Hogy ítélkeznek a bíróságok az áfalevonási jogról? (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria elemezte az áfalevonási jog és a fiktív számlázás elbírálásának bírósági gyakorlatát. A megállapításokat és következtetéseket az Áfa-kalauz legfrissebb számában olvashatja, melyet itt rendelhet meg.


Elkészült a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleménye az áfa levonhatóságával összefüggő perekben történő egységes joggyakorlat kialakítása érdekében, sőt már meg is kezdődött a megállapítások átültetése a mindennapi joggyakorlatba. A Kúria álláspontja az áfalevonási jog és a fiktív számlázás kapcsán című cikkében az Áfa-kalauz áttekinti az elemzés eredményeit és hatásait, így például azt is, hogy melyek az adóhatóság által legtöbbször hivatkozott és kiemelt jelentőséggel bíró objektív tények/körülmények/bizonyítékok, amelyeket a bíróságok elfogadtak az adólevonási jog elvitatásával összefüggésben. E mellett a cikkből kiderül, hogy a bírósági gyakorlat alapján az áfalevonási jog gyakorlásával összefüggésben mikor szükségszerű vizsgálni az adólevonással érintett adózó szubjektív magatartását.

Új szabályok az ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatások áfa kezelésében címmel indított sorozatot legfrissebb számában a szaklap. A sorozat célja az ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó új áfaszabályok ismertetése, ami nem egyszerű, mert a magyar áfatörvény nem változott, a módosulások az európai egységes áfaszabályok változásain alapulnak.

Az éttermi szolgáltatások áfakulcsának csökkentéséről szóló sorozat második részében a statisztikai besorolással kapcsolatos dilemmákkal és a szállodai ágazatot érintő kérdésekkel foglalkozik a szaklap.

Az Áfa-kalauz legfrissebb, 2017/3. számát itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 8.

Védelmi hozzájárulást vet ki a kormány a nagy cégekre

Védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert; a hozzájárulást a bankszektornak, a multiknak és az energiacégeknek kell megfizetnie, a befizetett összeg a védelmi alapba kerül. Ezen túl emelkedik a bankok által fizetendő tranzakciós illeték – derült ki a Kormányinfón.