Hogyan változhatnak jövőre a keresetek?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány holnap tárgyalja a jövő évi adótörvény-tervezeteket, amelyek szerint az átlag körül keresők járnának jobban az szja-szabályok módosításával.

A szerdán kormány elé kerülő jövő évi adótörvény-tervezetek szerint az átlag körül keresők járnának jobban a személyi jövedelemadózás szabályainak módosításával. Ezt támasztják alá az Országos Érdekegyeztető Tanács résztvevőinek tegnap kiosztott pénzügyminisztériumi számítások is. Ezek szerint ha jövőre nincs béremelés, akkor csak az adóváltozások eredményeképpen a bruttó átlagkereset szintjén 2,2 százalékkal csökkenne az adóteher, és az évi 2,221 millió forintos jövedelemmel rendelkezők éves szinten 48 662 forinttal többet tarthatnának meg a fizetésükből.

Az évi 1,05 milliós (havi bruttó 87 500 forint) jövedelemmel rendelkezők adóterhe már csökkenne, és mintegy 2500 forinttal emelkedne a nettó fizetésük. Évi 1,7 millió forintos (havi bruttó 141,6 ezer forint) keresetnél a tervezett változások eredményeképp éves szinten már 23 580 forinttal több maradna az adózóknál, de igazán jól a havi 175 ezret keresők járnának, mivel esetükben 59,5 ezerrel kisebb lenne az elvonás. Évi 2,5 milliós jövedelemnél még csökkenne négy százalékkal a terhelés, ez 23 580 forintot jelent, ám fölötte már nem változna az elvonás mértéke. A minimálbért keresők terhelése azonban emelkedni fog. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke szerint a 0,9 százalékos növekedés abból adódik, hogy a minimálbér emelésével nem nő automatikusan az adómentesség határa.

A tervek szerint jövőre egységesítenék az adójóváírás rendszerét, mértéke 18 százalék lenne és nem haladná meg a havi 11 340 forintot – tehát megszűnne a kiegészítő adójóváírás -, de ezt nem követné valorizáció. Az OÉT ülésen ezért akarták a szakszervezetek elérni, hogy a PM módosítsa elképzeléseit és az szja adósávjait is. Veres János pénzügyminiszter azonban világossá tette, hogy csak olyan javaslatokat támogatnak, amelyek nem csökkentik a büdzsé bevételét és nem növelik a kiadásokat sem. Így elutasították azt a munkaadói kérést, amely egyes foglalkoztatási többletfeladatok teljesítése esetén beruházásokra fordítható tízszázalékos társasági adókedvezményhez juttatná az 50 millió forint alatti bevételű kisvállalkozásokat. Nem támogatták a természetbeni juttatások 400 ezer forintos értékhatárának, valamint a vállalati üdülők luxusadójának eltörlését, és válasz nélkül hagyták az átmenetileg bevezetett négyszázalékos különadó-megszüntetés várható időpontjának kijelölésére vonatkozó javaslatot is.

A kisadók tervezett összevonása szintén komoly vitát és mindkét oldal elutasítását váltotta ki. A munkaadók azt sérelmezték, hogy az összevonás után növekedne az adóteher és szűkülnének a munkahelyi szakképzés lehetőségei is. Egyes számítások szerint ez mintegy 50 milliárd forintos bevételt jelentene az államnak. Rolek Ferenc, az oldal szóvivője szerint ezekkel a feltételekkel inkább ne csökkentse a kormány a vállalkozások adminisztrációs terheit. Az új áfatörvényt gyakorlatilag le kell fordítani, hogy mindenki értse – számos ponton jogalkalmazási félreértésekre ad lehetőséget -, és nehezményezzük, hogy az alkalmazása során elkövetett hibákért ugyanakkora adóbírságra számíthatnak a vállalkozások, mint a szándékos adócsalók – tette hozzá.

Forrás: Napi Gazdaság

---