Transzferár szabályok változása 2009-től napjainkig


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Azok a vállalkozások, amelyek transzferár dokumentáció készítésére kötelezettek, de egy adóellenőrzésnél mégsem tudják a dokumentációkat bemutatni, ügyletenként (tranzakciónként) minden évben 2 millió forintig terjedő mulasztási bírságra számíthatnak. Az adóhatóság szakemberei alapos ellenőrzés alá vonják a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult ügyleteket, melyhez a 22/2009-es pénzügyminisztériumi rendelet nyújt iránymutatást. A rendelet az elmúlt években számos ponton módosult, cikkünkben a legfontosabb változásokra szeretnénk felhívni a vállalkozások figyelmét.


Az első transzferárazással foglalkozó rendelet a 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet volt, mely 2003. szeptember 1-től 2009. december 31-ig volt hatályban. Ezt követte 2010. január 1-i hatályba lépéssel a 22/2009. (X. 16.) PM rendelet, amely napjaikban is hatályos, de hatályba lépése óta már három alkalommal módosították. Az elévülési szabályokat figyelembe véve elmondható, hogy a transzferár szabályok betartását egészen a 2009-es évig visszamenőleg ellenőrizheti a NAV, tehát jelenleg a 2009-2013. évi transzferár nyilvántartások kerülhetnek vizsgálat alá. A 2014. évi nyilvántartások elkészítési határideje a 2014-es évről szóló társasági adóbevallás (1429-es számú nyomtatvány) benyújtásának konkrét időpontja (e-bev nyugta dátuma az irányadó), de legkésőbb a társasági adóbevallás benyújtásának határidejével egyezik meg (normál üzleti éves cégeknél 2015. május 31-e).

 

Változások a transzferár rendeletben

 

Nézzük meg, hogyan változtak a rendeletek és azok milyen időpontban voltak hatályosak:

 

  • 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet: 2003. szeptember 1 – 2009. december 31.
  • 22/2009. (X. 16.) PM rendelet: 2010. január 1 – 2011. december 31.
  • 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelettel módosított 22/2009. (X. 16.)  PM rendelet: 2012. január 1-től – 2012. december 31.
  • 20/2013. (VI. 18.) NGM rendelettel módosított 22/2009. (X. 16.)  PM rendelet: 2013. január 1 – 2014. december 31.
  • 54/2014. (XII. 31.) NGM rendelettel módosított 22/2009. (X. 16.)  PM rendelet: 2015. január 1-től napjainkig

 

A 2009-es évet tekintve mindkét rendelet rendelkezéseit meg kell vizsgálnunk, mert bár alapvetően a 18/2003. számú rendelet volt hatályban, már a 22/2009. számú rendelet is tartalmazott olyan átmeneti szabályokat (megengedő jelleggel), amelyeket a 2009-es évről szóló transzferár dokumentációkban is lehetett alkalmazni. Ez a metódus a továbbiakban is irányadó volt, a módosítás szinte mindig tartalmazott olyan elemeket, amelyeket visszamenőleg is lehetett alkalmazni.

 

A rendelet célja

 

A rendelet célja az évek folyamán nem változott: a szokásos piaci ár megállapítása érdekében meghatározza a megállapításhoz szükséges adatokat tartalmazó nyilvántartás készítésének szabályait.     

A nyilvántartási kötelezettség alanya

2009. december 31-éig a rendelet felsorolta a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezettek körét: nyilvántartási kötelezettség terhelte a társasági adó alanyai közül azt a gazdasági társaságot, külföldi vállalkozót, egyesülést és szövetkezetet, amely az adóév utolsó napján nem minősült a Tao. előírása szerinti kisvállalkozásnak.

2010. január 1-től a rendelet már csak visszahivatkozik a Társasági adó törvény (1996. évi LXXXI. törvény) 18. paragrafusának 5. bekezdésében felsorolt adóalanyokra. Fontos megnézni ezt a jogszabály részletet is pontosan, mert a 2007. évi megfogalmazása óta 2011-ben módosításra került.

