Használatbavételi kell az illetékkedvezményhez

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lakóház építése esetén a vagyonszerzőt illetékmentesség csak akkor illeti meg, ha a saját nevére szóló használatbavételi engedéllyel rendelkezik. Ehhez építtetői minőséggel kell bírnia. Építtetőnek pedig az a személy minősül, akinek az építésügyi hatóság építési engedélyt adott ki – derül ki az APEH hivatalos lapjából.

A konkrét esetben 2003. októberében megvásárolt az érintett egy lakóház és udvar megjelölésű ingatlant, illetve annak bizonyos tulajdoni hányadát. A vevő a szerződésben nyilatkozott arról, hogy lakóház építésére alkalmas telek tulajdonrészt vásárolt, amelyre vállalja négy éven belül többlakásos lakóház építését. A szerződő felek a szerződésben rögzítették azt is, hogy az építkezést jogerős építési engedély alapján egy kft. kivitelezi. Éppen ezért a vevő (tulajdonos) az építtetővel építési szerződést is kötött.

Az illetékhivatal a szerződés alapján előírta a visszterhes vagyonátruházási illetéket, annak megfizetését azonban négy évre felfüggesztették. A fizetési meghagyásban tájékoztatták a kérelmezőt, hogy a lakóház felépítését a négyéves határidő elteltét követő 15 napon belül a nevére szóló használatbavételi engedéllyel kell igazolnia, ellenkező esetben a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket az esedékesség napját követő naptól számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetnie. (Időközben az igazolási kötelezettséget eltörölték, az APEH hivatalból szerzi be az adatokat.)

Az illetékhivatal jogutóda, az APEH illetékes Regionális Igazgatósága megkeresésére az építésügyi hatóság átiratban közölte, hogy a vevő (tulajdonos) sem építési engedélyt, sem használatbavételi engedélyt nem kapott. Ezért a felfüggesztett illeték és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezték a vevőt. A fellebbezés folytán eljárt másodfokú adóhatóság a határozatában kifejtette, hogy a vevő nem minősült építtetőnek, nevére szóló használatbavételi engedélyt nem adtak ki, ezért a lakóház beépítési kötelezettségét nem teljesítette, így nem illeti meg illetékmentesség.

Hosszas pereskedés után a Legfelsőbb Bíróság elé kerül az ügy. A jogerős ítélet ellen ugyanis az APEH felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az illetéktörvény mert a vevő az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló – vizsgált időszakban hatályos – rendelet szerinti, nevére szóló használatbavételi engedéllyel nem rendelkezett, a használatbavételi engedélyt adó határozat a vevőt, csak mint az ingatlannal rendelkezni jogosultat sorolta fel. Használatbavételi engedélyt csak az építtető kérhet, a vevő azonban építtetői minősége elismerését nem kérte az építési eljárás során, az építésügyi hatóság a nevére szóló használatbavételi engedélyt ezért nem is adhatott ki. Az illetékmentesség pedig csak abban az esetben illeti meg a vevőt, ha a nevére szóló használatbavételi engedéllyel rendelkezik.

A Legfelsőbb Bíróság az APEH felülvizsgálati kérelmét megalapozottnak találta. Az ingatlannal rendelkezni jogosultak nevének feltüntetése a használatbavételi engedélyen nem jelenti egyúttal azt, hogy ezek a személyek építtetőknek minősülnek, és így a használatbavételi engedélyt a részükre vagy részükre is megadták. A használatbavételi engedélyt az építtetőnek kell kérnie, építtetőnek pedig csak az a személy minősül, akinek a részére az építésügyi hatóság építési engedélyt adott ki. Az építési törvény szerint a vevőnek lehetősége lett volna arra, hogy az építtetői minőségének elismertetését, az építési engedély jogutódlás címén nevére (is) történő átírását kérje. Mivel a vevő ilyen, építtetői minőségét elismerő, névátírási kérelmet nem terjesztett elő az építésügyi eljárás során, így építtetőnek nem minősült, ezért részére, a nevére szóló használatbavételi engedély nem volt kiadható. Mindebből következően a vevő az illetékmentesség feltételeinek teljesítését igazolni, illetve vele szemben a feltételek nem álltak fenn, ezért az illetékmentesség sem adható meg neki. (AEÉ 2010/3-4.)

---