Távirányítóval manipulálták a tachográfot
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Több százmillió forintos járulékhiány és akár ugyanekkora adóhatósági bírság és késedelmi pótlék – ilyen tételek fenyegetik azokat a magyar, javarészt építőipari cégeket, amelyek az utóbbi években külföldön is tevékenykedtek.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a vállalkozások közötti évek óta húzódó vita az utóbbi hetekben lángolt fel azután, hogy egy érintett cég a Népszabadságban fizetett hirdetés keretében szólította fel a miniszterelnököt: segítse elő a vállalkozásokat csőddel fenyegető helyzet rendezését.
A vita akörül folyik, hogy külföldi munkavállalás esetén mit kell egy-egy dolgozó személyi alapbérének tekinteni, vagyis mekkora összeg után kell leróni idehaza a tb-járulékokat. Köztudott, egy-egy kiküldetéssel akár három- vagy négyszeresére is nőhet egy munkavállaló tényleges jövedelme. Ennek nagyobbik része azonban olyan tételekből – devizaellátmányból, napidíjból – tevődik össze, amelyek, legalábbis a vállalkozások meggyőződése szerint, nem képezik az itthoni alapbér és járulékalap részét.
Felesleges tagadni, néhány cég a külföldi kiküldetéssel párhuzamosan lecsökkenti a dolgozók magyarországi alapbérét, így igyekezvén minimalizálni a fizetendő járulékok mértékét. Ez éppúgy elfogadhatatlan, mint az, hogy az APEH sokszor nem a korábbi, tényleges jövedelmet tekinti járulékalapnak, hanem a kiküldetésben kapott összes juttatást – fogalmazott lapunk kérdésére Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke.
A vita jogi alapját egy tavaly módosított kormányrendelet képezi, holott a módosításra éppen az ilyen ügyek rendezésének reményében került sor. A pénzügyi tárca e témában fogant közleménye úgy is fogalmaz, a jogszabályból világosan kiderül, a külföldi kiküldötteknél mit kell járulékalapnak tekinteni. A PM szerint ez utóbbi annak figyelembevételével határozható meg, hogy mekkora volt az adott munkakörben foglalkoztatott havi átlagos alapbére a kiküldését megelőző egy év során.
Ilyen adat azonban sokszor nem áll a cégek rendelkezésére, hiszen gyakran nem a magyarországi állományból küldenek ki embereket, hanem „újoncokat” toboroznak a külföldi munkára. Ilyen esetekben a kiküldetés hónapjában kapott személyi alapbér a járulékalap – véli a PM, amely szerint a szabályozás világos támpontot ad e témában.
Forrás: Világgazdaság Online
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Amikor egy olyan ország áfa-rendszeréről szólunk, amelynek egyik legfontosabb bevételi forrása az idegenforgalom, akkor mindenféleképpen ki kell térni a külföldieknek járó adó-visszatérítés működésére.
Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!