Házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés illetékmentessége

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Akárcsak a személyi jövedelemadóban, az illetékszabályozásban is érvényesül azon elv, mely szerint a közös vagyon – így többek között a házastársi közös vagyon – megosztásakor, megszüntetésekor a felek tulajdonában lévő vagyoni érték nem növekszik, a feleknél nem történik vagyon-, illetve jövedelemszerzés.

Ennek alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) szerint mentes

• az ajándékozási illeték alól a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés, azaz amikor az egyik fél ellenérték nélkül lemond a rá jutó házastársi vagyonról, vagy annak egy részéről [Itv. 17. § (1) bekezdés v) pont];
• a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés, ha az egyik fél ellenérték fejében lemond a rá jutó házastársi vagyonról, vagy annak egy részéről [Itv. 26. § (1) bekezdés zc) pont].

Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy bár a házastársi vagyonközösség megszűntetéséből származó szerzés illetékmentes, mégis előfordulhat, hogy a vagyonközösség megszüntetésén túl, vásárlással, vagy más módon vagyont szerző felet illetékkötelezettség terheli. Ilyen eset lehet, ha az egyik fél a házastársi vagyonközösség megszüntetésekor megvásárolja a vagyonmegosztás során másik felet megillető vagyontárgyat.

1. A cserét pótló vétel szabályának alkalmazhatósága

A házastársi vagyonközösség megszüntetésekor gyakori, hogy az egyik fél megváltja a másik fél tulajdoni hányadát a közös tulajdonú ingatlanjukból. Például az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint 1/2-ed 1/2-ed arányban a volt házastársak tulajdonában álló ingatlan 1/2-ed tulajdoni hányadát az egyik fél szerzi meg a felek által meghatározott megváltási ár fejében. A hivatkozott szabályozás szerint ekkor a tulajdoni hányadot megvásárló félnek illetékkötelezettsége a szerzéssel kapcsolatban nem merül fel. Ilyen esetekben jellemzően az merül fel kérdésként, hogy az ún. cserét pótló vétel szabálya alkalmazható-e a házastársi közös vagyon megszüntetése útján megszerzett vagy értékesített ingatlan vonatkozásában. Ilyen tipikus eset, ha az egyik fél az ingatlan megváltása révén bevételhez jut, majd ebből egy másik ingatlant vásárol.

Az Itv. 21. § (2) bekezdés b) pontja értelmében – amely a cserét pótló vétel szabályáról szól – magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete.

Az említett rendelkezés értelmezése kapcsán jogértelmezést igényelhet, hogy a közös vagyon megszüntetése keretében történő vagyonszerzés értékesítésnek minősülhet-e. Elmondható, hogy jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában érvényesíteni lehet a cserét pótló vételre vonatkozó szabályokat abban az esetben is, ha az ingatlan elidegenítésére házastársi vagyonközösség megszüntetésével került sor. Tehát a cserét pótló vétel kedvezményének alkalmazását nem lehet kizárni annak okán, hogy a házastársi vagyonközösség megszüntetésére tekintettel az adózó részéről nem történt értékesítés, csak a közös vagyon megosztása. A házastársi vagyonközösség megszüntetése során megváltási ár ellenében történő tulajdoni hányad átruházása lakóingatlan eladásának minősül. Ennek megfelelően, ha az adózó eladott lakásként házastársi vagyonközösség megváltás keretében való megszüntetése során átadott lakásingatlan beszámítását kéri, az illeték alapját a cserét pótló vétel kedvezményének figyelembevételével kell megállapítani. Megváltási árként készpénz, illetve egyéb más ingóság (pl. gépjármű, ékszer stb.) is figyelembe vehető.

Fontos azt is figyelembe venni, hogy a vagyonmegosztás során elidegenített lakás tulajdoni hányadának nem a megváltási árát, hanem a forgalmi értékét kell számításba venni. (Gyakori eset ugyanis az is, hogy a közös vagyon megváltásakor a vagyonrészét értékesítő fél kevesebb összeget kér az őt megillető tulajdoni hányad ellenértékeként, mint a tényleges forgalmi érték. Ilyen esetekben azonban a forgalmi érték lesz az irányadó).

A cserét pótló vételre vonatkozó kedvező szabályok alkalmazására lehetőség van akkor is, ha az elidegenített ingatlanban a vagyonszerző csak egy meghatározott tulajdoni hányaddal rendelkezett, a vásárolt ingatlanban pedig kizárólagos tulajdonjogot szerez.

A cserét pótló vétel illetékkedvezményének alkalmazhatóságához a vagyonszerzőnek a másik lakástulajdona eladását kell igazolnia, ennek hiányában részére az illetékkedvezmény nem biztosítható. Az eladás igazolásául jellemzően az adásvételi szerződés másolata, ugyanakkor az EBH 2007.1665 számú döntés alapján az adásvételi szerződéssel egyenértékű lehet a házastársi közös vagyon megszüntetése során megváltási ár ellenében történő tulajdoni hányad megváltása is.

Előfordul olyan eset, hogy a házastársi vagyonközösség fennállása alatt az egyik fél ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos. Ha a felek a házastársi vagyonközösség megszüntetése során úgy döntenek, hogy közösen értékesítik a korábban közös tulajdonukba tartozó ingatlanjukat, ebben az esetben a cserét pótló vétel szabályának alkalmazásában az értékesítés igazolásaként nem fogadható el olyan adásvételi szerződés, amelyben eladóként a fél nem szerepel. Ha tehát a házastársi közös vagyon megszüntetésekor az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos tulajdonába tartozó ingatlanrész eladásából származó pénzösszegen másik lakás vásárlása történik, kizárólag akkor érvényesíthető a cserét pótló vétel illetékkedvezménye az Itv. 21. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, ha az értékesített ingatlan adásvételi szerződésén az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos is feltüntetésre kerül eladóként.

2. Az Itv. 26. § (1) bekezdés y) pontjának alkalmazása

Figyelemmel kell lenni továbbá ilyen esetekben az Itv. 26. § (1) bekezdés y) pontjában nevesített szabályra is, mely szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb.

Például, a házastársi vagyonközösség megosztása során a férj megváltja a feleségétől a közös tulajdoni ingatlan ½ részét. Ha a feleség a házastársi vagyonközösség megszűntetését követő 3 éven belül a házastársi vagyonközösség megszüntetésével érintett ingatlanrész forgalmi értékénél kisebb értékű lakástulajdont szerez, akkor az Itv. 26. § (1) bekezdés y) pontja szerinti illetékmentességre jogosult, így a szerzése kapcsán illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezik.