Gyurcsány megmagyarázza


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adó és járulékcentralizáció a GDP arányában a tavalyi 37,4 százalékról átmenetileg 38 százalék fölé kerül, majd 2010-re 37 százalékra csökken – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerdán a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásában, amiről az MTI számolt be.

A GDP-arányos államháztartási hiányt akkor lehet a tavalyi 9,2 százalékról 2009-re 3,2 százalékra csökkenteni, ha az állami költekezését, azaz a GDP arányos kiadást a 2006. évi 53 százalékról 2009-re 45 százalékra, majd 2010-re 42,3 százalékra sikerül mérsékelni – jelentette ki Gyurcsány Ferenc.

Szlovákia centralizációs mutatója tíz százalékponttal kisebb – mondta, ám azzal igyekezett árnyalni a képet, hogy hozzátette: ott egy gyerekre 4000 forintnak megfelelő családtámogatást nyújtanak, míg Magyarországon egy gyerek után 12 800 forintot kapnak a családok.

Magyarországon az egyik legjelentősebb kiadási tétel a közszféra finanszírozása, ezért az több év alatt ott megtakarítandó 1000 milliárd forint négy százalékponttal kisebb kiadást jelent – jelezte a miniszterelnök. Ennek hatására a központi igazgatás létszáma 2007-ben 289 ezerről 273 ezerre, ezen belül a minisztériumok létszáma 25 százalékkal, az önkormányzatoké pedig 529 ezerről 525 ezerre csökken – tette hozzá.

Az másik legjelentősebb kiadási tétel az egészségügy, ahol a kiadások tavaly több, mint 500 milliárd forinttal haladták meg a bevételeket, csak a gyógyszerkassza kiegészítése 389 milliárd forintba került – mondta Gyurcsány Ferenc.
„”Miközben a 300 forintos vizitdíj óriási felháborodást váltott ki, addig kevesen tudják, hogy egy átlagos körzeti orvos havi jövedelme 180-200 ezer forinttal nő”” – magyarázta a miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc egy szívinfarktussal 8 napig kezelt beteg számláján mutatta be, hogy amíg a kezelés költsége 1 millió 218 ezer 472 forint volt, addig a beteg által fizetett napidíj összege 2400 forint, így a teljes számla 1 millió 220 ezer 872 forint.

A járulékfizetés szigorítása nyomán 2007 első öt hónapja után az Egészségbiztosítási Alap 22 milliárd forintos aktívummal zárt, szemben a tavalyi első öt hónap 81 milliárd forintos hiányával – közölte a miniszterelnök.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]