Futószalagon jönnek az áfaemelések


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyre több európai ország talál rá az államháztartási deficitcsökkentés legegyszerűbb módjára

Nem csak Magyarországon menekült áfaemelésbe a kormány a válság hatására megcsappanó államháztartási bevételek ellensúlyozásának céljával. A nyugat-európai kormányok közül jó néhány éppúgy ezt találta a legegyszerűbb megoldásnak a deficit egy részének betömésére, mint régiónk egyes kabinetjei is. Igaz, olyan nagy arányú emelést sehol nem hajtottak végre, mint amekkora hazánkban lépett életben júliustól (nálunk 20-ról 25 százalékra emelkedett a normál áfakulcs). Sőt, akad ellenpélda is, hiszen Nagy-Britanniában a 17,5 százalékos általános áfakulcsot 15-re vitték le tavaly decembertől a kereslet élénkítése érdekében, Franciaországban pedig az éttermi szolgáltatásokat sorolták át a normálból a kedvezményes áfakulcs alá.

Spanyolországban éppen vasárnap jelentette be a kormány, hogy jövőre az eddigi 16-ról 18 százalékra emeli a normál áfakulcsot, a kedvezményes rátát pedig 7-ről 8 százalékosra. Ezzel és más adónövelésekkel (például a 400 eurós alkalmazotti adójóváírás megszüntetésével) José Luis Rodríguez Zapatero kabinetje összesen 11 milliárd euróval kívánja lefaragni az államháztartási hiányt.
A tervet még el kell fogadtatni a parlamenttel is, ez nem ígérkezik könnyű feladatnak. Különösen azok után, hogy a nyáron a kormány még kategorikusan kizárta az adóemelések szükségességét, pedig már akkor is látszott, milyen érzékenyen érinti Spanyolországot a válság.

Svájcban is áfaemelésről döntöttek vasárnap – ott azonban népszavazáson. Az urnákhoz járulók 54,47 százaléka támogatta azt az elképzelést, hogy a rokkantak ellátását célzó biztosítási rendszerben (Invalidenversicherung) tátongó hatalmas lyukat az áfa normálkulcsának ideiglenesen 7,6 százalékról 8-ra, illetve a kedvezményes kulcsok 2,4, illetve 3,6 százalékról 2,5, illetve 3,8 százalékra emelésével foltozzák be. A magasabb adókulcsok hét éven át lesznek érvényben, ettől évente 1,1 milliárd frank (kétszázmilliárd forint) többletbevételt remélnek. A népszavazás eredménye a svájci polgárok érettségét mutatja – örvendezett az eredménynek Christian Levrat, az ottani szociáldemokrata párt elnöke.

Finnországban a kormány a közelmúltban döntött a normál áfakulcs 22-ről 23 százalékra emeléséről, ez jövő év júliusban léphet hatályba. Matti Vanhanen kormányfő azonban azt szeretné, ha ezt követően tovább srófolnák a rátát, akár 25 százalékra is. Ez utóbbi a legmagasabb normál áfakulcs az EU-ban, jelenleg Svédország, Dánia és Magyarország alkalmazza. (Az uniós szabály értelmében egyébként a normál kulcsnak legalább 15 százalékosnak kell lennie minden tagállamban.)
Finnországban azonban az általános kulcs emelése csak az érme egyik oldala. A másik az, hogy ez év októberétől az élelmiszerek kedvezményes áfakulcsa 17 százalékról 12-re csökken, az éttermi szolgáltatások forgalmi adóját pedig jövő júliustól 13 százalékkal adóztatják az eddigi 22 helyett. Az ellentétes irányú mozgások magyarázata az, hogy Vanhanen szerint a büdzsé kiegyensúlyozásához nagyobb bevételekre van szükség (emiatt emelik a normál áfakulcsot), ám eközben a szociális szempontokat és a foglalkoztatási helyzet javítását is szem előtt kell tartani (ez indokolja az élelmiszerek és az éttermi szolgáltatások áfaterhének enyhítését).

Írországban a súlyos receszszió miatt már tavaly decembertől emelték az általános forgalmi adó normál kulcsát. A litván kormány januárban döntött a tehernövelésről, a még nagyobb bajban lévő Lettország már tavaly. Balti szomszédjai példáját végül Észtország is követte.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.