Hírességek tízmilliós adótartozással?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az első negyedév végén 1908 magánszemélynek (egyéni vállalkozónak) volt 180 napon túl, folyamatosan 10 millió forintot meghaladó adótartozása és 476 egyéb adózónak 180 napon túl, folyamatosan 100 millió forintot meghaladó adótartozása – derül ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) honlapján közzétett új adóslistákból.

Az adóhatóság ezután már nem csak azoknak az adózóknak az adatait teszi közzé negyedévente, akiknél az előző periódusban jogerős határozatban jelentős összegű – a magánszemélyek esetében 10 millió forint feletti, egyéb adózók esetében 100 millió forint feletti – adóhiányt állapított meg, és akik fizetési kötelezettségüket nem teljesítették az előírt határidőre, hanem azokét is, akiknek az adótartozása 180 napon túl folyamatosan meghaladta az említett összegeket.

A honlapra felkerült első listák csak az adózó nevét és címét, illetve székhelyét, valamint a nem magánszemély adózók esetében az azonosítót tartalmazzák, a fennálló tartozás összegét nem lehet megtudni belőlük. Ez mégis fontos információ az érintett személyek, illetve cégek likviditásáról, a velük üzletkötést tervezők ennek ismeretében megalapozottabban dönthetnek az együttműködésről. A céges listán egyébként rendkívül sok a felszámolás alatt álló társaság, a magánszemélyek listáján pedig közismert nevek is láthatóak (hacsak nem névazonosságról van szó, de nézze meg Ön is, hátha van ismerős!).

Egyes cégek, illetve személyek egyébként az átlagember számára elképzelhetetlenül nagy összegekkel tartoznak az adóhatóságnak. Az APEH az első negyedévben például három cégnél is 1 milliárd forint feletti adóhiányt állapított meg (a csúcs 1,654 milliárd forint volt), további kilenc cégnél pedig 500 millió forint felettit, míg a magánszemélyek körében 136,8 millió forint adóval ˝lógott˝ a csúcstartó.

Forrás: Piac&Profit


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]