Születésnapra – 200 éve született Petőfi Sándor – 1. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kétszáz éve született Petőfi Sándor, a legismertebb magyar költő. Két részes visszaemlékezésünkben keresztmetszetet adunk életútjáról, műveiből, különös tekintettel gazdasági, pénzügyi nézeteire. Továbbá, külön is szólunk Petőfi szerelmeiről, hiszen költészetének jelentős részét teszi ki szerelmi lírája. Az első részben életútjának néhány elemét mutatjuk be.

 Emberségemre! nincs szánandóbb pára, / Mint kit fukarság nyavalyája bánt;

Halmozva kincset kincse halmazára, / Küzd, fárad, izzad, s él koldús gyanánt.

Nekem nem kell a pénz csak hogy legyen; / Megszerzem én, hogy eligyam s egyem.

(Petőfi Sándor: Gazdálkodási nézeteim)

A Petőfi összes költeményeit tartalmazó könyvben első zsengéit 15-16 évesen jegyezte. Alkotói korszaka a következő tíz évet öleli át, hogy aztán valahol Segesvár mellett véget is érjen. E tíz év alatt rengeteg verset, sok prózai művet írt, de levelezése, szerződései egy része is fennmaradt, így sok érdekes megállapítást tehetünk a pénzügyekkel kapcsolatban is.

Verseinek műfaja is sokféle! Írt epigrammákat, és hosszabb lélegzetű epikus műveket (János Vitéz, A helység kalapácsa, Bolond Istók, Az apostol), verselt rímesen és hangsúlyosan, de a szabad verselés sem állt tőle távol.

Verseinek leggyakoribb témái a szerelem, a hazaszeretet, a család, a magyar tájak, a forradalom és szabadságharc voltak. Különleges helyet foglalnak el műveiben a nemesség és a papság ellenes versei (Pató Pál úr, A magyar nemes, A nép nevében, Dicsőséges nagyurak stb.), sőt egyes verseiben a király ellen is kirohan (Akasszátok fel a királyokat), ’Az apostol’ című művének főhőse még istent is megátkozza.

Négy évvel ezelőtt, 2018-ban részletesen foglalkoztunk Petőfi életével, szerelmeivel, költészetével, most a korábbi írásokból ’szemezgetünk’. A teljes lista megtalálható e cikk végén. Írásokban nem idézzük a verseket és egyéb dokumentumokat, ezek – bőségesen – megtalálhatóak a korábbi írásokban.

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor (Orlai Petrich Soma festménye, 1840-es évek, részlet)

Születése, származása

Petőfinek születési időpontja és helye, valamint halálának időpontja és helye is kérdéses. A leginkább elfogadott nézetek szerint Kiskőrösön született 1823. január 1-jén, de valószínűbb az 1822. december 31-i dátum (erre maga is utal az Apostol című művében), és a január 1-je a keresztelés dátuma.

Petőfinek mind apai, mind anyai ágon szlovákok voltak a felmenői, anyjának még az anyanyelve is szlovák volt. Apja viszont magyarnak vallotta magát, és magyarságáért kész volt akár ölre is menni. Petőfi is egész életében magyarnak vallotta magát, és erre büszke is volt.

Petőfi Sándor

A költő szülei (Orlai Petrich Soma festménye)

Kerestek és találtak Petőfinek érdemekért kapott nemességet is a XVII. században, de arra vonatkozóan, hogy az 1667-ben I. Lipóttól nemességet kapott Petrovics Márton leszármazottja lett volna Petőfi, nincsenek meggyőző bizonyítékok.

Petőfi apja a Kiskunságban ún. „redemptus” földbirtokot szerzett, és ennek alapján ő és leszármazottai a kiskun rendiség nemesi jellegű kiváltságait élvezték. Később a birtok elvesztésével (1838-1841) megszűntek redemptus kiskun birtokosok lenni, és így – a kiskunsági redemptióra vonatkozó határozatok szerint – elvesztették az ezzel együtt járó kiváltságokat is.

