrészt a szolgáltatásnyújtások tekintetében, másrészt a megrendelőt illetően. Bemutatjuk a szabályozást és egy érdekes jogesetet.

2022. május 17.

Rizsborra csapott le a NAV

Pest megyei óraüzleteket és vegyeskereskedéseket ellenőriztek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai, és hamis órákat, valamint engedély nélkül árusított rizsbort foglaltak le.

2022. május 17.

Sokat lehet bukni a kriptoügyletek adózásán

A tavalyi évtől jelentősen egyszerűsödött a kriptoügyletekből származó nyereségek adózása. Ezzel együtt azonban az szja törvény egy csapdát is tartogat – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából.