„Game over” – Megszületett a döntés a globális minimumadó bevezetéséről (2. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ahogyan arról a napokban már hallani lehetett, az uniós tagállamok 2022. december 12-én végül hosszas huzavona után elvi megállapodásra jutottak arról, hogy 2023 végéig az OECD javaslatának megfelelően bevezetik a 15 százalékos globális minimumadót. Magyarország sokáig kitartott eredeti álláspontja mellett (azaz, hogy a globális adóreform első pillérének bevezetése után fogadja majd csak el a második pillért jelentő globális minimumadót), de végül feladni kényszerült a pozícióját, egyúttal ígéretet kapott arra, hogy az iparűzési adó is figyelembe vehető lesz majd a beszámítható adók körében.

Cikksorozatunkban a globális minimumadó bevezetésének körülményeiről, annak működési mechanizmusáról és a Magyarországon várható hatásokról szeretnénk tájékoztatást adni. A cikksorozat első részében történelmi kitekintéssel és a digitális gazdaság megadóztatásához kapcsolódó nemzetközi elvárásokkal foglalkozunk.

Történelmi háttér

Az országok közötti adóverseny az utóbbi években rendkívüli méreteket öltött; ilyenek a külföldi befektetők megnyeréséért létrehozott adózási kedvezmények, vagy az „offshore” adóparadicsomok ellehetetlenítésére tett kísérletek.  Az adóversenybe Magyarország is beszállt és az Európai Unióban a legalacsonyabb mértékűre, 9 százalékra csökkentette a társaságok adókulcsát 2017-től (egyébként ezzel egész Európában Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adókulcs). Csak hogy érzékeltetni lehessen a különbséget az egyes országok között, a társasági adókulcs a világban 0 és a közel 40 százalékos mérték között mozog, de a fejlett országokban ez jellemzően magasabb (pl. Németországban és Japánban 30 százalék, az USA-ban 21 százalék, Franciaországban 26,5 százalék).

Éppen a fentiekből kifolyólag a multinacionális cégcsoportok dollármilliárdokat spórolnak azzal, hogy az alacsonyabb adókulcsú országokba „csoportosítják át” a nyereségüket, amely természetesen számos érdekellentétet szül.

Az OECD Németország és Franciaország kezdeményezésére 2019-ben kezdte meg egy globális minimumadó-szabályozás (GloBE) keretrendszerének kidolgozását a digitális gazdaság adóztatásáról szóló javaslatának második pilléreként (Pillar II.).

2020 végén az OECD-nél új lendületet kapott a GloBE szabályozás megvalósítása, amelynek egyik legfontosabb mérföldköveként 2021 nyarán 130 ország fejezte ki csatlakozási szándékát.

Magyarország végül az eredeti megállapodáshoz képest csak később, 2021 októberében csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. A modell szabályait 2021. december 20-án publikálta az OECD és 2021 végén megjelent az Európai Bizottság kapcsolódó irányelv javaslata is ezzel összefüggésben.

Mik is azok a GloBE szabályok?

A digitális gazdaság adóztatásáról szóló javaslat két pillért tartalmaz:

• Az első pillér (Pillar I.)  a digitális üzleti modellek jövedelmének megadóztatását tenné lehetővé. Ez lényegében abból áll, hogy a multinacionális vállalatoknak azokban az országokban is adózniuk kellene, amelyekben ténylegesen tevékenykednek, nemcsak ott, ahol a központjuk működik. Ezen mechanizmus alapján egy képlettel kerülne kiszámításra az egyes országokban adózó jövedelmek aránya.
• A második pillér (Pillar II.) a minimumadó koncepciójának (GloBE szabályok) bevezetésére vonatkozik. Ezen megközelítés értelmében, ha egy multinacionális vállalatcsoport leányvállalatainak adóterhelése egy adott országban nem éri el a minimumadó mértékét (a 15%-os effektív adóterhelést), akkor az adókülönbözetet szükségszerűen be kellene szedni az anyavállalat országában az anyavállalattól.