Szüleinek vagyoni helyzete Petőfi gyermekkorában

Petőfiről az az általános nézet terjedt el, hogy nagyon szegények voltak a szülei, ő maga is sokat nélkülözött. Ezt a sztereotípiát verseivel is alátámasztotta.

A valóság nem teljesen ez volt! Gyermekkorában viszonylagos jólétben éltek szülei, apja kisebb vagyont szerzett, ez tette lehetővé, hogy Kiskőrösről Kiskunfélegyházára költözzenek. Ez a fajta viszonylagos jólét lehetővé tette, hogy a gyermek és ifjú Sándort taníttassák. Erről Petőfi is megemlékezik ’A jó tanító’ című versében: Ha leckémből fél betűt sem / Tudtam felmondáskor, / Azzal vigasztalt, hogy sebaj, / Megtanulom máskor.

A tanulásban lemaradóknak abban a korban a nádpálcával kellett ismerkedniük, kivéve, ha a gyermek apja meg tudta fizetni a tanítót, hogy más eszközöket alkalmazzon. Petőfi apja erre képes volt. Ez a vagyoni helyzet tette lehetővé, hogy a fiatal Petőfi egyre jobb iskolákba kerüljön.

Apja egy balul sikerült kezességi ügy miatt 1838 és 1841 között elvesztette vagyonát (és nemességét is), emiatt az iskoláztatási támogatás megcsappant. Petőfi ezekben az években valóban igen szerény körülmények között élt, megpróbálkozott a színészettel (háromszor is), a katonáskodással, a műfordítással. Ezekből szerzett valamennyi jövedelmet, ami biztosította, hogy szerény körülmények között megéljen, de sokszor keveredett adósságba, ruháit, csizmáját, könyveit is zálogba tette vagy eladta ezekben az években.

Ha pénzhez jutott, igyekezett adósságait törleszteni, ami azon felül maradt, azt igyekezett ételre, italra, sőt gyakran mulatozásra is elkölteni. Ez a fajta carpe diem (élj a mának, használd ki a napot) szemlélet egészen Szendrey Júliával való megismerkedéséig meghatározta Petőfi életét, akkor is csak kényszerűségből váltott, mert Szendrey Ignác (1800-1895) gazdatiszt nem volt hajlandó egy vagyontalan senkihez hozzáadni a lányát, a költői hírnévből pedig nem lehet feleséget eltartani, gyermekeket nevelni. Az ’élj a mának’ szemlélet talán legerőteljesebben a ’Gazdálkodási nézeteim’ című versében került kifejezésre, ebből választottuk e cikk mottóját is.

Petőfi Sándor

Gyermekkorának színtere Kiskunfélegyházán

Petőfi tanulmányai

Petőfi már öt évesen elkezdett tanulni, eleinte kiváló eredményeket ért el, később ez már nem így volt, mivel az őt nem érdeklő tárgyakkal nem foglalkozott, az érdeklődési körébe tartozó területeken viszont szorgalmas volt, rengeteget olvasott. Sok iskolába járt. Ennek részben az volt az oka, hogy szülei sokat költözködtek, illetve apja megpróbálta a lehető legjobb iskolákba járatni gyermekeit. Erre kezdetekben igen jó lehetősége volt, már Félegyházán vagyonos embernek számított, továbbköltözve Szabadszállásra igen jómódú emberré vált. Petőfi tanulmányainak helyszínei Félegyháza, Kecskemét, Szabadszállás, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód, Selmecbánya, Pápa voltak; egyes iskoláiba csak néhány hetet járt, de a leghosszabb idő is mindössze három év volt.

