Házasság: így jár az állami nászajándék


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A KSH statisztikája szerint csaknem 29 ezer házasságkötés volt 2016 első hét hónapjában. Azonban mindössze 17 ezren vették igénybe az első házasoknak járó adókedvezményt júliusban, amelyben benne vannak a tavaly házasságot kötők is. A boldogító igen kimondását követő hónaptól a havi 5 ezer forintra rúgó állami nászajándék már az adóelőlegből érvényesíthető.


A kormány Európában egyedülálló módon  támogatja a családalapítást. 2015-ben debütált az első házasok kedvezménye, mint új kedvezmény.

A szabályozás rendkívül egyszerű: a házasságkötést követő 24 hónapon keresztül – de legfeljebb a családi kedvezményre jogosultság megnyíltáig – az ifjú házasok együttesen havi 5000 forint  adónak megfelelő kedvezményt érvényesíthetnek. A kedvezmény azoknak jár, ahol legalább az egyik házastárs első házasságát köti.

Júliusban mindössze 17 ezren adtak le munkáltatójuknak nyilatkozatot arról, hogy igénybe szeretnék venni az első házasok kedvezményét. A gazdasági tárca számításai szerint ennél lényegesen többen élhetnének a kedvezménnyel.

Akik az esküvőjüket követően adóelőlegükből még nem érvényesítették a kedvezményt, azoknak érdemes ezt mielőbb kérni.

Az érintetteknek mindössze annyi teendőjük van, hogy a munkáltatónak leadnak egy ún. adóelőleg-nyilatkozatot, amely tartalmazza, hogy kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy azt, hogy az összeget megosztják. 

A nyomtatvány (adóelőleg-nyilatkozat 2016. évben az első házasok kedvezményének érvényesítéséről) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról letölthető.

Természetesen azoknak az adókedvezménye „se veszik el”, akik hónapokkal korábban házasodtak, ám csak most nyilatkoznak munkáltatójuknak. Ők majd a 2016-os jövedelemről számot adó bevallásukban kérhetik az eddig igénybe nem vett állami nászajándék kiutalását, beszámítását vagy átvezetését.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)