A GloBE-szabályok következtében a multinacionális vállalatoknak kiegészítő adókötelezettsége keletkezne a végső anyavállalat országában, ha a leányvállalat effektív adókulcsa egy adott országban nem éri el a 15%-ot. A szabályozás a 750 millió euró feletti konszolidált árbevételű vállalatcsoportokra vonatkozna.

Az eredeti tervek szerint ezek a szabályok az OECD országokban lévő leányvállalatok esetében 2023. január 1-jén, harmadik országok esetében pedig 2024-től léptek volna hatályba.

A cikksorozatunk következő részében a globális minimumadó szabályairól és az EU-s fejleményekről szeretnénk beszámolni, kiegészítve az egyéb országokban várható hatásokról.

Pillar II. – Globális minimumadó (GloBE)

Ahogyan korábban említésre került, az OECD által elfogadott globális minimumadó alapvetése, hogy minden multinacionális nagyvállalat – melyek konszolidált árbevétele a 750 millió eurót eléri – kiegészítő többletadó megfizetésére kötelezhető.

A fentiek alapján tehát alapelvi szinten rögzíthető, hogy a globális minimumadó lényege, hogy minden érintett nagyvállalat többletadó fizetésére készülhet azon országokban működő leányvállalatai után, ahol a helyi effektív adókulcs (beszámítható adók és a speciálisan meghatározott adóalap hányadosa) nem éri el a 15%-ot. 

Leegyszerűsítve a minimumadó működési mechanizmusát; ha egy német anyavállalatnak van egy magyar leányvállalata, akkor ez utóbbi által fizetett 9 százalékos társasági adón túlmenően a német anyavállalat is megadóztatható a minimumadó (15%) és az alacsonyabb adókulcsú állam által alkalmazott adómérték különbözete összegében. Tehát amennyiben egyéb adókat nem vennénk figyelembe beszámítható adóként, úgy jelen esetben egy 6 százalékos további adóztatás jelenne meg a magyar leányvállalathoz köthetően.

Itt fontos megjegyezni, hogy amennyiben a leányvállalat nem szedné be a különbözetet (Domestic minimum top-up tax (QMDTT) mechanizmus keretében), úgy természetesen az anyavállalat országa lehetne jogosult beszedni azt („Income inclusion rules, IIR”). Ha az anyavállalat országa nem él ezzel a jogával, másodlagos mechanizmusként a többi leányvállalat országa is beszedhetné a különbözetet. Így, ha egy állam olyan adókulcsokat vezet be vagy olyan adókedvezményt nyújt, amely alacsonyabb adóterhelést eredményez az elvártnál és nem alkalmazza a QMDTT mechanizmust, azzal lényegében más államok költségvetését támogatná, amit természetesen minden állam el szeretne kerülni.

Az egyik legfontosabb kérdés a minimumadó kalkuláció során a beszámítható adók köre. Bár a magyar delegáció korábban sikeres tárgyalásokat folytatott bizonyos adók beszámítása kapcsán (így a helyi iparűzési adó és a Robin Hood adó elfogadása tekintetében), ugyanakkor az Európai Bizottság 2021 év végi irányelv javaslata kizárólag a jövedelem-típusú adókat engedte meg beszámítani.

Ennek ilyen formában történő implementálása rendkívül hátrányos helyzetbe hozta volna az egyébként kifejezetten magas iparűzési adót fizető magyar leányvállalatokat és az energiaadó hatálya alá tartozó társaságokat (amelyek sokszor az effektív adóterhelésben a 15 százalékos mérték fölé tolják a társaságok adókötelezettségét). Ezt tűnik megoldani a napokban bejelentett hír, miszerint az iparűzési adó végül is figyelembe vehető lesz majd a minimumadó kalkuláció során. Ugyanakkor ami bizonyosnak tűnik, hogy a bankadó és a kiskereskedelmi adó semmiképpen nem lesz elszámolható a kalkuláció során.

