Hét pénztár elbukott

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatói pénztárak egyike sem éli valószínűleg túl a nyugdíjmentő kormányakciót, de mellettük még további három pénztár kénytelen beszüntetni tevékenységét, mert nem érték el a törvényben előírt 2000 fős tagságot. Az 55 évnél idősebb nők, illetve a harmincas éveik elején járó férfiak voltak a legaktívabbak.

A tizennyolcból hét magánnyugdíjpénztárnál nem érte el a törvényben előírt kétezret a pénztárban maradásról tett nyilatkozatok száma – tette közzé tegnap az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság. Az adatok a január 31-i állapotnak felelnek meg, vagyis még változhatnak, a később beadott nyilatkozatoktól függően. Valójában azonban az sem fog változtatni a helyzeten: a törvényi limithez legközelebb álló pénztárnak, a Dimenziónak is 570 maradó nyilatkozata kellene még, hogy teljesítse a feltételt.

Az ONYF szerint kevesebb mint 100 ezren maradnak pénztártagok. Korábban több mint 102 ezerről szóltak a hírek, de a nyugdíjbiztosító munkatársa az MTI-nek az adatok konszolidálásával, a visszavont vagy tévesen iktatott nyilatkozatokkal magyarázta az eltérést. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy még érkeznek be nyilatkozatok.

A kritikus taglétszámot a munkáltatói hátterűek – Honvéd, Vasutas, Postás, Villamosenergia-Ipari Társaságok pénztára – nem érték el, mellettük még a megszűnés – vagy az összeolvadás – vár a Quaestorra, a Dimenzióra és az Életútra. A többi pénztár biztos tovább működhet, persze kérdés, hogy a megváltozott feltételek mellett ez megéri-e nekik.

Az összes egykori pénztártag 3,12 százaléka maradt tag. Figyelemre méltó, hogy a legnagyobbak közül több is alatta maradt az átlagnak. Így az OTP tagjainak 2,33 százaléka nyilatkozott a maradásról, de nem érték el a 3 százalékot az Allianz és az Aegon pénztárak sem. Arányaiban a legtöbben egyébként a Dimenziónál nyilatkoztak (11,4 százalék), de bőven átlag feletti volt a szintén elbukó Villamosenergia-Ipari pénztár teljesítménye is. A biztos megmaradók közül pedig a Budapest tagsága volt arányában a legaktívabb.

Földrajzi bontásban a főváros, illetve Pest megye lakossága tartott ki leginkább pénztára mellett,míg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő pénztártagok inkább az állami rendszerbe tértek vissza (a volt tagságmindössze 1,19 százaléka nyilatkozott a pénztárban maradásról).

Érdekesen alakult az életkor szerinti nyilatkozattétel: a leginkább aktívak saját tagi létszámukhoz képest az 1955-ben, vagy azt megelőzően születettek voltak: itt a tagság 4,07 százaléka maradt pénztárában. A következő, 1956–1960 közti korosztálynál már nagy visszaesés van (2,56 százalék), és innentől egy hegycsúcsra emlékeztető görbét ír le az aktivitás: a csúcsot az 1971–1975 közöttiek 4,02 százaléka jelenti, majd az ereszkedés az 1991 utáni korosztálynál éri el a mélypontot, 0,46 százalékkal. Ha viszont azt nézzük, az egyes korosztályok maradásról nyilatkozói mekkora részt tesznek a teljes maradók táborában, akkor az 1976–1980 közöt tiek vezetnek, több mint 24 százalékkal.

A legidősebb korosztály (az 1955 előttiek) súlya aktivitásuk ellenére csekély, 1,86 százalék. Vagyis hiába vonultak nagyobb arányban nyilatkozni, kis létszámuk miatt ez nem befolyásolta érdemben a megmaradó pénztári tagságot. A nemek szerint az állapítható meg, hogy az 1955 előtti hölgyek, illetve az 1976–1980 között született férfiak voltak a legaktívabbak.

Forrás: Nol.hu

---