GKI: érdemi foglalkoztatásbővítést nem hoz az akcióterv

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány munkahelyvédelmi akcióterve úgy rontja számottevően a költségvetés pozícióját, hogy érdemben nem járul hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében.

A beterjesztett törvényjavaslatok – ahogy már megszokhattuk – nem tartalmaztak költség-haszon becslést, így a kormány bejelentésére kell hagyatkoznunk, miszerint ez mindenkinek jó lesz, tömegesen fogják az új adózási típusokat választani a vállalkozások, s összességében jelentősen bővül a foglalkoztatás, sőt, már a jövő évi GDP növekedés is gyorsulni fog. A GKI Gazdaságkutató Zrt. a meglévő és elérhető adatok alapján megbecsülte a várható, vállalkozások számára elérhető előnyöket, illetve a várható költségvetési kiadásokat.

Kisadózók tételes adója

Elvben igen nagy hatás várható a kisadózók tételes adójától. A beépített korlátozások (pl. hogy számláik nem írhatók le költségként, 6 millió Ft árbevételig alkalmazható) erősen szűkítik az érdekeltek lehetséges körét.
2009-es adatok szerint az egyéni vállalkozók száma 266 ezer fő volt, az átlagos árbevétel már 3 évvel ezelőtt is meghaladta a 7 millió Ft-ot. Ezen belül a főállásúaké (131 ezer fő) 9, a mellékállásúaké (81 ezer fő) 3, a nyugdíjas vállalkozóké (54 ezer fő) 6 millió Ft volt. Az egyéni vállalkozók közül 78 ezer veszteséges tevékenységet folytatott, 25-25 ezer vállalkozó pedig nullás bevallást tett vagy átalányadózó volt már akkor is.
Leginkább a mellékállású vállalkozóknak érheti meg a belépés az új rendszerbe, mivel átlagos árbevételük nem érte el a 3 millió Ft-ot, s a fizetendő évi 300 ezer Ft adó kedvező lehet. A tényleges éves megtakarítás azonban vállalkozónként jellemzően 100 ezer Ft alatt marad, inkább az egyszerűbb adminisztráció lehet vonzó számukra. Nagy valószínűséggel a tényleges megtakarítás ebben a körben 15-20 milliárd Ft lehet.

Kisvállalati adó

A kisvállalati adó az Akcióterv leghomályosabb pontja. A benyújtott javaslat alapján a tb-járulékot is kiváltja más adók és járulékok mellett. Másrészt a pénzügyi vagyon változásához kötődik az adó, ami elvben azt jelentené, hogy minél veszteségesebb egy cég, annál kevesebb járulékot kell fizetnie (miután a veszteség és a személyi jellegű kifizetések összege után kell 16%-os adót fizetni). Ha ésszerűen azt tételezzük fel, hogy a KIVA a tb-járulékot váltja ki és veszteség esetén nullát kell a személyi költségekhez hozzáadni, úgy a vállalkozók 30-35 milliárd Ft-ot nyerhetnek ezzel (a nyereséges cégek 5, a veszteségesek 28 milliárd Ft-ot). A veszteséges cégek vesztesége 2012-ben várhatóan 500 milliárd Ft felett lesz, így nem várható, hogy létszámbővítést hajtsanak végre.

Az Akcióterv ezen intézkedései így 260-270 milliárd Ft könnyítést jelentenek. Mivel a kedvezmények nem vonhatók össze (s nem világos, hogy pl. a KIVA-t és a tb-járulék kedvezményeket együttesen is igénybe lehet-e venni), ezért a tényleges hatás ennél valószínűleg kisebb lesz.

Pénzforgalmi áfa

Az ÁFA befizetések új szabályozása javíthatja a kisebb cégek likviditását, de tekintettel arra, hogy a ki nem fizetett alvállalkozó számla ÁFA tartalmát sem lehet majd elszámolni, ezért érdemben csak mérsékelt hatást fog gyakorolni.

A GKI becslése szerint ez a kamatkiadásokon keresztül 10-15 milliárd Ft megtakarítását fogja jelenteni a cégek egy szűk csoportja számára. A tőkehelyzetre és a házipénztárra vonatkozó javaslatok nem teremtenek újabb munkahelyeket és jelentősebb megtakarításokkal sem járnak. Másrészt rontja a cégek átláthatóságát az, hogy a devizaárfolyam veszteségeket nem számolják el, így jobbnak látszik ezen cégek tőkehelyzete, mint amilyen az a valóságban.

Járulékkedvezmények

Az Akcióterv tb-járulék (szociális hozzájárulási adó) kedvezményt kínáló részeiről megállapítható, hogy közel 1 millió 200 ezer munkavállalóra vonatkoznak és 200-210 milliárd Ft-tal mérsékelhetik a munkáltatók terheit. Minél több kedvezményezett munkavállalót foglalkoztatnak a cégek, annál nagyobb a nyereség. Ugyanakkor a jellemző magyar vállalati méret mellett a cégenkénti megtakarítás csekély, így érdemben ettől nem várható foglalkoztatás bővülés.

Foglalkoztatottak	2011 (ezer fő)	TB megtakarítás a cégeknél (milliárd Ft)
25 év alattiak	218	38
55 év felettiek	528	92
25-55 közötti képzetlen	355	57
GYES, GYED vissza	60	19
Összesen	1160	206

A tartós munkanélküliekre vonatkozó kedvezmény látványos ugyan, de az eddigi példák (Start kártya, átképzési programok) azt jelzik, hogy nem a bérköltség nagysága az elhelyezkedésük gátja. Másrészt már eddig is léteztek az alkalmi munkára vonatkozó, igen kedvező adózási módszerek (napi 500 Ft-tal kiváltható volt a bérek közterhe).

Az akcióterv költségvetési hatása

A teljes Akcióterv költségvetési hatása így a tervezett 300 milliárd Ft körül lehet, vagyis ennyit takaríthatnak meg a cégek. Tekintettel arra, hogy a cégeknek évente 63-65 ezer milliárd Ft költségük van, amiből az Akcióterv szerint 0,5% (300 milliárd Ft) takarítható meg, belátható, hogy különösebb hatást nem fog gyakorolni a javaslat. Különösen azért nem, mert a vállalkozások jövőre telefonadót, tranzakciós (sárgacsekk) adót stb. fizetnek, miközben az idei adójóváírás kivezetés és minimálbéremelés miatti kompenzáció is csökken. Ezek együttesen 150-200 milliárd Ft költségnövekedést okoznak számukra.
Közben pedig a fogyasztói keresletet mérséklik a mind több termékre kivetett „chips” adó, a különböző – esetenként az átlagos áremelkedést meghaladó – díjemelések (vízdíj, szennyvízdíj, hulladékkezelési díj, esetenként ingatlanadó), illetve a jövedéki termékek (alkohol, dohányáruk) ugrásszerű áremelkedése.

Összességében tehát az Akcióterv úgy rontja számottevően a költségvetés pozícióját, hogy érdemben nem járul hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez. Azért nem, mert ahhoz kiszámíthatóságra, jogbiztonságra, beruházásokra és főleg hitelességre lenne szükség – állapítja meg az elemzés, amely itt olvasható

---