A nyilvántartási kötelezettség tárgya

A nyilvántartási kötelezettség az adózót kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése alapján terheli, feltéve, hogy a szerződés alapján az adóévben teljesítés történt. 2010-től ez a fogalom a „szerződés” szó mellett kiegészült a „megállapodás” szóval is. Fontos figyelemmel lennünk arra is, hogy a szóbeli szerződés is szerződésnek minősül, valamint a ráutaló magatartás is (pl. egyszerű haszon nélküli költség átterhelés is szerződést jelent).

Szabályzattár több mint 30 elérhető szabályzattal
Teljesítse az előírásokat, és szervezze meg cége hatékony működését!
A tartalomból: szervezeti és működési szabályzat, számviteli politika, pénzkezelési szabályzat, transzferár-nyilvántartás minta, cafeteria szabályzat, munkavédelmi szabályzat, kollektív szerződés stb.

Mentességek a nyilvántartási kötelezettség alól

A kezdetektől érvényes, hogy nem egyéni vállalkozó magánszeméllyel kötött szerződésre vonatkozóan nem kell transzferár nyilvántartást készíteni, és akkor sem, ha az adózó a Társasági adó törvény 18. paragrafusának 3. bekezdésében foglaltaknak megfelelő középvállalkozás, valamint tőzsdén kötött tőzsdei ügylet, rögzített hatósági ár vagy jogszabályban meghatározott más ár alkalmazása esetében.

2011-től további mentességek kerültek a jogszabályba, melyek közül a legjelentősebbek:

– nem főtevékenység keretében nyújtott – független féltől származó – szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt fél részére változatlan összegben történő átterhelése,

– a szokásos piaci áron 50 millió forintot meg nem haladó ügyletek, az értékhatárt a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig kell nézni, az összevonható ügyletek értékét összesítve kell figyelni.

2013-tól pedig tovább bővült a mentességek köre, többek között azon ügyletekre, melyekkel az adózó a NAV-val előre megállapodott a szokásos piaci árról, és az 50 millió forintos határt ettől az évtől kezdődően nem kumuláltan, hanem adóévre vonatkozóan szükséges nézni.

Több kapcsolt vállalkozás részére történő átterhelés

2013-tól ejt szót erről a rendelet: ha a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékét több kapcsolt vállalkozás részére terhelik át, akkor az adózó köteles alátámasztani azt, hogy az alkalmazott megosztási módszer a szokásos piaci ár elvének megfelel.

A nyilvántartás elkészítése

A rendelet szerint 2010. december 31-ig a nyilvántartást szerződésenként kellett elkészíteni, 2011. január 1-től pedig ellenőrzött ügyletenként szükséges összeállítani. Az ellenőrzött ügylet fogalma is bekerült a rendeletbe: a Társasági adó törvény (Tao.) szerinti kapcsolt vállalkozások egymással kötött szerződése, megállapodása alapján megvalósuló ügylet, beleértve a Tao. 18. § (6) bekezdésében felsorolt ügyleteket is.

Összevonási szabályok

Az összevonási szabályok az évek folyamán nem módosultak. A nyilvántartási kötelezettség – összevontan is teljesíthető, ha az összevonás az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a szerződések

a) tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagy

b) egymással szorosan összefüggnek.

Az adózó az összevonást köteles a nyilvántartásban megindokolni.

Nyilatkozat a társasági adóbevallásban

2010 óta az adózónak a társasági adóbevallásában nyilatkoznia kell arról, hogy a közös nyilvántartást (lásd később) választotta az adott évre.

A nyilvántartás nyelve

2009-től a nyilvántartás, illetve az azt alátámasztó dokumentációk nem magyar nyelven is elkészíthetőek. Az Art. 95. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával az adózó köteles azokat vagy azok egy részét az adóhatóság felhívására – a megjelölt határidőn belül – magyar nyelven is rendelkezésre bocsátani.

Egyszerűsített nyilvántartás

A 2009-es és 2010-es időszakban egyszerűsített nyilvántartást lehetett készíteni az önálló (részletes) nyilvántartás helyett, ha a szerződés alapján történő teljesítés értéke (áfa nélkül) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladta meg. Az összevonható szerződésekben szereplő ügyleteket természetesen itt is összevontan kellett figyelni. A 2012-es évtől kezdődően ezen ügyletek már mentesültek a nyilvántartás készítési kötelezettség alól, és ez a mentesség már a 2011. évi ügyletekre is alkalmazható volt.

Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása

Új típusú nyilvántartási forma, mely 2011-től került bele a rendeletbe, a szabályozása pedig a 2013-as évtől kezdődően számos ponton változott. Csak a rendeletben felsorolt szolgáltatás típusokra alkalmazható, ahol az ügyleti érték a nettó 150 millió forintot nem haladja meg szokásos piaci áron és az alkalmazott haszonkulcs 3% és 7% (2011-2012), illetve 3% és 10% (2013-tól) között van. A további feltételeket a rendelet tartalmazza, érdemes nagyon alaposan áttanulmányozni, mert sok feltétel teljesüléséhez kötött az alkalmazása.

Funkcionális elemzés

A funkcionális elemzés korábban is kötelező elemként szerepel a nyilvántartás tartalma között, azonban a konkrét fogalma 2010-től került bele a rendeletbe.

Funkcionális elemzés: a kapcsolt vállalkozások által az ellenőrzött ügyletek során, valamint a független vállalkozások által az összehasonlítható független ügyletek során végzett tevékenységek (például kutatás és fejlesztés, tervezés, gyártás, reklám és marketing, fuvarozás), a felhasznált erőforrások (például költségek, ráfordítások, beruházások) és a vállalt üzleti kockázatok (például árfolyamkockázat, garancia, pénzügyi kockázat) elemzése.

Figyelembe vehető források

A figyelembe vehető források köre a kezdetek óta három alkalommal változott, 2009-ig a rendelet megengedő jelleggel fogalmazta meg a forrásokat, 2010-től pedig ezt kötelező jelleggel tette azt és átfogalmazta a definíciót. 2013-től a források köre bővült, 2015-től pedig komoly szigorításoknak lehetünk a tanúi. Nézzük meg a források változását, mert ez a transzferár nyilvántartások egyik legfontosabb kulcspontja.

 

Források 2009. 12.31-ig:

 

„Megengedő jelleggel”: Az adózó a szokásos piaci ár meghatározása során a következőket is figyelembe veheti:

a) független féllel kötött szerződését;

b) kapcsolt vállalkozása és független vállalkozás szerződését;

c) független vállalkozások egymás közötti szerződését;

d) összehasonlítható eszközre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános adatbázisban tárolt adatokat.

 

Források 2012. 12.31-ig:

           

„Kötelező jelleggel”: a korábbi szabályozás a) – c) pontjai és egy új d) pont:

d) az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat (például iparági mutatók, piacelemzés).    

 

Források 2014. 12.31-ig:

           

„Kötelező jelleggel”: a)-b)-c) változatlanul, és új d) és e) pont:

 d) az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat;

 e) az összehasonlítható vállalkozásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat.

Források 2015.01.01-től:

A rendelet kibővült teljesen új tartalmú jogszabályi részletekkel, melyek a kiigazításokról és az interkvartilis tartomány – képzési kötelezettségről, illetve az alóli mentesülésről szólnak. Erről részletesen korábbi cikkünkben tájékozódhatnak ide kattintva.

 

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft. www.taxrevolutions.hu

 


Kapcsolódó cikkek

2024. február 28.

A magyar adórendszer modernizációja: az eÁFA-bevallás

Az eÁFA-rendszer 2024-es magyarországi bevezetése új korszakot nyitott az adóbevallások terén. Ez az innovatív, digitális megoldás jelentős változást hozott az ÁFA-bevallás folyamatában, amely megkönnyítheti a vállalkozások és könyvelők munkáját. S bár az új lehetőségek használata még önkéntes, várható, hogy hamarosan felváltja a hagyományos ÁNYK nyomtatványokat. Ennek ismeretében pedig minden vállalkozásnál érdemes elkezdeni a felkészülést az eÁFA-„konform” ügyviteli folyamatok és nyilvántartások kialakítására.

2024. február 27.

Karbonvám kötelezettség – még pár nap és lejár a határidő

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31. volt, de ezt végül kitolták 30 nappal, így van még pár nap felkészülni – foglalja össze az Adó Online-nak eljuttatott közleményében a Niveus Consulting Group.

2024. február 27.

Cafeteriával kapcsolatos 2024-es változások

A SZÉP-kártya két speciális szabálya már nem hatályos az év elejével; a 2024-es módosítások inkább a könyvelői, bérszámfejtői oldalt érintik. A részletekről friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.