Határidő közeleg: kiküldetéses számlák áfája


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szeptember 30-ig igényelhető vissza a másik EU-országban történt tartózkodással kapcsolatos számlák áfája, amit a magyar adóhatósághoz elektronikusan benyújtott kérelem segítségével, díjmentesen meg lehet tenni – hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.


A közlemény szerint rengeteg cég szembesül azzal, hogy külföldre utazó vagy átmenetileg ott dolgozó munkatársának üzemanyag-, lakhatási, szállodai, vendéglátási, autóbérlési vagy konferenciaszámlája az adott ország áfáját tartalmazza. Az EU áfadirektíva alapján a teljesítési hely a vendéglátásnál az, ahol a szolgáltatást ténylegesen nyújtják, a szállás esetén, ahol az ingatlan van, gépkocsi rövid távú bérlése esetén pedig ahol azt ténylegesen a bérlő birtokába adják, ezért ezekben az esetekben szinte biztosan helyes az adott ország áfájának a felszámítása. 

Földes Balázs, a Crowe FST szenior menedzsere szerint a hazai cégek gyakran nem foglalkoznak a számla áfatartalmával. Egyrészt nem tudják, hogy az áfa bizonyos feltételekkel visszaigényelhető, másrészt túl bonyolultnak és drágának vélik a visszaigénylési folyamatot. 

Pedig a belföldön letelepedett adóalanyok díjmentesen, a magyar adóhatósághoz, elektronikusan benyújtott kérelemben igényelhetik vissza ezt az áfát. A többi feladatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a külföldi adóhatóság elintézi: a magyar adóhatóság továbbítja a külföldi adóhatóságnak az igénylést, az megvizsgálja, esetleg új információt kér, és végül a visszajáró pénzt kiutalja a magyar cégnek. 

A visszatérítés az Európai Unió országaiból és néhány más európai országból lehetséges, éves kérelem esetén a minimum 50 euró, vagy annak megfelelő összeg. 

A 2016. évi számlák esetén legkésőbb szeptember 30-ig lehet a kérelmet benyújtani, a nyomtatványt pedig országonként kell kitölteni, az adott országból származó számlák alapján. A határidő jogvesztő, azt követően már nincs lehetőség visszaigénylésre – hívta fel a  figyelmet az adótanácsadó.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]