Az adóalap meghatározása során egyébiránt majd az anyavállalat számviteli sztenderdjeit kell alkalmazni, így a magyar számviteli sztenderdek szerint könyvelő leányvállalatoknak ez jelentős adminisztratív nehezítés lesz. Az adóalap meghatározásánál lesznek speciális módosító tételek (pl. csökkentő tétel a részesedés értékesítés nyeresége, vagy az osztalékbevétel), amely körültekintő figyelembevételére szintén szükség lesz majd.

Kedvező fejlemény egyúttal, hogy beépítésre került a ténylegesen eszközigényes és munkaerőigényes tevékenységek elismertetésére vonatkozó szabályozás („substance based carve-out”). Ez alapján a tárgyi eszközöket és a bérköltséget egy bizonyos (folyamatosan csökkenő) mértékben engedi elszámolni a nyereségből (ezáltal kisebb lesz a nevező, azaz az adóalap, amely végeredményében nagyobb effektív adókulcsot eredményezhet majd). Ez a szabályozás nagyon röviden azt jelenti, hogy minél több eszközzel és nagyobb létszámmal működik egy leányvállalat Magyarországon, annál kevésbé érinti majd a globális minimumadó.

Végezetül bizonyosan lesznek kivételszabályok ezen globális minimumadó megfizetése alól (az irányelv javaslat szerint nem kellene ilyen adót fizetni a vállalatcsoportnak, ha országonként 1 millió eurónál alacsonyabb átlagos eredményt ért el, vagy szintén országonként az adott leányvállalat 10 millió eurónál alacsonyabb átlagos éves bevételt realizált). 

EU-s fejlemények

Ahogyan korábban elhangzott, a GloBE modell szabályait 2021. december 20-án publikálta az OECD és 2021 végén megjelent az Európai Bizottság kapcsolódó irányelv javaslata is.

Magyarország korábban kinyilatkozta, hogy a globális minimumadó 2023-as bevezetését elhamarkodott és megalapozatlan döntésnek tartja, így megvétózta a bevezetés kapcsán előkészített EU-s irányelvet. Ugyanakkor az Európai Unió legnagyobb gazdaságai (többek között Németország és Franciaország) bejelentették, hogy mindenképpen bevezetik a globális minimumadót 2023-tól. 

Ezt megerősítendő, 2022 őszén az EU 5 meghatározó állama (Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia) közös nyilatkozatot adott ki, hogy akár az európai uniós irányelv elfogadása nélkül is bevezeti a globális minimumadót 2023-tól.

Az ezt követő Ecofin üléseken érdemben nem érintették a témát, ugyanakkor végül 2022. december 12-én az uniós tagállamok elvi megállapodásra jutottak arról, hogy EU-szinten végrehajtják a Pillar II-re vonatkozó irányelvet.

Mi várható az egyéb országokban?

Azt már most látni lehet, hogy a globális minimumadó korábbi élharcosa, az Egyesült Államok bizonyosan nem vezeti be ezt 2023-tól és Kína is egyértelműen távolmarad, valamint az Egyesült Királyság és Japán 2023-as csatlakozása is valószínűtlen. Amennyiben az EU már a 2023-as évre bevezette volna a globális minimumadót, az jelentős versenyképesség-csökkenést jelenthetett volna az amúgy is szenvedő európai gazdaság számára.

A cikksorozat záró részében a Magyarországon várható hatásokról és a szabályozás problémás területeiről szeretnénk tájékoztatást adni.

Mi várható Magyarországon?

Mivel Magyarországon a társasági adó nominális kulcsa 9%, – amely a nemzetközileg elvárt minimum alatt marad – és számos hazai leányvállalat tartozik olyan globális cégcsoporthoz, amelynek árbevétele eléri a küszöbértéket, így bizonyos magyar vállalatok mindenképpen érintettek lesznek. Ugyanakkor a KKV szektorba tartozó többség számára a globális minimumadó bevezetése semmilyen változást nem fog jelenteni, számukra megmaradhat a 9%-os társasági adó.