A színészélet szabadsága először 1838-ban érintette meg, aszódi tanára sürgősen értesítette az ifjú Sándor apját, aki gyorsan Aszódra ment, és veréssel próbálta meg kiverni belőle a színészet utáni vágyat. Tudjuk, sikertelenül, mert Petőfi több alkalommal is próbálkozott a színészmesterséggel. Szerepeiben nem volt sikere, orrhangját nem szerette a közönség, szövegtévesztései miatt ki is nevették, gyakran csak a súgólyukban kapott feladatokat, vagy még ott sem!

Petőfi Aszód után a Selmecbányai Líceumba ment tanulni, de már az első félév végén megbukott magyar történelemből. Apja levelet írt neki, hogy mint érdemtelen fiúról, leveszi róla a kezét. A líceumból Petőfi 1839 februárjában távozott.

Az önálló élet első évei

Selmecről távozva sok mindennel próbálkozott. Két hónapig még statiszta is volt a Nemzeti Színházban. Végül egyfajta dacból 1839. szeptember 6-án Sopronban besoroztatta magát katonának. Katonáskodása egészségi problémákkal volt terhelt, végül alkalmatlanként 1841. februárjában felmentették a szolgálat alól. Obsitot kapott ugyan, de ez csak rövid időre volt elegendő. A színészettel először 1841. nyarán próbálkozott, de ez rövid ideig tartó kísérlet volt, mert a társulat feloszlott.

Ősszel ismét tanulásra adta a fejét, Pápán iratkozott be iskolába, rövid ideig némi keresete is volt, különböző díjakat, jutalmakat is kapott. Jó társaságba „keveredett”: többek között Jókai Mór, Orlai Petrich Soma voltak tanulótársai. A tanév végén megjelent első verse (A borozó) az Athenaeumban, ekkor még Petrovics Sándor aláírással. A lapban megjelent következő verse 1842 novemberében (Hazámban) alá már a Petőfi Sándor nevet íratta.

Az 1842. évi őszi iskolakezdésnél világossá vált, hogy tanulóként megélhetését nem tudja finanszírozni, elszegényedett szüleitől nem akart támogatást elfogadni. November 5-én Székesfehérvárott felcsapott színésznek, havi 28 váltóforint bérért, ennek azonban gyakran csak a felét fizették ki. Nem sokkal később a társulat kettészakadt, Petőfi a társulat egyik felével Kecskemétre ment. Itt közösen béreltek egy ágyat Némethy nevű színésszel havi 10-10 váltóforintért, ennek fejében étkezést is kaptak. A társaság tönkrement, a kosztot és kvártélyt sem tudta kifizetni.

Kecskemétről Pozsonyba ment, remélve, hogy az alakuló országgyűlés több jövedelemszerzési lehetőséget biztosít számára. Csalódnia kellett! Valamicskét keresett az országgyűlési Tudósítások másolásával, ívenként 25 garast kapott. Baráti segítséggel (Lisznyai Kálmán, Vachott Sándor és Vachott Imre stb.) tengődött egy ideig. Közben több verse is megjelent az Athenaeumban és más lapokban.

Vachott Sándor Pestre utazott a jegyeséhez, és gyűjtést szervezett az athenaeisták között Petőfi javára. A gyűjtés eredményes volt, 30 pengőforint gyűlt össze a költő javára. A fő adakozók Vörösmarty és felesége, Bajza és felesége, Vachott Sándor és családtagjai voltak (Petőfi feljegyzései szerint). Ez lehetővé tette, hogy Pestre utazzon, és abban is segítettek neki, hogy jobb állást találjon magának.

A fordítói pályafutás, színészet, nyomor

Tanulmányai alatt Petőfi több nyelvet is megtanult. A magyaron kívül jól beszélt németül és latinul, minden bizonnyal szlovákul is értett (anyjának ez volt az anyanyelve), később megtanult franciául, sőt elkezdett olaszul is tanulni.

Nyelvismerete lehetővé tette, hogy fordítói munkát vállaljon. Első regényfordítását három hét alatt elvégezte, ezért 100 váltóforintot kapott, a következőért már 400-at. Ezek jelentős összegek voltak, lehetővé tették a jobb lakóhelyet, a vendéglői étkezést a színházba járást, a jobb ruhákat. Petőfi tehát felélte e jövedelmeket!

