Fordított adózás: gyakorlati tudnivalók július 1-től


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Július 1-től – átmeneti 2 éves időszakra – fordított áfafizetés lesz egyes mezőgazdasági termékek értékesítésekor. Ez azt jelenti, hogy az eladó nettó áron értékesít, az áfát a vevő fizeti be. Az új szabályozás célja az áfa-csalások visszaszorítása. Gyakorlati tudnivalók az alkalmazáshoz, áttéréshez, elszámoláshoz.


A fordított adózás – amely azt jelenti, hogy az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, vagyis nettó áron értékesít, a forgalmi adót pedig a vevő fizeti be – olyan adózási mechanizmus, amely szakértők szerint eredményesen hozzájárulhat a mezőgazdaság meghatározott területein jellemző áfacsalási módszerek visszaszorításához. (A fordított adózás évek óta működik az építőiparban.) A fordított adózást most a gabona-, az olajosmag- és fehérjenövény-kereskedelemben vezetik be. Főszabályként akkor kell majd fordítottan áfázni, ha a teljesítés 2012. július elsejére, vagy az utáni napra esik.

A NAV részletes tájékoztatója rögzíti: a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény alapján az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 142. §-ában szabályozott, belföldi fordított adózás alá eső ügyletek köre 2012. július elsejével kiegészül egyes mezőgazdasági termékek értékesítésével, és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 31/A. §-a alapján a fordított adózás hatálya alá tartozó mezőgazdasági termék értékesítőjének, valamint az ilyen termék beszerzőjének a fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletekről az áfa-bevallásában adatot kell szolgáltatnia.

Ezekre a mezőgazdasági termékekre vonatkozik

2012. július 1-től az Áfa tv. 6/A melléklete szerint a következő termékek értékesítése esik a fordított adózás hatálya alá:

  • kukorica (vtsz. 1005),
  • búza és kétszeres (vtsz. 1001),
  • árpa (vtsz 1003),
  • rozs (vtsz. 1002),
  • zab (vtsz. 1004),
  • triticale (vtsz 1008 90 10),
  • napraforgó-mag, törve is (vtsz. 1206 00),
  • repce- vagy olajrepcemag, törve is (vtsz. 1205 ),
  • szójabab, törve is (vtsz. 1201).

Ki fizeti az adót?

A NAV felhívja a figyelmet, hogy az egyes gabonák, olajos magvak értékesítésének fordított adózására vonatkozó előírások hatálybalépése nem befolyásolja

  • az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok olyan értékesítéseinek áfa rendszerbeli megítélését, amelyek tekintetében kompenzációs felár illeti meg
  • az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak az e tevékenységéhez kapcsolódó termékbeszerzései adókötelezettségét.

Ezért a kizárólag az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanyt a termékértékesítései után továbbra is kompenzációs felár illeti meg, és az Áfa tv. 6/A. számú melléklete alá tartozó termékek beszerzőjeként adófizetésre nem kötelezett.

A termék értékesítőjéről akkor helyeződik át a termék beszerzőjére az adófizetési kötelezettség, ha a termék beszerzője:

  • általános szabályok szerint adózó áfa adóalany, vagy
  • kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalany, vagy
  • eva adóalany

és a termék értékesítője:

  • általános szabályok szerint adózó áfa adóalany, vagy
  • eva adóalany.

A NAV tájékoztatójában hangsúlyozza, hogy az olyan, az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany esetében, aki az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott különös adózási mód alá tartozó ügyletei mellett végzett termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai után az Áfa tv. általános szabályai szerint teljesíti az adókötelezettségét, felmerülhet a fordított áfafizetés – Áfa tv. 142. § (1) bek. i) pont – alkalmazhatósága. Amennyiben az ilyen adóalany például olyan, az Áfa tv. 6/A. számú melléklete alá tartozó terméket értékesít, amelyet nem a saját gazdaságában állítottak elő, a termékértékesítés során általános szabályok szerint adózó adóalanyként kell eljárnia, így a termékértékesítés után a termék beszerzőjét terheli az adófizetési kötelezettség (feltéve természetesen, hogy a termék beszerzője a törvényi feltételeknek megfelel).

Ugyanez a helyzet akkor is, ha az ilyen adóalany az Áfa tv. 6/A. számú melléklet szerinti terméket például továbbértékesítési céllal szerzi be: ezt a beszerzését nem az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanyként teljesíti, hanem általános szabályok szerint adózó adóalanyként, így termékbeszerzőként adófizetési kötelezettség terheli (feltéve természetesen, hogy a termék értékesítője a törvényi feltételeknek megfelel).

