Használt cikkek árusítása


Az adóhatóság, ellenőrzési tapasztalatai alapján tájékoztatót tett közzé a használt árucikkek értékesítése kapcsán (pl. gyermekruha, egyéb ruha, más ingóságok). A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere.

1. Bizonylat kiállítása

Az egyes használt cikkek értékesítéséről bizonylatot kell kiállítani. Mivel a saját ingóságaikat értékesítő magánszemélyek rendszerint nem áfaalanyok, nem számlát, nem nyugtát, hanem egyéb bizonylatot kell kiállítaniuk.

Az egyéb bizonylatra nincs semmilyen formai előírás, azonban legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

  • eladott árucikk megnevezése
  • sorszám vagy más azonosító
  • vevő magánszemély neve, lakóhelye, adóazonosító jele,
  • eladó magánszemély neve, lakóhelye, adóazonosító jele,
  • ha a bizonylatot nem az eladó állítja ki, akkor a kiállító neve, címe, adóazonosító jele (vagy adószáma),
  • kiállítás dátuma,
  • bevétel összege,
  • a nyilvántartásban rögzítés időpontja,
  • ha több adásvétel szerepel a bizonylaton, az időszak megjelölése,
  • valamint minden olyan adat, amely szükséges lehet az adózáshoz, annak ellenőrzéséhez

Az adóhatóság kiemeli, hogy a készpénzes bevételekhez a nyomtatványboltokban kapható bevételi pénztárbizonylat formailag megfelelő.

2. Nyilvántartás vezetése

Annak érdekében, hogy a magánszemély ellenőrizni tudja, hogy az értékesítésekkel kapcsolatban terheli-e adófizetési kötelezettség, a megszerzett bevételeit összesítenie kell, és azokról nyilvántartást kell vezetnie.

A nyilvántartás készítése során célszerű a bizonylatok adattartamából kiindulni, hogy minden szükséges adatot tartalmazzon. A nyilvántartásnak az adatokat időrendben, folyamatosan vezetve, és ellenőrizhetően kell tartalmaznia.

A bizonylatokat és a nyilvántartásokat az értékesítéstől számított 6 évig kell megőrizni, amely igaz az elrontott dokumentumokra is.

3. Bevallás

Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevétel – főszabály szerint – minden olyan bevétel, amelyet az átruházásra tekintettel a magánszemély megszerez (pl. az eladási ár, a cserébe kapott dolog megszerzéskori szokásos piaci értéke).

jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, a megszerzéssel és eladással kapcsolatos, igazolt költségeket és az értéknövelő beruházások költségét.

Főszabály szerint: Bevétel – költség = jövedelem.

Megjegyzendő, hogy a saját előállítású, készítésű termékek értékesítése nem tekinthető ingó értékesítésnek, az önálló tevékenységből származó jövedelmet keletkeztet, amelyre más szabályok az irányadók.

A magánszemélynek azt a bevételt, amelyre ingó vagyontárgy értékesítéséből tesz szert, és az ebből származó bevételének éves összege a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított évi összes jövedelme a 200 ezer forintot nem haladja meg, nem kell bevallania.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a magánszemélynek az adóévben csak használtcikk értékesítéséből származott bevétele és annak éves összege alapján a magánszemélyt bevallási kötelezettség nem terheli, akkor az adóévre vonatkozóan bevallást sem kell benyújtania.

Amennyiben a magánszemély a használt cikk értékesítésén túlmenően más jogcímen (pl. munkaviszony alapján) is szerzett jövedelmet, de a használt cikk értékesítéséből származó bevétele/ jövedelme alapján nem kell bevallást benyújtania, akkor éves bevallásában csak a más jogcímen szerzett jövedelmét kell feltüntetnie, az ingó értékesítésből származó összeget nem.

A fenti értékhatár átlépését követően a használtcikk értékesítéséből származó bevétel/jövedelem bevallási kötelezettség alá esik, és az a külön adózó jövedelmek között szerepel.

A fentiek csak arra az esetre igazak, ha a használt termékek értékesítése nem gazdasági tevékenység keretében történik.

A fentieken túl IDE kattintva részletesen olvashat még a kedvezményes áfakulcs alkalmazási lehetőségeiről az étkezőhelyi vendéglátásban, a kétlépcsős azonosításról és az eheti adótraffipax helyszínekről. A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.