Fizethet, aki felmond a munkahelyén
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ha valaki felmond a munkahelyén, most sem kap végkielégítést, ám – ha a Munka törvénykönyvének tervezete hatályba lépne – egyes esetekben a munkaadó arra kötelezhetné, hogy még ő fizessen a cégnek. Új szabály lenne az is, hogy a dolgozó nem mondhatna ellent a főnöknek, ha az például gazdasági bűncselekményre utasítaná. Szemelvények a tervezetből – az fn.hu írása.
Az elmúlt napokban tárgyalt a munkavállalók és a munkaadók képviselőivel a Nemzetgazdasági Minisztérium. A szaktárca azt ígérte, hogy a munkahelyteremtő javaslataikat beépítik majd a Munka törvénykönyvének (Mt.) végleges szövegébe. A törvényjavaslat ősszel kerülhet az Országgyűlés elé. Addig már nem sok idő van, és amellett, hogy épp arról folyik a politikai vita, hogy kérhet-e majd a jövőben terhességi tesztet a munkaadó az álláskeresőktől, más „érdekességek” is vannak a javaslatban.
Meg kell magyarázni, miért mond fel
Ma még a határozott idejű munkaviszony határozatlanná alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejárta után legalább egy munkanapot, a közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. Ez kikerülne az Mt.-ből. Ráadásul az ilyen módon dolgozó munkavállalóknak meg kell majd indokolni, ha felmond. Ez kizárólag olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy „körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna” – áll a javaslat szövegében.
„Az e törvényben szabályozott megállapodás a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre. A jognyilatkozatot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni” – olvashatjuk a 14. paragrafusban. De vajon mi számít ráutaló magatartásnak? A magyarázatok között szerepel: ráutaló magatartással lehet például a határozott idejű munkaviszonyt határozatlan idejűvé alakítani. Ez a passzus gyaníthatóan munkaügyi viták forrása lesz.
Egyoldalú fizetéscsökkentés?
A 16. paragrafus alapján a munkaadó úgynevezett „egyoldalú kötelezettségvállalással” jogosult arra, hogy létrehozzon egy munkáltatói belső szabályzatot – például ilyen módon megemelheti 5 százalékkal a cafetéria-keretet, vagy épp fizetésemelést is adhat a dolgozóknak. Ennek az egyoldalúságnak az a lényege, hogy akkor sem kell kikérni a munkavállalók véleményét, ha ezt a „jogosult terhére” módosítják. Azonban erre csak akkor van lehetősége a munkaadónak, ha „olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna” – áll a tervezetben.
A hatályos Mt. szerint a nyugdíj előtt álló dolgozók végkielégítése háromhavi átlagkeresettel emelkedik. A pluszpénzt a tervezet szerint sem vennék el ezektől a munkavállalóktól, ám nem az átlagkeresetüket (azaz az alapbér, a pótlékok és az esetleges prémiumok összegét) veszik ehhez alapul, hanem csak az alapbért.
Folytatás az fn.hu-n.
Forrás: FN.hu