A fentiek lényegében azt jelentik, hogy a Magyarországon lévő nagyobb multinacionális vállalatcsoportoknak tízmilliárdokat kell majd fizetniük a globális minimumadó bevezetése miatt.

A Niveus Consulting Group rövid (nem minden részletre kiterjedő) kutatása a Magyarországon lévő legnagyobb német cégek (Audi, BMW, Mercedes, Siemens, Bosch, Knorr-Bremse, stb.) effektív társasági adókulcsát vizsgálta. Ez alapján az látszik, hogy az átlagos effektív társasági adókulcs alig érte el a 3%-ot (a természetesen jogszerűen járó különféle adókedvezmények miatt), így a 15%-ra történő kiegészítés akár egy nagyon jelentős összeget is kitehet.

Az EU-s irányelv elfogadásával Magyarországnak is meg kell alkotni 2023-ban majd azokat a belső jogszabályokat, amelyek az adóbevételek megóvása érdekében szükségesek (Domestic minimum top-up tax (QMDTT) mechanizmus).

Ezt részben már előrevetíti a 2022. július 19-én elfogadott 2023-as költségvetés, amely alapján a társasági adóbevételek kapcsán közel 200 milliárd forintos növekedéssel kalkulált a kormány. Ezt minden bizonnyal részben a globális minimumadó, vagy az annak beszedését lehetővé tévő jogszabályok 2023-ban történő hatályba lépése is magyarázhatja.

Számítási bizonytalanságok

A globális minimumadó bevezetés kapcsán számos kérdés merül fel: mi a helyzet, ha nem ugyanazon az alapon, számítási módszerrel határozzák meg az egyes országokban az adóalapot? Illetve többek között a számviteli elszámolási sztenderdekben is számos olyan különbség lehet, amely lényegesen befolyásolja a fizetendő adó nagyságát.

További kérdéseket vet még fel a különféle egyéb adók „besorolása”, ugyanis azok sok esetben társaságokat sújtó többlettehernek tekinthetőek, amelyeket adott esetben akár össze is lehetne számítani a társasági adóval az összteher meghatározása szempontjából. Az iparűzési adó kapcsán mindenesetre megnyugtató válaszokat kapott Magyarország az EU-tól.

A fentiek miatt különösen javasolt körültekintően eljárni az érintett társaságoknak és akár már most elkezdeni elvégezni a próbaszámításokat az esetleges későbbi hatások kapcsán.

Összegzés

Az OECD javaslatára végül 137 ország állapodott meg arról, hogy 2022 végéig saját adószabályaikba ültetik a globális minimumadót, ami 15 százalékos minimális adóterhelés elérését jelenti a nagy multinacionális vállalatokra nézve.

Az új koncepció a legalább 750 millió eurós összesített éves árbevétellel rendelkező nagy multinacionális és belföldi vállalatok nyereségét kívánja legalább 15 százalékos kulccsal megadóztatni. A globális minimumadó bevezetése az elképzelések szerint csökkenteni fogja az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás kockázatát, és biztosítani fogja, hogy a legnagyobb multinacionális vállalatok megfizessék a társasági adó elfogadott globális minimális kulcsát.

Az uniós tagállamok 2022. december 12-én végül elvi megállapodásra jutottak arról, hogy EU-szinten végrehajtják a GloBE-szabályokra vonatkozó (a globális minimumadóról szóló) uniós irányelvet.

Az EU tanácsi tájékoztatás szerint az uniós tagállamok állandó képviselői azt ajánlják a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, hogy írásbeli eljárás útján fogadják el az irányelvet, amelyet a tagállamoknak 2023 végéig kell átültetniük nemzeti jogrendjükbe.

A cikk szerzője Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere. A Niveus Consulting Group az Adó Online szakmai partnere.

---