A színészet továbbra is csábította Petőfit, így 1843 októberében újabb próbát tett. November 24-én a társasága felbomlott, Petőfi nyári ruháiban betegen és pénztelenül jutott el Debrecenbe.

Itt egy jólelkű asszonynál lakott, aki a színházban jegyszedő volt, Petőfit be is engedte a színházba időnként. Jövedelem hiányában Petőfi ismét eladósodott, nem tudta fizetni szállásadónőjének a kosztot és a kvártélyt.

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor Debrecenben, 1844 (Orlai Petrich Soma festménye)

Petőfi 1844 februárjában gyalog indult el költeményei másolatával Pestre. Útközben több helyen is megvendégelték a már ekkor ismert költőt, szívesen fogadták például Egerben is, ahol még kocsit is fogadtak neki a Pestre való további utazásához.

Megérkezés Pestre

Pestre érkezve Petőfi felkereste Vörösmartyt, segítséget kérve tőle versei kiadásához. Vörösmartynak tetszettek a versek, a Nemzeti Körhöz fordult a kiadás ügyében. A Kör tagjai március 27-én elhatározták a kiadást, Petőfi 75 pengő forint előleget kapott a kiadásra, sőt egy Tóth Gáspár nevű szabómester magára vállalta a kiadás költségeit, és Petőfinek további 60 pengőforint előleget adott.

Ezt követően Petőfi komoly jövedelmeket szerzett, anyagilag stabilizálódott.

Verseskötetének kiadása mellett meg kell még említeni, hogy Bajza és Vörösmarty beajánlotta Petőfit Vachott Imrének, aki július elejétől Pesti Divatlap címen készült kiadni lapot. Mivel addig még volt néhány hónap, Petőfi hazalátogatott szüleihez Dunavecsére. Elszegényedett szülei egyetlen szobácskában éltek, így fiuk egy tehetős középbirtokostól, Nagy Páltól bérelt egy szobát. A Dunavecsén töltött két hónap alatti élményeit ismét versekbe öntötte. Ezek közül az ’Egy estém otthon’ című versben szüleiről ír. A versben megjelenik apjával való kibékülése és rajongása anyja iránt.

Pestre való visszatérése után elfoglalta segédszerkesztői állását a Pesti Divatlapnál. Munkájáért havi 15 váltóforint fizetést, valamint lakhatást és étkezést is kapott, ezen túl elkötelezte magát, hogy a Pesti Divatlap minden számába 2 forint külön díjazásért ír egy verset.

A segédszerkesztői állás nem volt megterhelő, napi rendszeres elfoglaltságot jelentett, mellette bőven maradt ideje versírásra, barátkozásra az irodalmi élet személyiségeivel, egyéb tevékenységre. Olyan jól érezte magát, hogy a következő egy évben alig mozdult ki Pestről. Versei a Pesti Divatlap mellett más irodalmi lapokban is megjelentek.

Petőfi Sándor

Az Athenaeum címlapja 1842-ből Petőfi első nyomtatásban megjelent versével

A Debrecenben írt verseket tartalmazó kötete (109 verssel) az őszi vásár idején jelent meg, ’A helység kalapácsa’ című paródikus elbeszélő költeménye október 27-én.

Novemberben hat nap hat éjszaka alatt írta meg a ’János vitéz’ című meséjét, amelyet 1845 elején adta ki Vachott Imre.

Nem sokkal később, 1845 április 1-jétől Vachott Imrének felmondott, Vachott meg akarta szerezni Petőfit lapja kizárólagos munkatársául, és versenként 5 pengőforintot ígért a költőnek. Petőfi ezt elfogadta, és több hónapra való költeményt adott át a kiadónak, az ezek után kapott honorárium lett felvidéki utazásának útiköltsége.

