Futószalagon jönnek az áfaemelések
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyre több európai ország talál rá az államháztartási deficitcsökkentés legegyszerűbb módjára
Nem csak Magyarországon menekült áfaemelésbe a kormány a válság hatására megcsappanó államháztartási bevételek ellensúlyozásának céljával. A nyugat-európai kormányok közül jó néhány éppúgy ezt találta a legegyszerűbb megoldásnak a deficit egy részének betömésére, mint régiónk egyes kabinetjei is. Igaz, olyan nagy arányú emelést sehol nem hajtottak végre, mint amekkora hazánkban lépett életben júliustól (nálunk 20-ról 25 százalékra emelkedett a normál áfakulcs). Sőt, akad ellenpélda is, hiszen Nagy-Britanniában a 17,5 százalékos általános áfakulcsot 15-re vitték le tavaly decembertől a kereslet élénkítése érdekében, Franciaországban pedig az éttermi szolgáltatásokat sorolták át a normálból a kedvezményes áfakulcs alá.
Spanyolországban éppen vasárnap jelentette be a kormány, hogy jövőre az eddigi 16-ról 18 százalékra emeli a normál áfakulcsot, a kedvezményes rátát pedig 7-ről 8 százalékosra. Ezzel és más adónövelésekkel (például a 400 eurós alkalmazotti adójóváírás megszüntetésével) José Luis Rodríguez Zapatero kabinetje összesen 11 milliárd euróval kívánja lefaragni az államháztartási hiányt.
A tervet még el kell fogadtatni a parlamenttel is, ez nem ígérkezik könnyű feladatnak. Különösen azok után, hogy a nyáron a kormány még kategorikusan kizárta az adóemelések szükségességét, pedig már akkor is látszott, milyen érzékenyen érinti Spanyolországot a válság.
Svájcban is áfaemelésről döntöttek vasárnap – ott azonban népszavazáson. Az urnákhoz járulók 54,47 százaléka támogatta azt az elképzelést, hogy a rokkantak ellátását célzó biztosítási rendszerben (Invalidenversicherung) tátongó hatalmas lyukat az áfa normálkulcsának ideiglenesen 7,6 százalékról 8-ra, illetve a kedvezményes kulcsok 2,4, illetve 3,6 százalékról 2,5, illetve 3,8 százalékra emelésével foltozzák be. A magasabb adókulcsok hét éven át lesznek érvényben, ettől évente 1,1 milliárd frank (kétszázmilliárd forint) többletbevételt remélnek. A népszavazás eredménye a svájci polgárok érettségét mutatja – örvendezett az eredménynek Christian Levrat, az ottani szociáldemokrata párt elnöke.
Finnországban a kormány a közelmúltban döntött a normál áfakulcs 22-ről 23 százalékra emeléséről, ez jövő év júliusban léphet hatályba. Matti Vanhanen kormányfő azonban azt szeretné, ha ezt követően tovább srófolnák a rátát, akár 25 százalékra is. Ez utóbbi a legmagasabb normál áfakulcs az EU-ban, jelenleg Svédország, Dánia és Magyarország alkalmazza. (Az uniós szabály értelmében egyébként a normál kulcsnak legalább 15 százalékosnak kell lennie minden tagállamban.)
Finnországban azonban az általános kulcs emelése csak az érme egyik oldala. A másik az, hogy ez év októberétől az élelmiszerek kedvezményes áfakulcsa 17 százalékról 12-re csökken, az éttermi szolgáltatások forgalmi adóját pedig jövő júliustól 13 százalékkal adóztatják az eddigi 22 helyett. Az ellentétes irányú mozgások magyarázata az, hogy Vanhanen szerint a büdzsé kiegyensúlyozásához nagyobb bevételekre van szükség (emiatt emelik a normál áfakulcsot), ám eközben a szociális szempontokat és a foglalkoztatási helyzet javítását is szem előtt kell tartani (ez indokolja az élelmiszerek és az éttermi szolgáltatások áfaterhének enyhítését).
Írországban a súlyos receszszió miatt már tavaly decembertől emelték az általános forgalmi adó normál kulcsát. A litván kormány januárban döntött a tehernövelésről, a még nagyobb bajban lévő Lettország már tavaly. Balti szomszédjai példáját végül Észtország is követte.
Forrás: Világgazdaság Online
