Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hitelekkel támogatná az önkormányzatok uniós pályázatait a kormány. A települések zöme azonban már most el van adósodva, ráadásul a további hitelfelvétel veszélyeztetné az államháztartási egyensúlyt.
˝Az ötlet jó, kár, hogy megint semmi köze a valósághoz˝ – értékelte a kormány önkormányzatokat segítő tervét egy a neve elhallgatását kérő szocialista nagyvárosi polgármester.
Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter szerda délután jelentette be: a Magyar Fejlesztési Bankkal közösen hitelkonstrukcióval segít az önkormányzatoknak előteremteni az önrészt az ivóvízminőség-javításhoz, a szennyvízelvezetéshez, illetve a hulladékgazdálkodáshoz felvehető uniós forrásokhoz. Ha az önkormányzatok ilyen célra uniós forrásokhoz jutnak, akkor a kötelező önrészhez akár a pénz száz százalékára is hitelt kaphatnak a fejlesztési banktól. Ez a hitel 25 évre szólhat és ötéves türelmi idővel indul, azaz ennyi ideig nem kell törleszteni belőle semmit. Az első öt évre, amikor még zajlik a beruházás, a kormány kamattámogatást is ad. Az ebben az időszakban felvetődő kamatköltség majdnem nyolcvan százalékát a kormány fogja állni, így a felvett összeg 1-1,5 százalékát kitevő kamatot kell majd kifizetniük az önkormányzatoknak ez idő alatt.
Az Európai Unió szigorodó szabályozása szerint bizonyos területeken kötelesek az önkormányzatoktól, azaz a pályázatok leendő nyerteseitől meghatározott mértékű önrészt kérni. Ennek mértéke témától függően 15-30 százalékos lehet. Ezek magasabb összegek, mint amire az önkormányzatok korábban számítottak – ismerte el Bajnai Gordon – írja a Magyar Hírlap.
˝Semmi biztosat nem tudni, minden homályos˝ – mondta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Emlékeztetett arra, hogy pár héttel ezelőtt a pénzügyminiszter azt mondta, hogy korlátozni akarják az önkormányzatok hitelfelvételi lehetőségeit. Gödöllő polgármestere szerint ezt a kérdést tisztázni kell, hiszen ha az utóbbihoz tartjuk magunkat, akkor ez a kezdeményezés csak mézesmadzag. A hitelnyújtás akkor lenne jó megoldás, ha a hitelfelvétellel olyan beruházásokat lehet megvalósítani, amelyekkel költségmegtakarítást vagy adott esetben még bevételt is lehet realizálni.
˝Fontosnak tartom, hogy ez csak arra az esetre érvényes, ha a hiteltörlesztés kedvezőbb feltételű lesz, mint amilyet a kereskedelmi bankok nyújtanak.˝ Sánta Ferenc, egy kistelepülés, Csengele független polgármestere kategorikusabban fogalmaz: ha támogatni akarja a kormányzat a kistelepüléseket, akkor ne hitel formájában tegye. ˝Azt ugyanis vissza kell fizetni, s erre nem tudunk áldozni. Rossz tapasztalataim vannak az ilyen hitelekről, ezért sem eddig nem vettünk föl hitelt, sem ezután nem fogunk ilyen lehetőséggel élni.˝
˝Az önkormányzatok már így is jelentős mértékben eladósodtak, össztartozásuk tavaly 160 milliárd forintra duzzadt˝ – reagált a tervre Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere. Szerinte források híján a települések kénytelenek hitelt felvenni. A saját bevételeiket ugyanis be kell forgatni az alapfeladatok ellátására. A kormány szerint az Új Magyarország fejlesztési terv keretében hét év alatt lehívható hétezermilliárd forintos uniós támogatással az önkormányzatok is bőven élhetnek. Csak a regionális operatív programokból 1600 milliárd forint érhető el, amelyre főleg az önkormányzatok pályázhatnak. Nógrádi azonban úgy látja: az uniós pályázatokhoz nincs elegendő pénz önrészre. Azt csak hitelből vagy kötvénykibocsátásból lehet előteremteni. Miután azonban az önkormányzatok jelentős része már eladósodott, nem marad más hátra, befektetőket kell bevonni az uniós projektekbe. A cégek sokszor csak akkor biztosítják az önrész összegét, ha például huszonöt évre megkapják az uniós támogatásból épített, fejlesztett létesítmény működtetési jogát. Ezt az önkormányzatok az olyan kötelező fejlesztéseknél is kénytelenek megtenni, mint a hulladékgazdálkodás, illetve a víz- és szennyvízszolgáltatás. Ennek eredményeként magánkézbe kerül a közszolgáltatások működtetése. Az ellenzéki politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes uniós pályázatokon (útépítés, környezetvédelem) hiába nagy a támogatások aránya, ha a magas költségek miatt az önrész összege több százmillió forintra rúg – olvasható a Magyar Hírlapban.
Az ideinél is nehezebb év vár jövőre az önkormányzatokra. A megyék és a települések ebben az esztendőben sem bővelkedtek forrásokban, ám a kormányzat most még szorosabbra húzza a nadrágszíjat. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) már hetekkel ezelőtt megkongatta a vészharangot mondván, számításai szerint 2008-ban hét százalékkal jut kevesebb az önkormányzatoknak, ha nem változnak a költségvetési javaslat számai. Szerintük ez jelentős érvágás. Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára vélekedése szerint örök dilemmája a településeknek, hogy mire fordítsák bevételeiket. Ha a befolyó forrásokból kiegészítik a működtetésük költségeit, akkor nem jut fejlesztésekre. Miután azonban nincs elegendő forrásuk, kénytelenek lemondani a korszerűsítésekről, beruházásokról. A TÖOSZ főtitkára szerint az önkormányzatok olyan kevés forrással rendelkeznek, hogy ebből nem lehet fejlesztési stratégiát működtetni.
Forrás: Origo
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