Felvidéki diadalút, versözön 1845-ben

Petőfi három hónapot töltött a Felvidéken (Eperjes, Lőcse, Késmárk, Igló, Rozsnyó, Losonc stb.). Több helyen is fáklyászenével, díszlakomákkal köszöntötték, itt ízlelte meg igazán a siker, az elismertség ízét. Rimaszombaton a nemesség tisztújítást tartott, megválasztották és feleskették táblabírának.

Az utazási élményeit ’Úti jegyzetek’ címmel jelentette meg az Életképek című lapban, 1845 júliusában.

Az 1844-45-ös évek igen termékenyek voltak költeményekben is. Az említetteken túl a két év termését önálló kötetben, egy újabb románcának (Mednyánszky Berta) vallomásait a ’Szerelem gyöngyei’ címmel adta ki, de még ugyanebben az évben (november 16-án) megjelent költeményeinek második kötete is ’Versek’ címmel.

Összes költemények

Az 1846-os évben tovább folytatódott Petőfi sikerszériája. ’Felhők’ címmel 1846 áprilisában jelent meg 66 versét tartalmazó kötete, regényt írt ’A hóhér kötele’ címmel, illetve megírta a ’Tigris és hiéna’ című drámáját. Verseinek megjelent német fordítása is, ezekhez német önéletrajzot is írt.

Júniusban Petőfi eladta 500 pengő forintért (ez igen jelentős összeg volt!) összes verseinek kiadói jogát Emich Gusztávnak. Az ellenérték kifizetésére két részletben, 1846. augusztus 28-án és 1847. március 18-án került sor.

Szendrey Júlia

Az 1846-os év őszén Nagykárolyban ismerkedett meg Petőfi Szendrey Júliával. Az ismeretség gyorsan szerelemmé fejlődött, és Júlia – eleinte vonakodva ugyan – de viszonozta a költő érzelmeit. Petőfi több alkalommal megkérte Júlia kezét apjától, Szendrey Ignác erdődi tiszttartótól, de rendre elutasítást kapott, nem akarta a lányát hozzáadni egy nincstelen, bizonytalan jövedelemmel rendelkező férfihoz, számára a költő ismertsége kevés volt ahhoz, hogy feleséget eltartson, gyermekeket neveljen. Petőfi újabb és újabb kísérletei, illetve Júlia vonzalma végül annyit elértek, hogy egy év távolmaradást kért Szendrey Ignác, hogy majd azt követően legyen meg a végleges döntés.

Ugyanebben az időben ismerkedett meg Petőfi Teleki Sándor gróffal, és gyorsan barátok is lettek. Ő volt Petőfi egyetlen arisztokrata barátja.

A távolmaradást sem Petőfi, sem Júlia nem tartotta be, a szigorú apa inkább félrenézett, minthogy Petőfivel újabb konfliktus alakuljon ki.

Az esküvőt az ismerkedés egyéves évfordulójára, 1847. szeptember 8-ára tűzték ki. Petőfi hozzájárult (reverzálist adott) születendő gyermekeik katolikusként való neveléséhez, megkapták az egyházi engedélyt (diszpenzáció) is, így megtarthatták az esküvőt. Szendrey Ignác a házasságkötésnél nem volt jelen, és hozományt sem adott lányával.

A mézesheteket Teleki Sándor koltói kastélyában töltötte az ifjú pár. A boldogság a legszebb szerelmes versek megírására ihlette a költőt.

Petőfi Sándor

Szendrey Júlia

Október 4-én költöztek be Pesten a Dohány utcai Schiller-ház I. emeleti lakásba (az a mai Rákóczi út, Síp utca, Dohány utca kereszteződésében volt). Két szobában Petőfiék laktak, a harmadikat kiadták Jókainak.

