Az eÁFA éles tesztje számos kérdést vetett fel
A tanulási időszakban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénye mindenre választ ad, amit a rendszerről tudni kell!
Fontos tudnivalók a nyugdíjigény benyújtásával kapcsolatban
A nyugdíjigény bejelentése során talán a legnehezebb annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy milyen időponttól kérjük a nyugdíj megállapítását. Több tényezőt kell egyszerre figyelembe venni ahhoz, hogy a nyugdíj várható összege szempontjából jól válasszunk. Jó tudni azt is, hogy mit lehet tenni akkor, ha „elhamarkodtuk” a nyugdíj igény benyújtását. Van-e „mozgástér” egy már meghozott döntésünk megváltoztatására?
A kérdésekre a választ a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:Tny.) VII. Fejezetében, az Igényérvényesítési és eljárási szabályok cím alatt találjuk a visszamenőleges igényérvényesítés (64.§ (2) bekezdés), az igény visszavonása (74.§), és a nyugellátásról való lemondás (83.§) szabályainál.
- Visszamenőleges igényérvényesítés akár hat hónapra is
A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet.
Ezek között az egyik fontos tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely eltérést mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.
A Tny. 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.
Öregségi résznyugdíj a reá irányadó nyugdíj korhatár betöltése, és tizenöt év szolgálati idő megléte esetén igényelhető.
A nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől. Ezzel a jogosultsági idővel már rendelkező hölgy is „döntési helyzetben” van ettől az időponttól kezdve.
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.
A különbség az időpontok között a következő: ha a visszamenőleges lehetőséggel élve 2022-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2022. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2023. évi januári nyugdíjemelésben, az esetleges évközi kiegészítő nyugdíjemelésben és a tizenharmadik havi nyugdíj 2023-ban esedékes összegében.
Ha 2023-tól történik a nyugdíjba vonulás, a 2023. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az éves januári rendszeres nyugdíjemelésben először 2024-ben részesülünk. 2024-ben lehet első ízben megkapni a tizenharmadik havi nyugdíjat is.
A nyugdíjszámítási szabályokban minden évben új elem az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.
Ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
Abban az esetben, ha 2023-ban mégis a korábbi évben, 2022-ben történő nyugdíj megállapítás mellett döntenénk, – amíg ki nem futunk ebből a határidőből -, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek (az életkor betöltése és a szükséges szolgálati idő, illetve a „nők 40” esetében a negyven év jogosultsági idő) már ebben a korábbi időpontban is teljesültek. (Tny. 64.§ (2) bekezdés).
Visszamenőlegesen a nyugdíj összege is kifizetésre kerül.
Ha ebben a visszamenőleges időszakban fennállt a munkaviszony, utólag rendezni kell a levont társadalombiztosítási járulékot.
Célszerű azt is figyelembe venni, hogy a megszerzett szolgálati idő (például 40 év 345 nap) mikor éri el a következő teljes szolgálati évet (ennél a példánál a 41 évet), mert a nyugdíj összegénél a betöltött szolgálati idő éveknek van jelentősége; ha van rá mód, ne hagyjuk „elveszni” a töredék napokat.
Fentiek természetesen a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybe vételénél is érvényesülnek.
Ha a hölgy 2023-ban, esetleg még korábban már megszerezte a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve eldöntheti, hogy a nyugellátást még 2023-ban, vagy majd csak 2024-ben, esetleg még később igényli a nyugdíj összegére, vagy egyéb számára fontos körülményre tekintettel.
2023. előtti jogosultság megléte esetén – amíg a határidőből ki nem fut -, a hat hónapos visszamenőleges igényérvényesítés lehetőségével élve 2022-es nyugdíj megállapítást is igényelhet.
Gondoljunk arra is, hogy ha a körülmények megengedik, nem szükséges mindjárt a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.
Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. (Tny. 21.§)
A növelés mértéke harminc naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.
A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.
Ha mégis az első lehetséges időponttól, azaz a korhatár elérésétől kérjük a nyugdíj megállapítást akár a visszamenőleges igényérvényesítéssel is, a nyugdíj mellett folytatott munka nettó munkabére igen kedvező lesz, mert abból csak személyi jövedelemadót kell fizetni, társadalombiztosítási járulékot már nem, megmarad 18,5%.
- A nyugdíj igény visszavonása
A megoldás azért így sem könnyű, mert a nyugdíj igénylése hosszú távú elhatározás. Amennyiben szeretnénk visszavonni a nyugdíj megállapítása iránti kérelmünket, erre csak a döntés véglegessé válásáig van lehetőség. (Tny. 74.§.) A döntés a közléssel válik véglegessé.
Igényvisszavonás esetén a már felvett nyugellátást harminc napon belül vissza kell fizetni.
- Lemondás a nyugellátásról
Ha az igény elbírálási eljárás lezárását követően merül fel az a gondolat, hogy mégsem most szeretné valaki a nyugdíját igénybe venni, hanem bármilyen okból később, már csak a nyugdíjról való lemondás lehetőségével élhet.
Ezt a megoldást a Tny. 83.§-a tartalmazza, amely biztosítja a megállapított nyugellátásról való lemondás lehetőségét a megállapító határozat véglegessé válását követő tizenöt napon belül.
Lemondás esetén természetesen a már felvett nyugellátást, nyugdíj előleget vissza kell fizetni.