Három gyermeknél csökkenthető a jelzáloghitel-tartozás

Szerző: dr. Dénesné dr. Orcsik Judit
Dátum: 2018. január 24.
Rovat:

2018. január 1- től hatályos a 337/2017. (XI.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet), amely a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentését szolgálja azáltal, hogy vissza nem térítendő állami támogatás igénybevételét teszi lehetővé a központi költségvetésből abban az esetben, amennyiben a család megfelel a rendeletben foglalt feltételeknek.


Kik jogosultak a támogatásra?

A támogatást igényelhetik természetesen a magyar állampolgárok, de ezen túlmenően az is, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, továbbá a harmadik országbeli állampolgár, amennyiben bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik és a hontalan, valamint a menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy is.

A jogosultságnak fontos feltétele, hogy házastársak és élettársak együttesen igényeljék a támogatást, még abban az esetben is, ha a lakáscélú jelzáloghitel-szerződésnek kizárólag az egyik fél az alanya. Az együttes igénylés pedig magával vonja azt is, hogy együttesen kell megfelelniük a feltételeknek is. Az is lényeges a jogosultsághoz, hogy az igénylőkön kívüli személy a támogatás alapjául szolgáló hitelszerződésben adósként ne szerepeljen.

Kizáró körülmény az igénylők oldaláról korábbi lakáscélú támogatásokkal kapcsolatban elkövetett bűncselekmény, valamint a köztartozás megléte, de nem jogosult az igénylésre az sem, aki olyan gyermekre szeretné a támogatást, akit más személy által igényelt támogatásnál már számításba vettek.

Milyen összegben és mire kérhető a támogatás?

A támogatás olyan lakáscélú jelzáloghitel-törlesztésére igényelhető, amelynél az annak fedezetét képező lakásban az igénylő − együttes igénylés esetén az igénylők összesen − legalább 50%-os mértékű tulajdoni hányaddal rendelkezik. Az igényelt összeg elsősorban a tőketartozás csökkentésére használható fel, amennyiben pedig a tőketartozás összege nem éri el a támogatás összegét, úgy a támogatás a tőketartozás járulékai – ide nem értve a késedelmi kamatot − csökkentésére használható fel. Fontos, hogy a szerződés egyrészt az igénylés benyújtásakor, másrészt a gyermek születésének időpontjában is élő legyen, vagyis (például a törlesztés elmaradása miatt) ne legyen felmondott státuszú. A Rendelet alapján a támogatás a harmadik, illetve további gyermekek születésére tekintettel kérhető, azonban fontos szempont a születés időpontja is. Ugyanis kizárólag a Rendelet hatálybalépését követően született vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekre, valamint a kérelem benyújtásának időpontjában a várandósság legalább 12. hetét betöltött magzatra nyújtható be az igénylés.

A támogatás összege a fentieknek megfelelően a harmadik és minden egyes további gyermek esetén 1 millió forint. Kivéve abban az esetben, amennyiben a kérelem benyújtásának időpontjában a hiteltartozás (tőke és annak járulékai összege) alacsonyabb az igénybe vehető támogatás összegénél. Ekkor az igénylő legfeljebb a hiteltartozás összegének megfelelő támogatásra jogosult. A fennmaradó esetleges támogatási összeg kérelmezésére az igénylő később sem lesz jogosult.

Hol és hogyan tudjuk igényelni?

A kérelmet a járási hivatalnál kell benyújtani, amelyet a kormányablaknál is meg lehet tenni. Benyújtásnak az a nap számít, amikor az összes szükséges dokumentum csatolásra került az igényléshez, ugyanis ezt követően állítja ki igazolását a járási hivatal a feltételek teljesítéséről. A kérelemben az igénylőnek csupán megjelölnie kell azt a pénzügyi intézményt, amelynél jelzáloghitele fennáll, a támogatást megállapító határozat pénzügyi intézményhez való megküldéséről a hivatal gondoskodik. A pénzügyi intézmény a határozat megérkezését követően mindössze 4 napon belül egy összegben, előtörlesztésként a támogatott személy hitelszámlájára teljesít. Ezután a folyósítást követő 10 napon belül a pénzügyi intézmény köteles változatlan futamidő mellett a támogatott személy havi törlesztőrészleteit újraszámolni és arról a támogatott személyt és a járási hivatalt értesíteni.

Igazolás benyújtása és elmulasztásának következménye

A támogatásra való jogosultság feltételeinek meglétét különböző módon kell igazolni, az alábbiak szerint:

a) elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését jogerős bírósági ítélettel és a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal,

b) a gyermek halva születését a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti okirattal,

c) a magzatok számát, a várandósság betöltött 12. hetét és a szülés várható időpontját a várandósgondozási könyvvel,

d) a közös háztartásban élést, valamint élettársak esetében ennek időtartamát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal és a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal.

Van azonban még egy igazolás, amelynek elmulasztása súlyos következményeket vonhat maga után. A támogatás magzatra tekintettel történő igénybevétele esetén a támogatást megállapító határozatban meg kell jelölni a szülés várható időpontját. Ez azért is lényeges, mert mennyiben az igénylők ezen időpontot követően 30 napon belül nem értesítik a járási hivatal a szülés tényét igazoló dokumentum bemutatásával, a hivatal első körben írásban szólítja fel az igénylőket a teljesítésre, majd ezt követően visszatérítésre kötelezi őket. A támogatás visszatérítése azonban az egymillió forintnál magasabb összegről is szólhat, hiszen az igénylőknek nem csupán a támogatás összegét, hanem az igénybevétel napjától számított (Polgári Törvénykönyv szerinti) késedelmi kamatot is meg kell fizetniük.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

 


Kapcsolódó cikkek:


Étolajat és kristálycukrot foglalt le a NAV
2018. augusztus 16.

Száz tonna étolajat és 48 tonna kristálycukrot foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mert egy élelmiszer-kereskedő cég úgy próbálta kijátszani az uniós áfaszabályokat, hogy hamis adatokkal rögzítette a szállítmányt - közölte a NAV csütörtökön.

Másra alapozná az adóztatást az Economist
2018. augusztus 16.

A tulajdon, az öröklés és a bérleti díjak erősebb adóztatását javasolja az Economist; a szerző a cégek helyett a befektetők adóztatását javasolja – írja a Napi.hu.

Megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos különadója
2018. augusztus 16.

Július 26-tól megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos különadója, amelyet már a 2018. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre sem kell alkalmazni – közölte tájékoztatójában az adóhatóság.

Ősszel is várható nyugdíjprémium
2018. augusztus 16.

A gazdasági növekedés idén 4,3 százalékos lehet, így járhat a nyugdíjprémium – derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből.

Áfalevonás a holdingoknál: felül kell vizsgálni a gyakorlatot
2018. augusztus 15.

Változások figyelhetők meg a holdingtársaságok áfaszempontból történő megítélésében az Európai Unió Bírósága által az elmúlt időszakban kiadott joganyagok alapján, ezért célszerű felülvizsgálniuk az eddigi áfalevonási gyakorlatukat.