A megélhetési költségek fedezésével nem volt gondja Petőfinek, mert 1847. június 26-án újabb szerződést kötött Emich Gusztávval, amit 1848. január 1-jén kiegészítettek. A szerződés szerinti 3500 forint mai értéken közel 22 millió forintnak felel meg, ami Petőfi és felesége megélhetését 1849 októberéig biztosította (volna!). A kifizetéseket a szabadságharc eseményei megnehezítették, de Emich Gusztáv tartotta magát a szerződéshez, 1850 júniusában és júliusában fizetett ki Szendrey Júliának összesen 330 pengőforintot (kétmillió mai forint).

A Schiller-házban Jókai kiköltözése után az üresen maradt szobába Petőfi szülei költöztek be (1848 tavaszán). Jókai albérleti díjának kiesése után az 550 forintos éves bérleti díj megfizetése már meghaladta Petőfi lehetőségeit, ezért 1848 augusztusában a Lövész utca 391. szám alá költöztek. Ez volt Petőfi utolsó lakhelye.

A szabadságharc küzdelmei, a segesvári csata hozott olyan fordulatot, ami miatt Szendrey Júliának, és közben megszületett gyermeküknek, Petőfi Zoltánnak az anyagi biztonságát nem kis mértékben befolyásolták.

Petőfi halála

Petőfi halálával, eltűnésével, száműzetésével kapcsolatban számos mítosz élt, illetve él ma is. A ’népi hőst’ már a szabadságharc leverését követően sokan látni vélték, visszavárták.

A legendák eldöntése nem lehet feladatunk, de az nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy Petőfi a Segesvári csatát követően valahol Fehéregyháza környékén esett el 1849. július 31-én.

Petőfi Sándor

Petőfi halála (Madarász Viktor festménye, 1875)

Petőfi Sándor életének legfontosabb helyszínei

Petőfi iskolái: Kecskemét, Szabadszállás, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód, Selmec, Pápa

Ifjúkori katonáskodásának állomáshelyei: Sopron, Graz, Zágráb, Károlyváros

A vándorszínész pihenői: Balatonfüred, Ozora, Simontornya, Szekszárd, Mohács, Mezőberény, Székesfehérvár, Kecskemét, Nagykőrös, Pozsony, Debrecen, Diószeg, Székelyhíd

Az 1845-ös utazás: Kassa, Eperjes, Lőcse, Késmárk, Igló, Rozsnyó, Losonc, Salgó, Balassagyarmat

Az 1847-es utazás: Debrecen, Nagykároly, Erdőd, Nagybánya, Szatmár, Nagyvárad, Nagyszalonta, Szolnok, Abony, Rimaszombat, Putnok, Miskolc, Szerencs, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Széphalom, Ungvár, Munkács, Beregszász, Koltó, Kolozsvár

A honvédtiszt nevezetesebb állomásai: Pest, Debrecen, Marosvásárhely, Medgyes, Vízakna, Szászsebes, Szászváros, Kolozsvár, Nagyszalonta, Nagyszeben, Vajdahunyad, Karánsebes, Lugos, Freidorf, Mezőberény, Szolnok, Székelykeresztúr, Fehéregyháza

A 2018-ban megjelent cikkek és elérhetőségük

Petőfi Sándor és a pénzügyek (1. rész)

Petőfi Sándor és a pénzügyek – Katonaság, színészet, nyomorúság (2. rész)

Petőfi Sándor és a pénzügyek – A siker útján (3. rész)

Petőfi Sándor és a pénzügyek – lírájában (4. rész)

Petőfi szerelmei

Irodalom:

Csergheő Géza: Petőfi Sándor származása és czímere.

Dienes András: Petőfi nemesi származásának kérdése

Fekete Sándor: A származási vita

Fekete Sándor: Így élt a szabadságharc költője

Fekete Sándor: Petőfi Sándor életrajza I. [1973]

Kiderült Petőfi Sándor származása – eddig rosszul tudták a tudósok!

Petőfi Sándor összes költeményei

Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.