Heti NAV-figyelő: 30. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Áttekintést adunk magyarázatokkal az elmúlt hét hivatalos NAV közleményeiből. A járulékfizetési kötelezettség volt a hét egyik fontos témája, s a NAV új ellenőrzési rendszeréről is olvashat heti figyelőnkben.

1.Külföldi munkáltató járulékfizetési kötelezettsége

Megjelent a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozások társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adó kötelezettségének teljesítéséről szóló frissített tájékoztató. Az összefoglaló a szakmai szlengben csak „56/A-sok”-nak nevezett munkáltatókra részletezi a szabályokat. Ezek azok a munkáltatók, akik Magyarországon telephellyel, fiókteleppel nem rendelkeznek, azonban velük olyan személy áll alkalmazásban, aki biztosított és a magyar járulékszabályok alá tartozik. A külföldi foglalkoztató – a Tbj. 56/a.§ szerint – a kötelezettségei teljesítéséhez magyar adószámot kell, hogy igényeljen, majd a saját neve alatt tudja teljesíteni a bevallásokat és befizetéseket. Az alkalmazandó nyomtatványok számozása alapvetően megegyezik a normál esetben alkalmazottakkal, de a végén „INT” toldat szerepel . Nem szól róla a tájékoztató, de kettő dologra legyünk különös figyelemmel:

A részletezett szabályok csak a Tbj szerinti járulékfizetésre vonatkoznak, az adóelőlegre nem. Így tehát annak ellenére, hogy egy külföldi vállalkozás teljesíti a magyar alkalmazottja utáni járulékfizetési és bevallási kötelezettségeket, a munkavállaló maga után köteles rendezni az adóelőlegfizetéssel kapcsolatos adókötelezettségeket – jellemzően negyedévente.

A nemzetközi egyezmények alapján számos esetben elegendő csupán adóregisztráció megtétele, és az így kapott adószámon keresztül az adókötelezettségek teljesítése az adott országban, így Magyarországon is. A hazai jogszabályban azonban sok fejtörést okoz az 1988. évi XXIV. törvény a külföldiek magyarországi befektetéseiről, mely jogszabály sötét árnyként úszik be a határon átnyúló ügyletek minősítése során. Ezen jogszabály 1-6.§-ai nagyon szűk keretek közé szorítják azon eseteket, amikor egy külföldi vállalkozás letelepedés nélkül tevékenységet végezhet Magyarországon. Ennek megfelelően kevés olyan eset van, ahol a cím szerinti külföldről történő munkáltatás megvalósulhat, mivel az esetek nagy többségében belföldi fióktelep vagy különálló jogszemély létrehozása szükséges. Gyakorlatilag ez akkor kerülhető el, ha a befektetésekről szóló törvény 3.§ (2) bekezdés szerinti tevékenységet végzi a vállalkozás, vagy egyáltalán nem végez gazdasági tevékenységet Magyarországon (pl. csak egy „salesman”-t alkalmaz itthon piacépítési célokkal).

2.Kiküldöttek járulékfizetési kötelezettsége

Felkerült a NAV honlapjára a Magyarországon kiküldetés keretében munkát végző személyek biztosítási jogállásáról szóló tájékoztató, ami a harmadik országbeli kiküldöttek biztosításával kapcsolatos keretszabályokat ismerteti. A jelenleg érvényes szabályok szerint a harmadik országból hazánkba kiküldetésre érkező személyek 2 éves időtartamra mentesülnek a magyar járulékfizetési kötelezettségek alól. Ez indokolt esetben még hosszabb időszak is lehet, azonban ennek feltételeként a Tbj külön elvárásokat támaszt. Legyünk azonban figyelemmel a következőkre:

[htmlbox Három Navigátor]

 

A Szocho (szociális hozzájárulási adó) szintén tartalmaz mentességet hasonló esetben 2 éves időtartamra. Ott azonban az időszak további hosszabbítására nincsen törvényi lehetőség, így amennyiben a kiküldött 2 évet meghaladóan tartózkodik Magyarországon, úgy a Szocho-t onnantól kezdve meg kell fizetni, sőt visszamenőlegesen a két évre tekintettel is.

A Tbj fenti szabálya (két évet meghaladó kiküldetés) a jelenlegi szabályok értelmében jövőre megszűnik, tehát mind a Tbj mind a Szocho tv szerint is legfeljebb 2 éves kiküldetésre érkezhetnek harmadik országból munkavállalók járulék és szocho mentesség mellett.

3.Egyéni vállalkozók adó és járulékfizetési kötelezettségével

Megjelent a frissített 3. információs füzet Az egyéni vállalkozók jövedelmének meghatározása és járulékfizetésére vonatkozó alapvető szabályokról.

4.Új ellenőrzési rendszer bevezetése

Idén januárban elkezdődött a NAV ellenőrzési rendszerének szerkezeti átalakítása. Az új szemlélet a több forrásból származó adatok és információk feldolgozását preferálja az eddigi gyakorlattal szemben, mely az ellenőrzések számának gyakorítását helyezte előtérbe. Az ellenőrzések az új módszer szerint az alábbi elemekre épülnek majd: célzottan kiválasztott adózók ellenőrzése, a jelenben zajló gazdasági események vizsgálata, az áfára koncentráló adóellenőrzések, az EKÁER, az online pénztárgép rendszer és a nemzetközi adatok beépítése a kockázatok feltérképezésébe.

5.Bővülő fekete listák

Ezen a héten is újabb feketelisták kerültek frissítésre:

– a 180 napon keresztüli adótartozással rendelkező nem magánszemély adózók http://nav.gov.hu/nav/adatbazisok/adoslista/hiany_hatralek/nemmagan180.html , valamint

– a 180 napon keresztüli adótartozással rendelkező magánszemély adózók 

6.ADÓVILÁG

Megjelent az ADÓVILÁG 2016/09. száma:

7.Útmutató a vámokmány kitöltéséről

Feltöltötték a 3008/2016. útmutatót az egységes vámokmány kitöltéséről.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.

---