Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2010. januártól változtak a gépjárművek adásvételének szabályai. A nem megfelelően megkötött adásvételi szerződések alapján július 1-jétől kezdődően nem is írják át az új tulajdonos nevére a gépkocsit az okmányirodák.
A jogszabályok eddig nem tették kötelezővé a szerződés érvényességi feltételeként az írásba foglalást, de az átíratás érdekében eddig is jellemző volt az írásbeli szerződéskötés. A 2009. évi CIX. törvény 48. § (2) pontja módosította a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. §-át, mely szerint a jármű eladójának és a jármű új tulajdonosának, illetve az üzemben tartó személyének változásbejelentését teljes bizonyító erejű magánokirattal kell teljesíteni, amelynek kötelező tartalmi elemeit kormányrendelet állapítja meg. A 304/2009. (XII. 22.) kormányrendelet határozza meg, hogy a gépjármű-adásvételek után milyen dokumentumot kell beterjeszteni a hatóságoknak. Kötelező az írásos szerződés, melyet teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, azaz vagy két tanúnak kell aláírnia, vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie. A hatóságot az nem érdekli, hogy az autó mennyiért kelt el, vagy a vevő valóban megtekintette és kipróbálta-e. Az okmányirodák arra kíváncsiak, hogy a gépjármű visszterhesen vagy ingyenesen cserélt gazdát, valamint a jármű és a hozzá tartozó okmányok, továbbá a felek adataira és a jogügylet hatálybalépésének napjára.
A jogszabály tételesen felsorolja, hogy mit kell tartalmaznia szerződésnek, és azt is előírja, hogy nemcsak a tulajdonosváltozáskor, hanem az üzemben tartó személyének megváltozásakor is kötelező szerződést kötni.
A rendelet 5. §-a csak 2010. július 1-jén lépett hatályba, ettől az időponttól kezdődően az okmányirodák nem jegyzik be a tulajdonos vagy üzemben tartó változását, ha a benyújtott okiratok nem tartalmazzák a jogszabályban meghatározott tartalmi elemeket. A rendelet értelmében, ha a magánokirat nem felel meg a jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeknek, azt a közlekedési igazgatási eljárásban való felhasználás céljából joghatás kiváltására alkalmatlannak kell tekinteni. A változás bejelentésére irányuló közlekedési igazgatási eljárásban az eljáró hatóság a nyilvántartásba történő bejegyzést elutasítja, egyben felszólítja az ügyfelet a rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtására, valamint felhívja az ügyfél figyelmét a késedelmes bejelentés jogkövetkezményeire, ami duplázódó illeték is lehet. Emellett külön kellemetlenség, ha új szerződést kell kötni, s a feleknek emiatt újra találkozniuk kell.
Az új előírások alapján ráadásul az eddigi 15 helyett az eladónak már csak 5 munkanap áll rendelkezésére a tulajdonosváltozás bejelentésére. Ha nem tisztázott, hogy éppen ki a kocsi tulajdonosa, akkor az autót kivonják a forgalomból. Azok az autóvásárlók, akik a törvényben előirt autóvásárlás bejelentését elmulasztják, akár szabálysértési eljárásra is számíthatnak.
A könnyebb ügyintézés érdekében az okmányirodák honlapjaikon elérhetővé és letölthetővé tették az új előírásoknak megfelelő szerződésnyomtatványokat, de az okmányirodáknál személyesen is beszerezhetők a nyomtatványok. A nyomtatványboltokban azokat a szerződéseket érdemes keresni, amelyek 2010. május 1. után készültek. A kormányzati portálról (www.magyarorszag.hu) is letölthetők a szerződésminták, és részletesen tájékozódhatunk az ügyintézésről is.
A cikk teljes terjedelemben az Adó szaklap 2010/9-10. számában olvasható.
Forrás: Adó szaklap 2010/9-10. szám
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