Arról, hogy az olyan Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany, aki az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott különös adózási mód mellett az Áfa tv. általános szabályai szerint is köteles adófizetési kötelezettséget teljesíteni, az adott termékértékesítést illetve termékbeszerzést az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott mezőgazdasági tevékenység keretében teljesíti-e kizárólag az adóalany rendelkezik információval.

Ezért az ilyen adóalanynak célszerű nyilatkozatot adnia illetve szerződéses partnerének célszerű nyilatkozatot kérnie tőle arról, hogy az Áfa tv. 6/A. számú melléklete szerinti terméket az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésként teljesíti-e, illetve ilyenként szerzi-e be.

Adó szaklapok cikkei a témában:

Áttérés a fordított adózásra

Főszabály szerint a fordított adózást azoknál az ügyleteknél kell alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2012. július 1-jére esik, vagy azt követi. Amennyiben termék értékesítésének teljesítési időpontja 2012. július elsejét megelőző napra esik, a termékértékesítést terhelő adófizetési kötelezettséget a termék értékesítője köteles teljesíteni, vagyis egyenes adózás alkalmazandó (feltéve, hogy a konkrét ügylet nem esik az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés f)-g) pontjai hatálya alá).

Ha a termékértékesítés teljesítésének az időpontja 2012. július elsejét megelőző időpontra esik – és az ügylet nem esik az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés f)-g) pontjai hatálya alá – az ügylet után a termék beszerzőjének nem kell adófizetési kötelezettséget teljesítenie, függetlenül attól, hogy az Áfa tv. 60. § (1)-(3) bekezdései alapján megállapítható-e olyan fizetendő adó megállapítási időpont, amelynek alapján az adott termékbeszerzés után az adófizetési kötelezettsége – termékbeszerzőként – 2012. június 30-át követően keletkezne.

Amennyiben a termék értékesítésének a teljesítési időpontja 2012. június 30-át követő napra esik, akkor a termékértékesítés után a termék beszerzője fizeti az általános forgalmi adót, vagyis fordított adózás alkalmazandó (feltéve, hogy az Áfa tv. 142. § (3)-(4) illetve (8) bekezdésében foglalt feltételek is fennállnak).

A fordított adózás hatálya alá tartozó termékek értékesítésekor, ha a teljesítés időpontja 2012. július elsejére, vagy azt követő időpontra esik, de a terméket beszerző adóalanynak az Áfa tv. 60. § (1)-(3) bekezdése szerint a fizetendő adót 2012. július elsejét megelőzően kellene megállapítania – a fordított adózás nem alkalmazandó. Ennek megfelelően, a főszabálytól eltérően a 2012. június 30-át követően teljesített termékértékesítés is egyenes adózik olyan ügyleteknél, amely után a termékbeszerzőnek az ügyletet terhelő fizetendő adót 2012. július elsejét megelőzően kellene megállapítania.

Az Áfa tv. 60. § (1) bekezdése alapján abban az esetben, ha a termékértékesítés után a termék beszerzője az adófizetésre kötelezett, a fizetendő adót

  • az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy
  • az ellenérték megtérítésekor, vagy
  • a teljesítést követő hónap 15. napján kell megállapítani.

Az áttérés további részleteiről, az adóbevallásban történő adatszolgáltatási kötelezettségről, valamint a gyakorított elszámolás engedélyezéséről a NAV részletes tájékoztatójában olvashat.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 14.

A figyelem középpontjában az ÁFA

A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 4 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2023 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy a feltárt jogsértések közül a legnagyobb arányban az iparjogvédelmi csalások fordultak elő – összegzi a Niveus Consulting Group a NAV adatai alapján.

2024. október 14.

Sokan még mindig nem ajánlják fel adójuk 1 százalékát

A NAV adatai szerint az elmúlt évhez képest az idén 60 ezerrel kevesebb adózó ajánlotta fel személyi jövedelemadója (SZJA) 1%-át valamely civil szervezet számára. Bár a korábbi évekhez képest még mindig viszonylag magas az adakozási kedv, a felmérések azt mutatják, hogy bőven van tartalék a rendszerben, de sokakhoz nem jut el az információ a lehetőségről.

2024. október 14.

Így szigorított a NAV 2024-ben: könnyebben minősíthetnek kockázatos adózónak

Idén sem tétlenkedett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ami a szabálymódosításokat illeti. Több olyan módosítás is életbe lépett 2024-ben, melyek szigorúbb feltételeket szabnak bizonyos vállalkozások működésére, ugyanakkor megnyíltak az adóoptimalizálást lehetővé tevő legális kiskapuk is. Csongár Gábor okleveles forgalmiadó-szakértő szerint egy cégnek mindig naprakésznek kell lennie az őt körülvevő adókörnyezettel, másként kellemetlen meglepetések is érhetik.