Fizetősek lesznek a német sztrádák


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jóváhagyta a német autópályákra vonatkozó „tisztességes és megkülönböztetéstől mentes” útdíj bevezetését az Európai Bizottság.


A megegyezés szerint a külföldiek 10 napos, két hónapos, valamint egész éves időszakra vásárolhatnak úthasználati engedélyt 2,5-20-130 euróért, ez a gépjármű méretétől és károsanyag-kibocsátásától függően változhat. Németország öt gépjármű kategóriát határoz meg.

Az uniós testület által csütörtökön jóváhagyott tervezet szerint a németek számára a jármű nagyságától és környezetbarát voltától függően évente várhatóan mintegy 74 euró terhet jelentene az útdíj. A külföldieknek azonban csak az autópályákon kell fizetniük, a német állampolgároknak a szövetségi autóutakon is.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Alexander Dobrindt német közlekedési miniszter szerint az útdíj bevezetésének célja az, hogy a Németországon nagy számban átutazó külföldi autósok is járuljanak hozzá az egyébként mostanáig teljesen ingyenes német autópálya-hálózat fenntartásához. Az úthasználati díj tisztességes, megkülönböztetéstől mentes és arányos, amelyből nettó 500 millió euró bevétel folyhat be, amit az úthálózat fejlesztésére fordítanak majd.

Az útdíjat leghamarabb a jövő évi parlamenti választásokat követően vezetik be Németországban – tette hozzá.

Az uniós bizottság korábban azt kifogásolta, majd kötelezettségszegési eljárást is indított Németország ellen azzal az indokkal, hogy a törvény diszkriminálja a külföldi állampolgárokat azáltal, hogy a németek a díjat levonhatják a gépjárműadóból, a külföldieknek viszont ez értelemszerűen nem áll módjukban.

Németország a tizenhatodik uniós tagállam, amely útdíjat vezet be.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 7.

A jövedelem-(nyereség-) minimum szabályozás kapcsolata az egyéb társaságiadó-jogintézményekkel

A jövedelem-(nyereség-) minimum nem újkeletű a társasági adó rendszerében, cikkünk nem is a jogszabályi háttér ismertetésével kíván foglalkozni, hanem azt vizsgálja meg, hogy miként befolyásolja bizonyos más társasági adó jogintézmények alkalmazhatóságát az, ha az adózó az adóalapját a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 6. § (5) bekezdés b) pontja alapján állapítja meg.

2024. november 6.

Illeték-kötelezettség: szerződéses érték vagy forgalmi érték?

A forgalmi értéknek vagyonszerzés, öröklés esetén kiemelkedő szerepe van, ugyanis ez az illetékfizetés összegének alapja. Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. Érdekes jogesetet mutatunk be.

2024. november 6.

A nemzetközi áru- és személyszállítás megítélése az áfában

Az Adó szaklap írásában a teljesség igénye nélkül példaesetek ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha Magyarország, valamint más közösségi tagállamok és harmadik országok között megvalósuló áru- és személyszállításra irányuló különféle ügyleteket teljesítenek. Emellett azt is megvizsgálja, hogy a nemzetközi szállítási és fuvarozási szolgáltatások milyen feltételek mellett valósulhatnak meg adómentes ügyletekként és egyéb ügyletekhez kapcsolódó járulékos mellékszolgáltatásokként.